Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

2. szám - Hírek

124 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994

. 74. ÉVF. 2. SZÁM 5. Az Európa Parlament a viták és további határozatok hozatala során elmulasztotta a másik fél meghallgatását, ami a római kor óta a törvény és demokrácia alapja („audiatur et altéra pars"). A várható környezeti hatások felől félretájékoztatva nem ismerte el a Szerződést helyettesítő egyezménynek nem tekinthető Londoni Jegyzőkönyvnél magasabb szintű okmány (az 1977. évi Szerződés) létét sem. Azonban a parlament feladatának helyettesítése „független szakértőkkel" nem tűnik éppenséggel demokratikusnak. 6. Miként arra a fentiekben rámutattunk, és amiről bárki a helyszínen meggyőződhet, a Gabcikovo-Vízlépcső üzembe állítása nem eredményezte „természeti értékek" elpusztítását, sőt ellenkezőleg ez megmentésük egyedüli módja. Teljes mértékben figyelembe vesszük a környezet állapotára vonatkozó információkhoz való jogot, valamint a jogot a döntéshozatalban való demokratikus részvételre, ezért nem áll fenn olyan ok, amely vitathatóvá tenné Szlovákia elfogadását a Európa Tanács társult tagjaként. 7. Tökéletesen egyetértünk azzal, hogy „ha egy ország nem képes szomszédjával demokratikus módon együttműködni és nem tartja be az Európa Tanács szabályait, az ilyen magatartás fokozhatja a feszültségeket és a politikai instabilitást a közép-európai térségben". Ezért pontosabb vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy melyik ország nem tartja be a nemzetközi szerződéseket, amikor azok nem egyeznek meg a pillanatnyi politikai képviselők szándékaival. A nemzetközi kötelezettségek és szerződések betartása az egyesült Európa népei közötti békés együttélés alapja. Ha Franciaország és Németország képes arra, hogy betartson, vagy civilizált módon módosítson a napóleoni időkből származó szerződéseket, miért nem áll ez fenn Magyarország és Szlovákia (a Duna Vízlépcsőrendszer), vagy Magyarország és Horvátország (a drávai vízlépcső) vonatkozásában? Nem azok vádolhatók „erőszakos módszerekkel", akik betartják és teljesítik a nemzetközi szerződéseket, hanem azok, akik gátlástalanul nemzetközi támogatást keresnek hamis információn alapuló akaratuk és politikai döntésük szomszédjukra való erőltetéséhez, még akkor is, ha az ellentétben áll annak életbe vágó gazdasági és környezetvédelmi érdekeivel. Mellékelünk néhány, a kérdésekkel és tényekkel részletesebben foglalkozó közleményt, továbbá magyar szakemberek tanulmányait. Ez utóbbiakból kitűnik, hogy nézeteik gyökeresen eltérnek politikusaik magatartásától. 1. A Magyarország és Csehszlovákia közötti Szerződés, 1977. szept. 16. 2. Vágás I.: A Gabcikovo-Nagymaros Vízlépcsőrendszer, WPC, 1991 3. Karádi G. M. levelei Dr. Sámsondi-Kiss úrhoz (1991. július 11) és Dodd, Ch. szenátor úrhoz (1993. június) 4. A Gabcikovo-Nagymarosi vízerőmű: A csehszlovák álláspont kérdések és feleletek, 1992. ápr. 5. Kozák M.: Az 1991. és 1992. novemberi memorandumok 6. A Szlovák Köztársaság Országos Tanácsának Nyilatkozata a Gabcikovo-Nagymaros rendszerrel kapcsolatban (1993, márc. 24), Európa Vincét, 19933.sz.U.o. Trap: Megállta helyét nehéz feladaton, Liska M.: A Gabcikovo-Vízlépcső - leomlanak a katasztrófa jóslatok. 7. Liska M.: Gabcikovo-Nagymaros: Jelentősége és hatásai. Water Power, 1993. július. Most, hogy Gabcikovo üzemel és környezeti hatásai láthatók, pártatlanul észlelhetők és mérhetők, a kitalálóik szándékának és politikájának megfelelő katasztrófaelméletek igen nehezen állíthatók fel. Ezért szívesen fogadunk Gabcikovon mindenkit, akiket a kérdés valóban érdekel és akik a tényekkel akkor is szembesülni tudnak, ha azok korábbi másodkézi, vagy „hallomásból ismert" és a környezetvédelem céljaitól igen távol eső szándékkal terjesztett információkon alapuló nézeteikkel ellenkeznek. Valljuk ugyanis, hogy jobb egyszer látni, mint százszor hallani. Amennyiben további információra lenne szüksége, Közönségkapcsolati Igazgatónk Liska M. úr készséggel áll rendelkezésére a fenti címen. Tisztelettel Julius Binder Igazgató cc: Streese I. úr, Európai Természeti Örökség Alapítvány, Brüsszel Klepsch E. úr, az Európa Parlament Elnöke Delors J. úr, az Európai Közösség Bizottsága Elnöke Mitrova E. asszony, a Szlovák Köztársaság ügyvivője, Strassburg Ismertető az IDNDR kongresszusról Az Egyesült Nemzetek Szervezete az évezred utolsó tíz évét a természeti katasztrófák elleni küzdelem évtizedévé (International Decad of Natural Disaster Reduction - IDNDR -) nyilvánította. Századunk elejével összehasonlítva a természeti katasztrófák okozta nyilvántartott kár több mint tízszeres növekedést mutat. Az emberéletben okozott veszteség - elsősorban a fejlett technológiáknak köszönhetően - csökkenő tendenciájú. A természeti katasztrófák okozta károk életünknek sok pontjára kihatnak. Kevésbé ismert adat a nemzetközi Repülési Biztonsági Újságban megjelent hír, mely szerint 1989-es alaszkai Redoubt vulkán kitörése során a levegőbe került hamu miatt a Boeing 747-es repülőgépek motorjainak javítása 80 milió dollár, a Hawai Kilauea vulkán miatt 5 millió dollár többlet költséget igényelt. Japán fekvése különösen kedvezőtlen, a természeti katasztrófák (földrengés, vulkán kitörés, tájfun, tsunami) gyakran veszélyeztetik az ott élő ember életét. Ezért a japán kormány döntő szerepet vállal a természeti katasztrófák elleni küzdelemben és jelentősen kiveszi részét az IDNDR szervezési feladataiból és kutatási projektjéből. Következetes munkával, a fejlett technika folyamatos bevezetésével, az emberek felvilágosításával elérték, hogy Japánban az emberélet veszélyeztetettsége jelentősen csökkent. Kevésbé ismert például az, hogy a Japán Vasutak vonatmegállító rendszert fejlesztettek ki, mely megfelelő erősségű földrengés esetén megállítja a szerelvényeket. Kissé hasonló eset játszódott le Kenyában, ahol az árvíz hatására a Ngai Ndeithya folyó feletti híd néhány perccel a mombasai vonat megérkezése előtt roskadt össze. (107 halott.) Az IDNDR Aichi/Nagoya Nemzetközi Konferenciát Japánban tartották az Aichi prefektura Nagoya városában 1993 november 1-4 között, a „természeti katasztrófák csökkentése" évtizedének negyedik évében. A konferencia témája „Katasztrófa kezelés a nagyvárosi területeken a 21. században." A katasztrófa megelőzés területéről 1100 szakértő vett részt a konferencián 46 országból és 9 nemzetközi szervezetből, kutatók, egy-egy terület szakértői, hivatalnokok. A kongresszus a természeti katasztrófák teljes skálájával - földrengés, vulkán kitörés, földrengés generálta tűzvész, tengerár (tsunami), árvíz, tájfun - és a katasztrófa elhárítás csaknem minden problémájával (önkéntesek bevonása, mozgósítási rend, gyakorlatok, esettanulmányok stb.) foglalkozott. A nagyvárosok területén előforduló katasztrófáknak nagy hatásuk lehet más országok városi lakosságára is. A nagyvárosok egyre inkább sebezhetővé válnak katasztrófa esetén a népesség és a gazdasági infrastruktúra túlkoncentráltsága, a városi életstílus átalakulása és a polgárok tudatosságának hiánya miatt. A fejlődő országokban, ahol a városiasodási