Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)

2. szám - Hírek

HÍREK 125 folyamat rohamosan megy végbe, katasztrófa elhárítás a városi területeken a hosszú távú fejlődés egyik legfontosabb tényezője. A társadalmi és gazdasági zűrzavar, a népesség növekedése, a szegénység, a természetes környezet átalakulása és más faktorok súlyosbítják a természeti katasztrófák hatásait, összetett károkat eredményezve. Különösen a fejlődő országokban a népesség és a tőke egyre inkább a városokban koncentrálódik. Ennek figyelembevételével kimutatták, hogy a „komplex vészhelyzet" egyre komolyabbá válik. A konferencia résztvevői ezen tények ismeretében tartották meg előadásaikat és cserélték ki nézeteiket a következő témákban: — a természeti katasztrófa kockázata és a kár nagysága a nagyvárosi térségben, — katasztrófa ellenintézkedések, — életmentési lehetőségek kommunális létesíményeknél (iskolák, kórházak), — a helyi önkormányzatok reakciója, — polgárok részvétele az önkéntes tevékenységekben, katasztrófakutatás és elhárítás fejlődése és egyéb témák. A konferencia bevezető előadásában felhívták a figyelmet, hogy a katasztrófák hatása egy gazdasági infrastruktúra lerombolódásának mértéke függ a térség etnikai, kultúrális és gazdasági helyzetétől. Az 1993. évi indiai és japán földrengés összehasonlítása a következő: bár a japán földrengés körülbelül tízszer erösebb energiájú volt, a halottak száma az indiai földrengésnél volt tízszeres. Ezt a kedvező arányt a több évtizedes munka eredményének könyvelhetjük el a szigetországban. Továbbá azt is hangsúlyozták, hogy a katasztrófa veszélyeztette területeken a szükségintézkedések mellett fel kell készülni a katasztrófa előrejelzési módszerek javításával és a vészhelyzeteknek a legújabb tudományos módszerekkel történő előbecslésével. A konferencián elhangzott beszámolók és viták alapján külön témákat és ajánlásokat fogalmaztak meg a központi és helyi kormányzatoknak, kutatóknak és más illetékeseknek. A következő főbb javaslatokat adták ki: 1. Kockázat becslést kell végezni városi területeken, ahol a népesség, a tőke és erőforrások koncentrálódnak. Minden országban a követelményeknek és lehetőségenek megfelelő módszereket kell kifejleszteni és elterjeszteni. 2. A fejlesztési projektek tervezőinek számításba kell venniük a katasztrófa kockázatot terveik elkészítésénél. A lakosok, a politikusok és a médiák tudatába kell ültetni a katasztrófaelhárítás fontosságát, pontos adatokat kell szolgáltatni hatékony bemutatási módszerekkel. (Például vizuális adatfeldolgozási rendszert kell kifejleszteni és széles körűen használni. 3. A vészhelyzet esetén az életmentési rendszerek működésének minimális szintjét és helyzetét a katasztrófa elhárítási tervekben tisztázni kell, figyelembe véve a nemzet vagy térség jellegzetességeit. Szükséges az életmentő rendszerek stratégiai szerkezetének megerősítése. 4. A magán jelentkezők (önkéntesek) katasztrófa elhárítási tevékenysége nagyon fontos. Az önkéntes katasztrófa elhárító szervezeteket és tevékenységüket bátorítani kell és hatékonyan kihasználni. Ezen tevékenységet övező feltételeket javítani kell. Különösen a szükséges közerőt kell rendszeresen összegyűjteni és képezni a hírközlésben, elsősegélyben és más speciális területeken, hogy ezáltal erősítsék szervezeti tevékenységüket. Elsőbbségüket tisztázni kell a katasztrófa elhárítási tervben. Más közszervezetekkel való kapcsolatukat meg kell szilárdítani. 5. A kórházak, iskolák és más fontos középületek biztonságának biztosítása, és vészhelyzetben való működésüknek fenntartása érdekében hatékony szabályozást kell bevezetni és elterjeszteni az épületek tervezésénél. Az ilyen épületekben dolgozóknál és a polgárokban oktatással tudatosítani kell, milyen fontos a kritikus épületek biztonságának megőrzése. 6. Az információ terjesztésének és a hírközlés fenntartásának jelentőségét kimutatott vészhelyzet esetén. A meteorológiai, hidrológiai, vulkán és más jelenségek információ előrejelző rendszereit fejleszteni kell és elő kell segíteni az ilyen információknak a polgárokhoz való eljuttatását. 7. Katasztrófa megfigyeléssel, előrejelzéssel és megelőző technológiákkal kapcsolatos átfogó hálózatokat és terveket kell létrehozni a nemzetközi együttműködés hangsúlyozásával. 8. A katasztrófák előrejelzésére megfelelő technológiákat kell kidolgozni. Ezeknek a technológiáknak tükrözniük kell a természeti jelenség tulajdonságait, valamint az adott térség és város földrajzi és társadalmi jellemzőit. A természeti katasztrófák csökkentése nemzetközi évtized 1990-ben kezdődött. Az előző 4 év tevékenységeinek áttekintése és a következő programok megalkotása céljából a INemzetközi Katasztrófa Csökkentés világkonferenciáját 1994. május 23-27 között Yokohamában rendezik meg. Ennek a világkonferenciának nagy a jelentősége, mert várhatóan felgyorsítja az IDNDR jövőbeli tevékenységét. Az IDNDR Aichi/Nagoya Nemzetközi Konferencia 1993 Japán résztvevői a rendezők javaslatára a következő felhívásokat teszik közzé a következő világkonferencia sikerének biztosítására: 1. A támogató fejlett országok és nemzetközi szervezetek szisztematikusan fokozzák segítségüket a katasztrófa elhárításában, mert a fejlődő országok nem hídnak kellő mértékben részt venni a katasztrófa elhárítási tevékenységben. 2. Segítsék az IDNDR nemzetközi bemutató terveket és más katasztrófa elhárítási terveket, melyek az IDNDR keretében készülnek és várhatóan jelentős sikerre számíthatnak. 3. A nemzeti kormányokból, nemzetközi szervezetekből, egyetemekből és más intézményekből hozzanak létre egy hálózatot, hogy a katasztrófa csökketés becsléséhez és a tervezéséhez szükséges információk és adatok cseréje létrejöhessen. Egy központot kell felállítani a hálózat magjának. 4. A vészhelyzetben lévők megsegítésének az önsegítség erőforrásainak támogatását kell megcélozni, ezért egy rendszert kell létrehozni, mely a katasztrófa szükségállapotra gyorsan reagál humanitárius segítséggel. A kongresszus záródokumentumában hangsúlyozzák: „A természeti katasztrófák előfordulását megakadályozni nem lehet, de a károkat csökkenteni lehet ésszel és tettekkel. Reméljük, hogy minden nemzet, helyi kormányzat, nemzetközi szervezet és mások további erőfeszítéseket tesznek, hogy együttműködjenek az IDNDR tevékenységeiben azzal a céllal, hogy megoldják a problémákat és az ezen a konferencián megfogalmazott javaslatokat végrehajtsák. A siker elérése érdekében mindnyájunknak fel kell ismernie a katasztrófa elhárítás fontosságát. Reméljük, hogy a nagyvárosokban a katasztrófa elleni intézkedések gyorsan és hatékonyan fognak fejlődni, ennek a fejlődésnek egyik lépcsőfoka volt ez a konferencia. Reméljük, hogy a természeti katasztrófák okozta kár, ha nem is szűnik meg teljesen, de fokozatosan csökken." A kongresszussal párhuzamosan két kiállítást rendeztek: - A nagyközönség számára Nagoya város legforgalmasabb utcájában egy népszerű felvilágosító jellegűt „Katasztrófa megelőzési fesztivál" címmel. — a döntéshozók, politikusok és az önkormányzati apparátus dolgozói részére egy komolyabb szakmai igényűt, a megelőzési és mentési lehetőségek bemutatására, „Változó földünk" címmel. A kiállítások rendezésénél ki kell emelni azt, hogy a Japán katasztrófa elhárító szervezeteknek több évtizedes gyakorlatuk van a nyilvánosság tájékoztatásában és a döntéshozóknak a szakmai munkába történő bevonásában. A programokat egy olyan talk-show tette színesebbé, ahol katasztrófa elhárítás szakemberei kaptak szót televíziós közvetítés mellett. A kongresszus jelentőségét a koronaherceg jelenléte is tükrözte. Nagy László az ÁBKSZ Védelmi Szakfelügyelet helyettes vezetője