Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
2. szám - Deák Antal András: Johann Christoph Müller – Marsigli Duna-térképeinek megrajzolója - Kumánovics György: Talajvízállások előrejelzése
98 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1994. 74. ÉVF. 2. SZÁM Mán vizállásváltozás - - • • H15rejelzett virillásváliozis 3. ábra. Előrejelzett és mért vízállásváltozás az 1240. kútnál 4. ábra. Előrejelzett és mért vízállásváltozás az 1242. kútnál A számított „beszivárgás" és a tényleges Mii(t) együttes grafikus vizsgálatából a diszkrét eltolások közül az egy hónapos eltolás adódott a legkedvezőbbnek. A beszivárgást egy hónappal követi a tényleges vízállásváltozás. Ez alapján tehát megkaptuk a számításainkban Tvel jelölt, a felszíntől a vízszintig történő leszivárgás átlagos idejét. A 7=1 hónap és Aí=l hónap behelyettesítésével (3) a modellünk paramétere X=l. A számított paraméterek (3, 4): kút száma h(m) vfm/nap') Db(m 2/nap) 1242 4,2 0,14 0,29 1240 2.3 0,08 0,1 Az 1242 jelű kútnál a szűrőzés feletti fed őré eg i za rs homok, az 1240 jeiű kútnál pedig agyag, agyagos homok. A gyakorlati tapasztalataink szerint a v, D h reális értékek, ez alapján a X értékét is helyesnek ítéljük. A (2) összefüggés alapján _k 0 1 2 3 mt 0,3678 0,3678 0,1839 0.0613 Ezek alapján a tényleges csapadékokkal és bearánvosított kádpárolgásokkal számoltuk (5) a A/í, értékeket, vagyis a vízállásváltozásokat. Az 1. és a 2. ábrákon megadtuk a számított és a tényleges vízállásváltozások menetgörbéit. A módszer pontosságának bemutatására a számított és a mért vízállásváltozások különbségeként előállítottuk a hibák abszolút értékeinek adatsorát és ezek jellemzéséül: