Hidrológiai Közlöny 1994 (74. évfolyam)
2. szám - Deák Antal András: Johann Christoph Müller – Marsigli Duna-térképeinek megrajzolója - Kumánovics György: Talajvízállások előrejelzése
KUMÁNOVICS GY.: Talajvízállások előrejelzése 99 kúl száma hiba átlag (cm) hiba szórás 1242 13,7 11,4 1240 10,4 8,5 Próbaképpen a vizsgált időszak egészére elkészítettük az előrejelzést úgy, hogy az előrejelzendő hónapra a vizsgált időszak havi átlagos párolgási és csapadék adatait adtuk meg, ismertnek véve az (5) összefüggésben az előző havi párolgásokat és csapadékokat. Az így előrejelzett vízállásváltozásokat tüntettük fel a tényleges vízállásváltozásokkal együtt a 3. és 4. ábrákon. Szintén előállítottuk az előrejelzett és a tényleges vízállásváltozások különbségeként az előrejelzés hibasorát és ezek jellemzéséül: kút száma hiba átlag (cm) hiba szórás 1242 11,1 10,2 124 0 9,5 83 A tényleges adatokból számított és az előrejelzett vízállásváltozások adatsora statisztikailag lényeges eltérést nem mutat. 3. Következtetések homogenitását is figyelembe venni, esetleg a mélységtől (illetve mélységköztől) függő szabad hézagtérfogattal számolni. b.) Az átlagos leérkezési idő (T) meghatározásánál a teljes vízállástartományt átlagosan vettük figyelembe. Célszerű lenne megvizsgálni, hogy javít-e a pontosságon, ha az aktuális vízszintet ismerve mélységközönként vesszük figyelembe a leérkezési időt (Természetesen ennek inkább a nagyobb vízszintingadozású kutak esetében lehet jelentősége.) c.) A bemutatott ábráinkból is kitűnik, hogy a párolgásban gazdagabb nyári félév és a beszivárgásban domináns téli félév számított vagy akár előrejelzett vízállásváltozásai is elváló pontossággal követik a tényleges változásokat. Az előbbiek (a, b pont) mellen a fizikai folyamatok - beszivárgás, párolgás - nem azonos lejátszódása is okozhatja az eltéréseket, vagy azok egy részét. A fentiekben kifejtettek alapján továbblépésként javasoljuk az egyszerűsége miatt először a téli és a nyári félév különválasztott vizsgálatát, majd az eredmény ismeretében a mélységtől függő % T figyelembevételét. A gyakorlatban ezekre a paraméterekre a modellt optimalizálni is lehet. (Megjegyzés: A martonvásári párolgásmérés 1988ban megszűnt, ezért nem napjainkig végeztük az 1989-ben kezdett számításainkat.) Az elvégzett és bemutatott vizsgálataink alapján a módszert alkalmasnak tartjuk talajvízállások előrejelzésére. Mivel az alkalmazásra a gyakorlati tapasztalatunk kevés, a pontosítása érdekében az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet. a.) A bemutatott vizsgálatainkban a szabad hézagtérfogatot (n 0) a téli félévi csapadék és a vízállásváltozás kapcsolatából adódó, alapvetően a vízjárással érintett mélységköz kőzeteinek kifejlődésétől függően, azok átlagaként vettük figyeiebe. Érdemes, célszerű lenne a kőzetek függőleges inIrodalom 1. Kontúr Isván: Sztochasztikus fedőréteg modellek a lalajvízáliás előrejelzésért Hidrológiai Közlöm• 1986. 4-5. 2. Kumánovics György: Sárrét melioráció, hidrogeológiai értékelés Kézirat, Székesfehérvár, 1989 3. Kumánovics György. A Sárvízmellék talajvíz viszonyainak elemzése és előrejelzése Kézirat. BME szakmérnöki diplomalen 7990. 4. Juhász József. Hidrogeológia. Akadémia Kiadó Budapest. 1976. A kézirat beérkezett: 1993. február 10. Közlésre elfogadva: 1993. július 15. Abstract: Keywords: Predicting the groundwater table Kumánovics Gy. Starting from earler analvses and forecasts on the groundwater conditions in the Sármellék area, criteria are identified for the reliability of groundwater forecasts prepared on the basis of a stochastic top-cover model and a continuous-state, discrete time step Poisson distribution. Groundwater, hydrological forecasts. probabality analysis. KUMÁNOVICS GYÖRGY 1969-ben végezte el a Miskolci Műszaki Egyetem Bányamérnöki karának geológusmérnöki szakát. Ezt követően a KDT Vízügyi Igazgatósághoz (Székesfehérvár) került, ahol hidrogeológusként, csoportvezetőként, majd 19851992-ig a vízgazdálkodási osztály vezetőjeként dolgozott. 1990-ben a BME Építőmérnöki karán vízrajzi szakmérnöki diplomát szerzett. Fő szakterületei a vízrajz és a vízkészletgazdálkodás. 1992-től a KDT Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese.
