Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

6. szám - Csath Béla: A városligeti kút fúrása 1868-ban, 125 éve kezdődött

CSATH B.: A városligeti kút fúrása 1868-ban 369 lított tételeit a legfényesebben bizonyította, mely szerint „csakugyan elegendő biztosítékot nyújtanak arra, miszerint egy, Pest városában megkezdendő artézi kút furatása nemcsak sikertelen kísérlet nem leend, hanem hogy az egyszersmind héwizet eredményezend", olvasható a Birodalmi Földtani Intézet 1867. évi évkönyvében. Zsigmondy Vilmos a sikeres fúrás után arra a meggyőződésre jutott, hogy a pesti Városligetben megtelepítendő fúrás a budai triász dolomitból felfakadó hőforrásoknak megfelelő minőségű és hőmérsékletű felszökő vizet fog feltárni. A várható mélységet Zsigmondy a Margit-szigeten lemélyített fúrás alapján 419 m-ben állapította meg. A két sikeres artézi kút, valamint Zsigmondynak a már említett - beadványa méltánylásra talált Pest város tanácsánál, s amikor a város alkotmányos bizottsága megalakult, az első teendőjének tekintette gondoskodni az egészségtelen és korszerűtlen pesti vízellátás javításán és egyben az artézi kút fúratásának eszméjét is felvetette. Egy bizottmányt arra utasított, „hogy egy artézi kút mi módon leendő fúrása iránt javaslatot tegyen". A város közgyűlésének bizottsága 1867. június 19én foglalkozott az artézi kút fúrásának kérdésével és a 12.378. sz. végzésével a napirenden lévő vízvezeték ügyének tárgyalásakor az artézi kút kérdését is tárgyalták, mely alkalommal a fúrás kivitelezését egyhangúan Zsigmondy Vilmosra bízták, aki az időközben a Margit-szigeten elkészítettt artézi kúttal megmutatta, hogy ilyen mű létesítésére minden tekintetben megfelel. Az 1867. július 2-án tartott tanácsi közgyűlés már kijelölte a személyeket „az Artésia-kut furatása ügyében tartandó tanácskozmányra". Az említett albizottmányi tanácskozás július 8-án Rettenbiller Lipót képviselő elnöklete alatt ült össze. A felvett jegyzőkönyv szerint „az artézi kútnak furatása és tökéletes előállítása Zsigmondy számítása szerint 50 000 frt-ba fog kerülni. A kútnak tökéletes előállítása legfeljebb két esztendőre teijedne, de nagy valószínű, hogy a fúrás - melynek mélységét Zsigmondy 204 5/10 ölre (370 m) tervezte - egy esztendő alatt is foganatosítható lészen". Az albizottmány az előadottak alapján javasolja a közgyűlésnek „az artézi kút furatását mielőbb engedélyezni s életbeléptetni" sőt, Zsigmondy részére "azon esetre ha a tervezett artézi kút sikeres befejezése következtében a felsorolt feladatokkal meg leend felelve, 20 000 frt-nyi tiszteletdíjban részesíttessék". Ezek után a vízvezetéki albizottmány jelentését a közgyűlés 1867. augusztus 14-én tartott ülésén Szentkirályi Mór főpolgármester elnöklete alatt tárgyalta. 2. A városligeti kútfúrás előkészítése és végrehajtása A közgyűlés a javaslatok elfogadása után a szerződéskötésre egy bizottság létrehozását határozta el. A kútfúrás tervével kapcsolatban a „Pressburger Zeitung" 1867. augusztus 17-i számában már távlati elképzeléseket vetett fel „A

u

s der ungarischen Metropole" címmel. 1. kép. A városligeti fúrás helye Ezeket az eseményeket követően a Budapesti Közlöny 1868. évi január 22-i számában olvasható a "Szerződés, amely egyrészről sz. kir. Pest városa — másrészről - Zsigmondy Vilmos között köttetett". A végleges szerződéskötésre 1868. március 3-án került sor Pest város, valamint Zsigmondy Vilmos vállalkozó között, melynek főbb pontjai az alábbiak: ,,a) Zsigmondy Vilmos az artézi kút fúratási összes terveket készíti és a munkálatokat vezeti, a város mindenféle munkára összesen 50 000 firt-ot szavaz meg, b) Ha ezen összegen a kút fúratás sikerül, akkor Zsigmondy Vilmos 20 000 frt jutalomdíjat kap, ha az 50 000 frt a furatási költségeket nem fedezné, a 20 000 frt jutalomdíjból fog a többi költség fedeztetni, c) A fúrólyuk átmérője 12 hüvelyk, a 24 óránként kifolyó víz mennyisége 50 000 akó (2 715 000 1), mely víznek a föld felszíne felett 4 öl (7,32 m) magasságra kell emelkednie". Az így megkötött szerződés 1868. március 4-én elnyerte Pest város közgyűlésének jóváhagyását is 7587/1868 kgy.sz. alatt. Az artézi kútfúrási munkálatok felügyeletére kijelölt bizottmány - melyet artézikút bizottmánynak neveztek - működését már március 6-án, tehát két nappal a közgyűlési határozat után megkezdte, hogy kijelöljék az artézi kút helyét. Zsigmondy javaslatának megfelelően ezt a pontot a Városligeti nagy tó és az Aradi utca közötti területen, az utóbbitól 30 öl (55 m) távolságra tűzték ki (l.kép) március 7-én, ahol a bizottság cölöpöt vert le. Március 21-én Pest város tanácsülése 9611/2 .sz. alatt jóváhagyta a fúrás helyének kijelölését, sőt Zsigmondy javaslatára Dániel Vilmos mérnöknek a fúrásnál felügyelő mérnöki állásra való alkalmaztatását is elfogadta. A jóváhagyott szerződés alapján immár jogerős megbízás értelmében Zsigmondy hozzálátott a fúrási munkához szükséges kellékek beszerzéséhez, nevezetesen gondoskodott a fúrotorony felállításáról, a furóeszközök és csövek beszerzéséről. Az alábbiakban nagy vonalakban csak felsoroljuk ezeket. A furótelep 375 m

2, deszkakerrítéssel körülvett teret foglalt el. A 118 m

2 alapterületű "fűrház"-ban - ahogy Zsigmondy nevezte - volt a fa fúrótorony, melynek közepén helyezkedett el az akna, a gépház, valamint erős állványon a himba, mely a gépházban elhelyezkedő gépezet (közlőmű) mozgatását vitte át fúrás köz-