Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

6. szám - Csath Béla: A városligeti kút fúrása 1868-ban, 125 éve kezdődött

370 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM 3. kép. Ha lávát s Gyula, bányamérnök-geológus ben a rudazatra. A hímbával szemben, az akna másik oldalán egy kézzel hajtható „felhúzógép" (vitla) volt, a kenderkötél használatára. A „fúr-eszközök" közé tartoztak a négyzetes szelvényű vasrudak, a vásó' terhelésére szolgáló fó'rudak (súlyosbítok) a különböző' átmérőjű és szelvényű vésők. A kézierővel folytatandó fúráshoz - miután a gőzgép csak 1869 júliusában érkezett meg - különböző átmérőjű kanál- és dobfúrók alkalmazására került sor. A munka kezdetén már ott volt a Degoussée-féle váltó olló, valamint a lyuk tisztításához szükséges tisztítócsövek. A fúrás kezdetén már a beépítésre kerülő fa- és vasbéléscsövek is a fúrási területen tároltak, melyekhez csatlakoztak a különféle kezelő szerszámok is. Mindezeknek a helyszínre való szállítása megtörtént, 1868. november 15-én megkezdte Zsigmondy a városligeti kút fúrását - 18 1/2" (470 mm) átmérőben kézifúrással - hogy a szakkörök, sőt az egész ország előtt gyakorlati alapon és anyagi kockázatot is vállalva igazolja akkoriban egészen új és sok tekintetben egyedülálló elgondolásának helyességét. A „Pesti Hírlap" 1868. december 6-i számában a fúrási munkálatok beindulását így kommentálta: „A városligeti artézi kutat 8 ölnyi (14,6 m) mélységre fúrták. Az első réteg homok, a második kavics, a harmadik ismét homok". Ezzel megkezdődött az a "tized félévi" munka, melynek végén az előre tervezett 419 m helyett 970,48 m-ben - 1879. május 22-én - befejeződött a városligeti fúrás. A fúrási munka befejezéséül ismerkedjünk meg Halaváts Gyula bányamérnök, geológus (3. kép) a „Vasárnapi Újság" 1878. évi 42. számában megjelent méltatásával: ,A városligeti kút, a helyes földtani felismerésen alapuló kiváló, műszaki érzékkel és tudással végrehajtott mérnöki vállalkozás, fémjelzi alkotója szellemi nagyságát. A tudománynak és kitartó munkának diadala volt. Egy magyar bányász műve, ki ezt minden oldalról jövő lehangoló nyilatkozatoktól és kellemetlenségektől vissza nem riadva létrehozta, mert élt benne a földtanra épített meggyőződés, mely őt kifáradni, vagy félúton visszariadni nem engedte. Az a kút, mely világnevezetesség, mert az ismert artézi kutak között a legmélyebb. Míg kiömlő gyógyhatású ásványvizével a szenvedő emberiségnek fog használni, addig a tudománynak oly becses adatokkal szolgált, melyek Magyarország földtani viszonyainak megismerésével lényeges szerepet játszottak". Irodalom Artézi kút a Városligetben (Pesther Tageblatt, 1866. június 14. p. 190-191) A városliget tó és Zsigmondy terve (A Hon. 1866. október 5) Böckh, H.: Zsigmondy Vilmos (1821-1888) (Földtani Közlöny XX.k. 8-10 füzet. 1890. p. 257-380)