Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

6. szám - Csath Béla: A városligeti kút fúrása 1868-ban, 125 éve kezdődött

368 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM A városligeti kút fúrása 1868-ban, 125 éve kezdődött Csath Béla 1111 Budapest, Stoczek u. 17/b Kivonat: Kulcsszavak: 125 évvel ezelőtt, 1868. november 15-én kezdte meg Zsigmondy Vilmos a máig is híres városligeti artézi kútfúrást, amely az előre tervezett 419 m mélység helyett végül 970,48 m mélységgel 1879. május 22-én fejeződött be. Megemlékezésünk a hazai vízföldtan fontos eseményét méltatja. Hidrogeológia, kútfúrás, szaktörténelem 1. Zsigmondy Vilmos előzetes tevékenysége Zsigmondy Vilmos 1866. szeptember 28-án befejezett eredményes harkányi fúrásával megalapozta a hazai artézi kútfúró ipart. Annál nagyobb bizalommal ragaszkodott a tervbe vett városligeti artézi kútfúrás eredményességébe vetett hitéhez. Ezzel kapcsolatban a ,,Pesther Tageblatt" című újság 1866. június 14-i számában "Artézi kút a Városligetben! címmel jelentetett meg cikket, mely szerint Zsigmondy Vilmos azt a feladatot tűzte ki célul, hogy a Városligetben egy artézi kutat létesít". Ezzel kapcsolatban a cikk foglalkozik a kútfúrás mélységével (900 láb = 284,5 m), a várható vízmennyiséggel és a víz hőfokával, sikertelen kísérletre nem is gondolva. „A Hon" című újság ez év október 5-i számában „A városligeti tó és Zsigmondy terve" címmel írt cikket. A cikkiró megemlékezik a harkányi fúrásról is, ahol ,Zsigmondy Vilmos bányamérnök úr bányászati tekintetben éppen most fényes diadalt ünnepelhet". Végül így fejeződik be a cikk: ,Zsigmondy újból bebizonyította, hogy a valódi tudomány mindenkor diadalt arat". 1866. november 24-én Zsigmondy Pest város tanácsához címzett beadványában előadja „miszerint a budai hőforrásoktól távolabbi helyen is fúrás által ha nem magasabban, de mindenesetre az eddigelé észlelt legmagasabb hőfoknak megfelelően hévforrás tárható fel és miszerint ez egy, a pesti Városerdőben (a mai Városligetben) megindítandó fúrás igazolni fogja." A geológiai alátámasztás után tett ajánlata szerint a beadványban kérte, hogy fúrhasson artézi kutat a Városligetben, melynek eredményét annyira biztosnak tartotta, hogy az összes költségek viselését magára akarta vállalni, és csupán csak azt a kedvezményt kötötte ki magának, hogy tervei szerint fürdőházat építhessen, melynek jövedelme 30 évig őt illetné, aztán pedig mindenestől a városra szállna. Kákái Aranka - Balogh Pál újságíró álneve — Pest város tanácsa tagjaival való találkozást így úja le: „Bekopogtatott Pest város tekintetes kupaktanácsához, s kérdé tőle: - Kell-e víz? tiszta, mint a kristály, szeplőtlen, mint az ősanya, üde, mint egy szűz, s meleg, mint a dobogó szív. O ad, neki van. - Meleg víz? - zúgolódtak a város atyái - nekünk? minő sértés ez? Mi nem szoktunk meleg vízzel élni ha szomjazunk, igya meg maga. Akadt pár kíváncsi mégis, ki szóba állt a „furcsa ember"-rel, s megkérdé tőle: - Vajon hol is terem hát Pest városa területén meleg víz? - A „furcsa ember" felelte, hogy: Kinn a városligetben, a Rákos homokjában. Persze volt kacaj." Ez ügyben készült tanulmányát a Magyarhoni Földtani Társulat 1866. december 12-i szakülésén ismertette: „Előre bocsájtván Pest Buda környékének földtani viszonyait tápláló tavak mozgásait, megfejti a budai hegyek forráshiányának okait. Szerinte Buda környékének légbeli csapadékai... Pest város felé irányozva... mely egy vízhatlan réteg által fedett, roppant nagy víztartó keletkeztére szolgáltat alkalmat... A hévforrások, s azon fő repedéknek, melybe a budai hegység majdnem összes vize jut, onnan meghevítve ismét a napvilágra jöjjön." Ezzel az előadásával párhuzamosan bejelentette Zsigmondy, hogy a városligeti fúrás érdekében már folyamodványt is adott be Pest város hatóságához, de bejelentette azt is, hogy József főherceg megengedte neki a margitszigeti kútfúrást. Zsigmondy Vilmos 1866. december 21-én tényleg megkezdte a fúrást a Margitszigeten. A „Pesther Telegraf' című lap 1867. január 27-i számában ,Artézi kút a Városliget szélén" cím alatt az alábbiakat írja: "Néhány itt megjelenő lap azt adta hírül, hogy a város vezetőség kiváló szakembere azt javasolja, hogy a Városliget szélén egy artézi kutat fúljanak, mely nemcsak a híres szökőkút felújítására és a tó jobb vízellátására szolgálna, hanem fürdő felállítására is lehetőséget adna". 1867. május 13-án befejeződött a margitszigeti kút fúrása. Ennek eredménye Zsigmondy elméletileg felál-