Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

1. szám - Barna Tamás: Erdőtelepítések az Alföldön

BARNA T.: Erdőtelepítések az Alföldön 39 vízjárásezzel kapcsolatos szélsőségei folytán elég gyakran van szükség a káros vizek gyors elvezetésére. Ha tározók építésével és ehhez kapcsolódó egyéb fejlesztésekkel az ilyen vizeket meg lehetne tartani a területen, ez a gondokat nagymértékben enyhítené." Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek biztosítják a természetes flóra és fauna életfeltételeit. Ehhez pedig folyamatosan figyelni kellene a vízbevétel és a vízveszteség értékeit és ennek alapján folyamatos szabályozást kellene megvalósítani. Ha fokozni kívánjuk az erdőtelepítéseket, akkor meg kellene teremtenünk ezek vízoldali alapját, azaz a faanyag megtermeléséhez szükséges vízmennyiséget. A vízgazdálkodás tulajdonképpen optimalizálási feladat. Nem a víz pótlása, vagy elvezetése a feladat, hanem a talaj nedvességi állapotának optimális szinten tartasa. Az optimum más és más a különböző kultúrák esetén. A vízgazdálkodás célja magában foglalja azt is, hogy vizet ne engedjünk el hasznosítatlanul vízgyűjtőinkről. A vízvisszatartás jelentőségét emelik ki a 2. táblázat Debrecen környéki éghajlati adatai is. 2. táblázat ÉVCSAPADÉK LÉGHŐRELATÍV ARIDITÁSI SZÁM ÉVES ÁTL. MERS. PÁRATART. TÉNYEZŐ (mm) CC) (%) 1854-1893 619.8 9,91 81,81 1.08 1894-1933 593,5 10.06 78,20 1.37 1934-1973 579,3 10.21 75,26 1.58 A jó vízáteresztő képességű, de rossz vízgazdálkodású homok talajokon a lassan szárazabbá váló éghajlat fokozottan kedvezőtlen hatású. Ez is közrejátszik abban, hogy a korábbi tölgyesek, ligeterdők nagy részét szárazságtűrőbb erdőtípusok váltották fel és a KST visszahozása gyakran nem sikerül. A vízrendezés megoldása tehát alapvető környezeti feltétele az erdőtelepítéseknek. Azerdőtelepítésekkömyezetihatásátilletőenaszélelleni védekezésben betöltött szerepére is szeretném felhívni a figyelmet. Magyarorszagon 1,5 millió ha van kitéve deflációnak. Évente 2 mm talajréteg pusztul le kb. 1,5 millió tonna szerves anyaggal együtt. A defláció nemcsak a laza homok és láptalajokat pusztítja. Igen jelentős károkat okoznak az Alföld kötött mezőségi talajain is a kora tavaszi böjti szelek. A termőtalaj elfüjásával okozott karon kívUl. további kart jelent az elhordott talajjal feltöltött csatornák tisztítása és az újravetés. A Hajdúsági Cukorgyár termeltetési körzetében az 1980-as években két alkalommal is jelentős károkat okozotta tavaszi szélerőzió, amely elhordta acukorrepa vetőmagot. További veszteséget jelentett a késői vetés miatt kieső termes, ami amiatt következett be, hogy az újravetett répa a betakarítás időpontjáig nem érte el a megfelelő fejlettséget (J. táblázat). j. táblázat SZÉLKAROSITOTT TERÜLETEK HBm-ben 1983 16 925 ha-ból 1000 ha 5,9% 496 ha újra vetve 1984 16 400 4500 ha 27,4% 3600 ha A tapasztalatok szerűit átlagosan 5-6 évenként fordul elő erős deflációs kár. A korábban megszüntetett erdősávok, fasorok visszatelepítésével amivel egyébként a távlati erdőtelepítési program is számol -. az erdősávok várható vágásfordulója alatt (20-40 év), 7-8 deflációs kárt lehetne kivédeni minden különleges agrotechnikai eljárás alkalmazása nélkül, sőt jelentős termésnövelő hatás egyidejű elérésével. 6. ábra Az erdősavoknak a termes novelesere gyakorolt hatasat a 6. ahra mutatja. Egybehangzó magyar, osztrák és francia adatok szerint, mintegy 2-4%-osteriiletfoglalás mellett az erdősávok 10-15%-kal növelik a vedett mezőgazdasági táblák terméshozamait. Ezeket az erdősávokat un. feltetlen nagyüzemi mezőgazdasagi területeken kell létesíteni. 9-12 AK/ha feletti átlagos kataszteri tiszta jövedelmet biztosító szántók és 4-15 AK/ha feletti gyepeK eseteben. unol a minimális táblanagyság 30-50 ha. Azennél kevesebb kataszteri nszta jövedelmet biztosito mezőgazdasagi területeken kell az összefüggő erdőtelepítéseket alkalmazni. Ezeket a területeketnevezhetjük mezőgazdasagi tartalékterületeknek ísazert. mert egy-két erdészen termesztési ciklus utan. újra mezőgazdasagi termelesbe vonhatók, ha a gazdasagos termeles vagy melioracio teltételei adottax. Ezen területek kataszteri tiszta lövedelme t>-9 AK/ha között mozog. Ha a kataszteri tiszta jövedelem b AK/ha alatt van szántó, és 4 AK/ha alatt gyep esetében - ezek a feltétlen erdőterületek - itt mindenKéppen az erdőnek kell elsőbbséget biztosítani. Ezek általaban D-DK kitettséeü domboldalak, és szaraz dombtetők: vízrendezéssel gazdasagosan nem javítható belvízveszélyes völgyek. Az Alföldön, a Ny írségben es a DunaTisza közén fordulnak elő. Ami az alföldi erdősávok és erdőtelepítések jövedelmezőséget illeti, már Kaán Károly is megemlíti, hogy a jó búzatermő földek a hajdani apattni kincstári uradalomban, az I. VH előtt több lövedelmet hoztak az erdőgazdasági műveléssel, mintamezőgazdasagi hasznosítással. Ugyanő idézi Szeged város 1937. évi gazdalkodasi lelenteseből a következő adatokat: 30 éves A állomány evi jövedelme, a veghasznalatkor kitermc It fa értékét visszaosztva: 52 P/ha. 43 éves FF állomány évi jövedelme visszaosztva: 158 P/ha. A városi mezőgazdasagi földek jövedelme: 26,5 P/ha. 1982-ben az erdőgazdálkodás evi jövedelme Nyirábrány térségében 3000-3100 Ft/ha volt a termelőszövetkezeteknél. Ugyanitt a növénytermeles jövedelmező-sége a következőképpen alakult: dohány 12,8eFt/ha rozs 2,3 -"kukorica 2.3 -"csillagfürt 1.4 -"Most, amikor a mezőgazdasági túltermelés egyértelműen bebizonyította, hogy a gabona nem stratégiai cikk. bebizonyosodott, hogy az nem racionális földhasznosítás, ha olyan szántókon is ragaszkodunk a mezőgazdasagi termeléshez, ami még a vetőmagot is alig adja vissza, bátrabban kellene az erdőtelepítést, mint alternatív hasznosítási lehetőséget alkalmazni. Ezzel egyúttal hozzájárulnánk a falusi lakosság életkörülményeinek javításához és elősegítenénk helybenmaradását. Oszi búza Őszi arpa Tavaszi árpa Kukorica Takarmany répa Lucerna legelófú + 2,7 - 26,8% +17 - 21,7% + 6,1 - 33,5% + 2 9 - 32,0% + 6,2% +203- 22.0% + 153%