Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

6. szám - Karkus Pál: Ivóvízvezeték beruházás szakaszolásának gazdasági feltételei

35 Ivóvízvezeték beruházási szakaszolásának gazdasági feltételei Karkus Pál 1118 Budapest, Sümegvár köz 6/b Kivonat: A beruházók, tervezők gyakori dilemmája, hogy valamely folyamatosan növekvő szükségletet fedező, szakaszosan megvalósítható kapacitást milyen nagyságú és időközt! ütemekben irányozzanak elő, mert a kihasználatlan kapacitás felesleges tőkelekötést jelent. Az egyik bemutatott módszer szerint egy ütemben akkor érdemes két ütemet összevonni, ha az együteműi beruházásnak és a kétütemű megoldás első ütemének költségkülönbözete kevesebb, mint a második ütemnek az első ütem üzembehelyezési időpontjára diszkontált értéke. A másik módszerben tetszőleges, de azonos időpontra kell diszkontálni minden beruházási és évi költséget. A kisebb diszkontált értékű változat a gazdaságilag előnyösebb, feltéve ha a kétféle megoldás műszkilag egyenértékű. A tisztánlátás megőrzése és a számítás egyszerűbbé tétele érdekében inflációt nem vettünk figyelembe. A számítási eredményt, ill. a döntési javaslatot alapvetően befolyásolja a hitelfedezetet biztosító hosszú lejáratú kölcsoc. kamatlába, továbbá az együtemű megvalósítással megtakarítható költségcsökkentés. Kulcsszavak: víz távvezeték, gerincvezeték, beruházás, kamat, diszkont. Bevezetés A kapacitás növelésének gyakori kérdése, hogy a később szükséges kapacitást nem érdemes-e az első' ütemmel összevonva, egyszerre megvalósítani. A válasz akkor igenlő, ha ebből gazdasági előny származik. Egy ilyen elemzés bemutatásával foglalkozik ez a cikk ivóvíz csővezetékre vonatkozó példákon. Az eljárás természetesen bármilyen két, vagy több ütemben megvalósítandó beruházásra alkalmazható. A könnyebb megértés és beláthatóság érdekében inflációs hatással nem bonyolítjuk az ismertetést, figyelembevételének természetesen nincs akadálya, de nem foglalkoztunk vele. Az egyszerűbb, közelítő eljárás csak a beruházási költségeken alapszik. Ha a vizsgált eset a határeset közelében van, akkor érdemes a beruházási és évi költségeket is figyelembe vevő diszkontálási eljáráshoz folyamodni, persze ehhez tőbb adat és több számítási munka kell. Az elvégzett gazdasági számítások alapján egyértelmű felelet adható a feltett kérdésre. A válaszadás sarkalatos feltétele a megvalósítást fedező' hosszú lejáratú hitel kamatlába, a visszafizetési határidő, a visszafizetés kezdete stb. A megoldáshoz alkalmazott eyárások, példák 1. Beruházási költségeken alapuló módszer Legyen egy tervezett csővezeték beruházási költsége B

x, valamilyen „n" időtartammal későbbi időpontban üzembe helyezendő bővítésének beruházási költsége B

2, ha viszont a két ütemet az első ütem időpontjában egyszerre valósítják meg, akkor az B költségű beruházással jár. Kérdés az, hogy érdemes-e egyszerre a két ütem összevont kapacitását kiépíteni, vagy előnyösebb a két ütemű megvalósítás. Egy ütemben akkor érdemes építeni, ha a B~B

X beruházási különbözet kevesebb, mint a £

2-nek az első építési ütem üzembe helyezési időpontjára diszkontált nagysága, tehát B~B

X <v

nZ?

2, átrendezve „ B~

B\ v

n>—r~

L, ahol B

2 V - diszkont tényező, ismertetése dr. Palotás László: Mérnöki kézikönyv 1955. évi kiadása I. kötetének 7680. oldalain található. (Egyéb részletek a Hidr. Közi. 1993. 2. sz. 93-97. old.-án találhatók.) 1.1. Kapacitás együtemű építése, vagy két egyforma ütemre bontása Legyen időszerű egy 175 mm átmérőjű ivóvíz-vezeték építése, kapacitását n év múlva kétszeresére kell bővíteni. Ma is megépíthetjük persze a kétszeres kapacitást biztosító 250 mm-es vezetéket, csak kérdés mennyi az az n év, amin belül érdemes ezt megtenni. A VIZITERV 1978. évi árszintű segédletéből Bi = B

2 = 1,88 millió Ft/km, 0 175 mm, B = 2,32 millió Ft/km, 0 250 mm. Az előbbi adatokkal: Az n időhatárt számítással, közelítően pedig az 1. táblázatból lehet meghatározni. A kamatlábtól függően a következő időhatárok adódnak: 5 % kamattal a bővítés 29 éven belül legyen időszerű, 10 % kamattal a bővítés 15 éven belül és 20 % kamattal a bővítés 7 éven belül, akkor a megvalósítás együtemű, 250 mm-es vezetékkel. 1.2. Eltérő nagyságú és költségű kapacitások összevonásának lehetősége Legyen időszerű egy 175 mm 0-jű vezeték megépítése 1,88 mülió Ft/km költséggel, később pedig egy 250 mm 0-jű vezetéké 2,19 millió Ft/km költséggel. A két kapacitás egy ütemben 300 mm 0-jű vezetékkel 2/5 millió Ft/km költséggel valósítható meg.