Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

5. szám - Ujfaludi László–Maginecz János: A Szigetköz felszín alatti vizei – Hidraulikai és vízminőségi helyzetelemzés, 1987–1989

UJFALUDI L. - MAGINECZ J. :A Szigetköz felszín alani vizei 295 3. táblázat A főbb szennyezőkomponensek koncentrációja a vizsgált szelvények figyelőkú^aiban (mg/1,; 1987. évi átlag értékek) Észlelő kút száma Távolssság a Dunától TOS NOJ Mg

2* Ca

2* Na* sso5

_ cr HCOi Fe2* Mn

2* Oldott o

2 2. szelvény Duna 9393 1,5 248 10 14 65* 11 44 21 187 0,67 0,214 10,3 2. szelvény Duna 9393 1,5 314 4,2 13,5 65 10 72 19 221 0,13 1,4 9392 2,4 273 2 45 65 8,6 44 19 211 1,04 0,28 9394 2,4 329 1,05 17 83 9 38 21 278 2,9 0,58 9413 4,3 388 1,3 22,3 86 7,4 55 23 277 0,29 0,45 9416 7,5 366 0,4 26 85 5,0 89 23,5 263 1,53 0,43 9425 14,4 593 71 40 124 18 129 46 324 0,26 0,12 3. szelvény 9441 1,4 264 0,6 14,7 61 10 73 24 140 0,7 0,45 9442 2,8 256 0,9 13,1 59 8 40 24 206 1,2 0,41 9437 3,6 348 1,26 19,8 90 7,4 38 21 326 1,3 1,1 9443 4,4 434 1,3 29 105 7,0 91 37 317 5,0 0,60 9452 5,6 327 0,5 25 78 4,5 51 25 275 0,6 0,13 4. szelvény Duna 9456 2,6 248 10 14 57* 11 44 21 187* 0,67 0,214 10,3 4. szelvény Duna 9456 2,6 325 0,77 19 83 8,3 39 22 297 1,0 0,45 9457 3,6 370 2,2 21 96 8,5 17 24 383 1,5 0,59 9458c 4,9 814 61 51 158 31 120 51 618 0,42 0,15 9467a 7,9 1126 244 53 215 15 311 42 301 0,27 0,84 9469b 9,9 592 75 37 110 24 126 36 338 0,16 0,22 5. szelvény 9476 5,0 348 0,5 20 91 5,3 31 12 365 3,1 0,36 9484 5,6 258 0,7 19 62 7,7 16,5 7 273 1,6 0,40 9485 5,6 295 1,1 20 71 10,5 26 8 309 1,55 0,34 9481 9,0 526 4,4 52 102 14 94 37 435 1,1 0,33 9487 10,5 474 0,43 33 107 11 106 26 366 2,1 0,41 9488 11,0 396 1,1 24 93 9,6 72 13 314 7,3 0,54 Jelmagyarázat: a) műtrágya raktár (Gyulamajor) közelében kb. 100 m b) Dunaszentpál, a közelben a kiderítetlen erős szennyezó'forrás c) Ásványráró, Takarékszövetkezet szennyvíz-szikkasztójának közvetlen közelében •Duna-értéket a keménység alapján becsülni lehetne, közvetlen adat nincs. A pleisztocén-szintek közül a felsőben a víz Ca-HC0

3 jellegű, az alsóban Na-Ca(Cl)-HC03 jellegű. A pannon rétegben lévő mindhárom szinten a víz Na-CaHC0

3 jellegű. Az alsó pleisztocén szintre esetleg pannon vizek behatolása történt. Az is elképzelhető azonban, hogy az előző kútcsoportnál leírt Ca—Na ioncsere játszódott le a pleisztocén rétegsoron belül. Ennek lehetőségét itt esetleg növelheti a rendkívül hosszú tartózkodási idő is (3.1. fejezet). (A többi, itt nem részletezett mélyfúrású kútcsoport összes szintje a pleisztocénban van, és vizük a sekélykutakra jellemző Ca-HC0

3 jelleget mutatta.) A mélyebb rétegek vízforgalmának, valamint a minőségváltozások okainak tisztázása tehát még további részletes vizsgálatokat tesz szükségessé. A pannon réteghatár közelében lévő szintek vízmintáinak viszonylag nagy Na

+ ionkoncentrációja nem magyarázható egyértelműen. Ha a pannon rétegvizek nyomása nagyobb, mint a pleisztocén összleté, akkor ez a behatolás okozhatja a Na-jelleg megjelenését. Ha viszont az említett Ca-Na ioncsere játszódik le, akkor fennállhat akár az a helyzet is, amelyet Erdélyi (1983) nem kis aggodalommal említ, hogy a pannon rétegvíz túlzott kitermelése miatt annak nyomása a pleisztocén rétegé alá csökken, ami a pleisztocénben tárolt vizeknek a rétegvizekbe való behatolását eredményezheti. A ren-