Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
5. szám - Ujfaludi László–Maginecz János: A Szigetköz felszín alatti vizei – Hidraulikai és vízminőségi helyzetelemzés, 1987–1989
282 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM f! mBf Lipót Ásványráró Mecser Jbényszentmik.ös (K-T) '3-28. 10 11 12 13 14 JELMAGYARÁZAT16 km 1. Kavics, görgeteg 2. Ka vics os homok és homokos kavics 3. Durva homok és murva 4. Közepes sz homok 5 A pro és finom homok 6• Iszapos homok,homokos iszap 7. Homok és iszapos agyag 8 Agyag es márgas agyag 4. ábra. A 4. sz. geológiai szelvény év) természetes körülmények között a felső légrétegekben jön létre a kozmikus sugárzás hatására. Az 1950-es, és 1960-as években végzett kitérjedt légköri nukleáris robbantások miatt a légkör triciumtartalma erősen megnőtt. A csapadék triciumtartalmának változását az említett időszakra Bíró és mások (1987) alapján az 5a. ábrán adjuk meg. A Duna triciumtartalmát (Bécsnél) Major (1972) tanulmánya alapján az 5b. ábra mutatja. (Mindkét ábra éves átlagot tartalmaz, az utóbbi ábrán az 1963 előtti értékeket becsültük, mivel mérés csak 1963-tól történt.) A Duna tricium tartalmának egy része a talajvízbe beszivárog és ott a vízzel együtt áramolva ideális jelzőanyagként transzponálódik. Az így mérhető tricium-aktivitást módosítja a légköri csapadékból a felszínen át beszivárgó víz triciumtartalma: az észlelőkutakban a két hatás együtt jelenik meg. A talajvízkutakban (T-jelzés) és a mélyfúrású kutakban (M-jelzés) 1969-70-ben végzett tricium-aktivitás mérések eredményeit (éves átlagok) a 6. ábrán ábrázoltuk. Az eredmények a talajvízkutaknál azt mutatják, hogy: - a Duna közelében lévő kutakban mindig magasak (a Duna vízével közel azonosak) voltak a TU-értékek; - a Dunától távolodva a TU-értékek erősen ingadoztak. (TU a tricium-aktivitás önkényes egysége: 1 TU = 0,12 Bq/1; lényegében a tricium koncentrációjával arányos.) A T n, T 2 5 és T 2 2 jelű kutak alacsony TU-értékei esetleg annak tulajdoníthatók, hogy ezek iszapos-agyagos lencséket csapoltak meg, amelyek vízforgalma az átlagosnál kisebb volt (Major Pál közlése). Ha ezt elfogadjuk, akkor a fenti eredmények úgy is értelmezhetők, hogy a Duna magas triciumtartalma a vízvezető rétegbe beszivárogva, lassan halad a terület belseje felé (Duna-közeli magas értékek). A csapadékból beszivárgó víz magas triciumtartalma a Dunához közeli területeken csak kismértékben érvényesül, a talajvízáramlással haladva azonban időben egyre halmozódik, emiatt áll elő az áramlás irányában történő növekedés. Ha a fenti — nehezen ellenőrizhető — feltevés nem helytálló, akkor az erősen ingadozó TU-értékek a fedőréteg inhomogén áteresztőképessége miatti változó csapadék-beszivárgás intenzitással is magyarázhatók. A mélyfúrású kutak közül a Dunához közelebb lévő a Duna magas tricium-tartalmát tükrözi, a távolabbi alacsony tricium-tartalma pedig azt jelzi, hogy a mélyebb rétegekbe akkor (1969-70-ben) még nem jutottak
