Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

5. szám - Papp Gábor: Törttengelyű energiatörő medencerendszer kismintavizsgálata

PAPP G.: Törttengelyű energiatörd medencerendszer 267 tV-'í i 6M_iiJ.il fP, Q i IS.O j. ÍS.O 3. ábra. A 90° törésszögű medencerendszer legjobb változatának vízfelszín és sebességeloszlása zi elrendezést és annak végleges változatánál mért és számított hidraulikai jellemzőit az itt bemutatott 2. és 3. ábrapárhoz hasonlóan elkészítettük, de csak a 90'-os törésszöghöz tartozó ábrapárt ismertetjük. Összefoglalásként megállapítható, hogy a hagyományos egyenestengelyű medencerendszer alapterületével azonos alapterületű alaprajzilag törtttengelyű medencerendszerrel is lehet a műtárgy kifolyási szelvényében egyenletes sebességeloszlást biztosítani, ha: - a felvízi medence tengelyét az alagút tengelyétől az alvíz irányába a törésszöghöz tartozó vízszintes távolsággal eltoljuk, - a felvízi bukókoronát alaprajzilag az alvízi medence tengelyére merőlegesen helyezzük el, függőleges síkban pedig a törésszöghöz tartozó lejtéssel képezzük ki. A vizsgálat eredménye alapján a csatlakozó meder irányához igazodó egyenletes sebességeloszlást biztosító felvízi medencetengely-alagúttengely közötti vízszintes távolságot, a felvízi bukókorona lejtést a medencetengelyek törésszögének függvényében a 4. ábra mutatja. Törttengelyű medencerendszerekben a felvízi medence hosszára egységesen 110 m, az alvízi hosszra 24,80 m, míg egyenestengely esetén a felvízi medencére 100 m, az alvízire 22,80 m bizonyult a leghatásosabbnak (1.-2. ábra). A kísérlet a törttengelyű rendszer kisebb hátrányára azt is kimutatta, hogy a felvízi medencében keletkezett hullámok 4. ábra. A legjobb változathoz tartozó elrendezési és kialakítási jellemzők mok miatt magasabb oldalfal szükséges, mint az egyenes tengelyű medencesornál. A felvízi medence oldalfalát azonban nem tartjuk indokoltnak körül azonos magasságban kiépíteni, a fal teteje - bizonyos biztonsággal - követheti a lokális legnagyobb felcsapódás vonalát. 4. A mú'tárgyelemek részletes vizsgálata Minthogy mind a lokális, mind a szelvénybeli hidraulikai jellemzők szélső értékei a 90 ° és 0° törésszögű medencerendszerben fordultak elő, a részletesebb áramlástani vizsgálatot csak az ilyen törésszögű medencerendszerek műtárgyelemeiben végeztük, ugyancsak 1:140 kicsinyítésben. A mérési helyek az 5. és 6. ábrán láthatók és azokat a mátrix elemei indexezéseinek megfelelően - elöl a sorszám, mögötte az oszlopszám - jelöltük. A mérési eredményeket itt is a főkivitelre átszámítva ismertetjük. 4.1. Felvízi medence A beömlési szelvény és a felvízi bukó közötti medenceszakaszt felvízi medencének nevezzük (1. ábra). Fe-