Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

1. szám - Várallyay György: A talajfejlődés főbb sajátosságai a magyar Alföldön

VÁRALLYAY GY.: A talajfejlődés főbb sajátosságai az Alföldön 27 - alecsapolások, vízrendezések, drénezés és erdőtelepítés viszont a hidromorf hatások csökkenését eredményezi, „sztyeppesedési" folyamatokhoz vezet. Hogy adott körülmények között mely folyamat minősíthető kedvezőnek vagy kedvezőtlennek, azt a kitűzött célok döntik el, amelyeket viszont az ember határoz meg. Döntéseinél a természeti viszonyok sokfélesége miatt nem általánosíthat (büntetlenül), s döntésének rövid és hosszútávú következményeit egyaránt mérlegelnie kell. Erre ma már a lehetőségek adottak. Megfelelő információk állnak rendelkezésre a talajokról, a talajképződési tényezőkről és folyamatokról; azok modellezhetők, tehát módosításuk következményei előrejelezhetők. Megbízható prognózisok alapján a tervezett beavatkozások káros következményei elkerülhetők, megelőzhetők. Csak élni és nem visszaélni kell ezekkel a lehetőségekkel! Irodalom Ábrahám, L. 1957: A hortobágyi halastavak és víztárolók hatása a szikes talajra. Agrokémia és Talajtan 6.11/ 29Arany.S. 1956: A szikes talaj és javítása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Ballenegger, R. 1931: A belvízlevezetés, a lecsapolás és az elszikesedés talajtani vonatkozásai. Vízügyi Közlem., XIII. /2/ 28Darab.K. 1958: A tiszántúli öntözött réti talajok másodlagos szikesedése. Agrokémia és Talajtan, 7. /I/52Darab, K. 1962: Talajgenetikai elvek alkalmazása az Alföld öntözésénél. OMMI „Genetikus Talajtérképek"Kiadv. Ser.l. No.4. Herke, S., 1964: A belvízrendezés szerepe a szikesek sajátosságainak változásában a Duna-Tisza közén. Hidr. Közi 44. 14-20. Irinyi, J. 1839: A Konyári tó. Athenaeum, Pest Kenessey, B. 1931: Az Alföld állítólagos kiszáradása, elszikesítése és öntözésének kérdése. Vízügyi Közlem., XIII. 3Kvassay, J. 1988: A Tiszavölgy szabályozásáról. Budapesti Szemle 135-136. Máté, F. 1957: A Nagykunság talajviszonyai, különös tekintettel a réti talajképződésre. Kandidátusi Értekezés, Budapest Orlóci, 1 1991: Rendszerelvű kutatások a Tisza hazai vízgyűjtőjén. Hidrológiai Közlöny, 71 /4/202-208. Országos Vízgazdálkodási Keretterv, 1984. Orsz. Vízügyi Főig. Kiadása. Budapest Sajó, E. - Trummer, A. 1934: Magyar Szikesek. Földmüv. Min. Kiadv. Budapest 'Sigmond, E. 1923: A hazai szikesek és megjavítási módjaik. MTA Kiadv. Budapest Stefanovits, P. 1968: Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest Szabó, J. 1861: Geológiai viszonyok és talajnemek ismertetése. I. Békés és Csanád megye. Herz J. nyomása, MGE Kiadása, Pest Szabolcs, 1.1954: A Hortobágy talajai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Szabolcs, I. 1961: A vízrendezések és öntözések hatása a tiszántúli talajképződési folyamatokra. Akadémiai Kiadó, Budapest Szabolcs, 1. • Darab, K. - Várallyay, Gy. 1968-1969: A tiszai öntözőrendszerek és a Magyar Alföld talajainak termékenysége. I. Az öntözés talajtani lehetőségei és feltételei Szolnok, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyék területén. Agrokémia és Talajtan, 17.45 3464. II. A talajvíz „kritikus" mélysége a kiskörei öntözőrendszer által érintett területen. Agrokémia és Talajtan 18. 211-220. III. Az öntözés lehetőségeit és feltételeit ábrázoló 1:25000 léptékű térképek készítésének módszerei. Agrokémia és Talajtan, 18. 221234. Szabolcs, /. - Várallyay, Gy., 1980: Problems of soil salinity and alkalinity in watersheds. Acta Agronomica 30. /1-2/ 249-266. Szesztay, K. 1979: A magyar medence vízmérlege. Vízgazdálkodási Int. Kiadv., Budapest Tóth, B és munkatársai, 1972: Szikesek fásítása. Akadémiai Kiadó, Budapest Treitz, P. 1924: A sós és szikes talajok természetrajza. Budapest Várallyay, Gy., 1967: A dunavölgyi talajok sófelhalmozódási folyamatai. Agrokémia és Talajtan, 16. 327-356. Várallyay, Gy., 1985: Magyarország talajainak vízháztartási és anyagforgalmi típusai. Agrokémia és Talajtan, 34. 267-298. The main fcatures of soil evolution in the Hungárián Plains Várallyay, Gy. Abstract: Man and humán science exerted unquestionably complex impacts on the soil evolution processes, on soil properties and soil fertility. Discussions were fruitful, when scientific arguments, rather than the intentions of decision makers prevailed. Whether under particular conditions a soil evolution process is considered beneficial, or adverse, depends on the objectives of society and owing to the diversity of natural conditions no generalization is possible. The consequences of any decision must be evaluated in the light of science and can be predicted not only on the basis of scientific knowledge, but alsó by modelling. Adverse impacts of contemplated measures can thus be prevented, making use but no abuse of the possibilities offered by science. Keywords: Forests, water management, soils VARALLYAY GYÖRGY a mezőgazdasági tudomány doktora, egyetemi tanár, igazgató, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete.