Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

1. szám - Várallyay György: A talajfejlődés főbb sajátosságai a magyar Alföldön

26 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM - periodikus víz- és anyag-migráció a talajszelvényban, illetve a gyökérzónában; - vastag és fokozatosan elvégződő humuszréteg (az eredeti sztyepp-vegetáció gyökérzet-jellegének megfelelően). Előfordulás: mély talajvízszintű löszhátak területén. 2. Réti talajképződés Feltételei: felszínközeli, kis sótartalmú talajvíz folyamatos hatása hidromorf folyamatok. Jellemzői: - oldalirányú betáplálással egyensúlyban tartott vízmérleg; - uralkodóan felfelé imyuló víz- és anyagmozgás a talajszelvényben; - oldott anyagok (például karbonátok stb.) felhalmozódása a talajszelvényban. Előfordulás: - mélyebb fekvésű, felszínközeli talajvízszintű, de: jó drénvi-szonyokkal rendelkező, nem „pangó" talajvizű területeken. mezftségl talaj—frréti caemazjas/csernozjar./ Talajvizhattai nincs caak s nélywtb ritasattan . caamccjcai réti talaj • réti talaj • rttlaaadla -azty*ppaaadéa4 réti talaj • lApoa réti talajTalajvizhatAai Állandó .rítl liptalajloen e: + falazlnl vlz tatAs -láposodia-líptalaj Í Igen erfís felszíni vlz hatAsj 2. ábra. 3. Szikesedési sor: a vízoldható sók és kicserélhető Na

+ felhalmozódásának mértékétől és mélységétől függően: 3. Sófelhalmozódás, szikesedés Feltételei: felszínközeli, „pangó" sós talajvizek folyamatos hatása. Jellemzői: - ugyanaz, mint az előbbi /2/ esetben; - vízoldható sók felhalmozódása a talajszelvényben. Előfordulás: mélyebb fekvésű, felszínközeli talajvízszintű, rossz természetes drénviszonyokkal rendelkező, pangó, sós talajvizű területeken. A különböző talajképződési folyamatok hatására a Magyar Alföld területén az alábbi ,.talajképződési sorok" (szekvenszek), illetve azok kombinációi figyelhetők meg: »kllu;z4a szolcncsáít ^kll^zia • azolcnyac »danradAcl6 —»«zolagy /naoy sótartalmú /jallagzatea A-fi-C azlntakra /dearadAlödfctt szikes talaj, felszíni tagoltt a luoc* B-sz^ntben talaj, telítetlen vagy felszluközali nagy VicaarélhetS Na -tartaljiu A-szinttel, és anorf stmajdnurrrol/ talaj/ 4 kovasav felhalraoe&ással/ "J la1 1 s 6 te lha IjicsőűAs l n«3 szikes talaj 3. ábra. A vázlatosan felsorolt talajképződési folyamatok eredményeképpen a 3 talajfejlődési sor és azok kombinációinak minden variánsa előfordul a Magyar Alföldön, a talajtakaró nagymértékű tér- és időbeni variabilitását eredményezve. 1. Idő-sor (kronoszekvensz): a zavartalan talajképződés megindulása (például árvizek és iszapborítások; eolikus és kolluviális üledék-lerakódások megszűnése stb.) óta eltelt idő függvényében: oyenoöt huaiszos• Imuszosallüvivjii kclluvlun eolikus UledfjUk-- harofcJ 1

—.. öntés - 1 | _»öntés — lejtöt-crdalék- 1 talaj.-. lejtStortialAk* borok 1 talaj ••agiS it talaj /caamozjcd/ /tala jvlzhatás nincs/ 1. ábra. réti talaj /talajvlzhatSa jelcntís/ 2. Hidromorf sor (toposzé kvensz): a víz talajképződésre gyakorolt hatásának mértékétől függően: Emberi beavatkozások hatása a talajképződési folyamatokra A különböző emberi beavatkozások hatása tulajdonképpen a bemutatott szekvenszek bizonyos irányú mesterséges megváltoztatását jelenti. Például: - az árvízmentesítés lehetőséget nyújt a zavartalan talajképződési folyamatok megindulására a védett árterületeken (kronoszekvensz módosítás); - a vízgyűjtő területeken végrehajtott erdőírtások növelve afelszíni lefolyás mértékét, az árvizek gyakoriságát és nagyságát - erősítik az Alföld talajainak hidromorf folyamatait (rétiesedés, láposodás); hasonló hatása lehet a nem megfelelő körültekintéssel végrehajtott öntözéseknek is (szivárgási veszteségek a tározókból, burkolatlan földcsatornákból és egyenlőtlen vízeloszlással öntözött területekről -*- talajvízszint emelkedés): • rizstelepeken ez másodlagos láposodáshoz; • pangó, sós talajvizű területeken másodlagos sófelhalmozódáshoz és szikesedéshez vezethet;