Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

4. szám - Karászi Gáspár: A vízfogyasztás lakásonkénti mérésének tapasztalatai

KARÁSZIG .: A vízfogyasztás lakásonkénti mérésének tapasztalatai 253 geire való tekintettel típusát is előírja, valamint beépítését is saját kivitelezésével végzi el a KVSZ előírásainak megfelelően. Az országos gyakorlat e kérdésekben 1993. januárjáig a következő volt A 32 vízmű vállalat közül egy (a TMRV) területén nincs számottevő' lakossági fogyasztó. A további 31 vízmű közül 3 egyáltalán nem kerül jogi kapcsolatba a mellékvízmérőkkel, mivel számlázást nem végez ilyen mérők alapján. A 28 vízmű közül, melyek számláznak a mellékvízmérővel rendelkező fogyasztóknak, 7 vállalat átveszi üzemeltetésre, fenntartásra a mellékmérőket, 21 pedig nem. (A 7 vállalat közül némelyik a mérők állománybavételét, azaz aktiválását is elvégezte.) Ez azt jelenti, hogy 7 vállalat esetében a vízdíjaknak kell fedezetet nyújtani a mellékmérők fenntartására, időszakos hitelesítésére, 21 vállalat esetében a mellékmérős fogyasztóknak. Ez utóbbi esetek közül csak 4 helyen rögzített szerződésben, hogy a fogyasztó vállalja az időszakos kötelező hitelesítés, csere költségeit. A többi vállalat működési területén a hitelesítések lejártakor kell majd a fogyasztókkal elfogadtatni az egyszeri költségeket. A 28 érintett vízmű vállalat közül csak 6 alkalmazza a mellékmérőkre vonatkozóan a KVSZ előírásait, mely szerint a mérőt csak az üzemeltető építheti be, a többi vállalat elfogadja a más által beépített mérőt is. A mérő típusára vonatkozóan 12 vállalatnak nincs kikötése, 12 vállalat néhány kijelölt típust fogad el, míg 4 vállalat csak egy típust. - A mérőhely kialakítására vonatkozóan - melyet külső kivitelező végezhet el - vállalatunk terv készítését nem írta elő, hanem helyszíni szemlét és szóbeli egyeztetést, megállapodást javasolt a fogyasztóknak a lakásmérősítés folyamatára, feltételeire vonatkozóan összeállított írásos tájékoztatóban. A vállalatok közül 9 ír elő terv benyújtását, a többi 19 vállalatnál csak az általánosan közölt feltételeket kell betartani, melyeket az átvételkor ellenőriz a vízmű. A lakásmérősítés területén e kérdésben vállalatunk sok esetben kudarcot vallott. Az 1991. év elején a drasztikus vízdíjemelkedés hatására néhány hónap alatt 22 000 mérőhelyet alakított ki a lakosság a lakásokban. Ezeket helyszíni szemlével előzetesen egyeztetni nem lehetett, sőt a munkát végző kisiparosok sok esetben nem is voltak hajlandók egyeztetni. így kerülhetett i sor nem megfelelő mérőhely kialakításokra. Vállalatunk lakossági nyomásra a 6-10 ezer forintért kialakított (s a kivitelezőnek már kifizetett) rossz minőségű mérőhelyek átvételére is rákényszerült, s a mellékmérőt beépítette. Egyes mérőbeépítési módok már elfogadhatók, de esztétikailag erősen kifogásolhatók. - Nagy problémát okozott a beépített mellékvízmérőknek a megfelelő főmérőhöz történő hozzárendelése, mivel az egyes épületek, illetve lépcsőházak a legváltozatosabb formában vannak közös, illetve külön-külön fővízmérővel ellátva. Nem ritka, hogy különböző tulajdonban levő épületek közös főmérőn vannak, hogy az egyik épület hidegvíz főmérőjén keresztül történik több épület melegvízellátását biztosító hőközpont vízellátása. A téves hozzárendelés viszont igen nagy hibákat eredményezhet a főmérőn maradó fogyasztás, azaz a mellékmérő nélküli lakások fogyasztásának megállapításában. - El kellett dönteni, hogy a melegvíz-mellékmérők leolvasását, kezelését a vízmű vállalja-e. Vállalatunk a melegvízmellékmérők alapján történő vízdíjszámlázás és e mérők fenntartása, üzemeltetése mellett döntött. Ez utóbbi költségeket 50-50% arányban a vízmű a hőszolgáltató vállalattal megosztja. Országosan 9 vízmű vállalat foglalkozik a melegvíz-mellékmérők alapján történő vízdíjszámlázással, a többi nem vállalja ezt a feladatot. - A mellékmérők üzembehelyezését követően esetenként a 0 13 mm-es vízmérők olyan nyomáscsökkenést okoztak, főleg az épületek felsőbb emeletein, amelyek a WC-öblítő szelepek, illetve a gázbojlerek üzemeltetését megnehezítették. Ilyen esetekben 0 20 mm-es mérőket kellett utólag beépíteni. Néhány esetben utólag derült ki, hogy maradt a lakásban olyan vízvételezési hely - főleg mosógép-csatlakozás -, amely nincs rákötve a lakás egyik mellékmérjőjére sem. Valószínűleg maradnak felderítetlen esetek is, és ezek a teljes lakóközösséget, vagy a néhány mellékmérő nélküli fogyasztót terhelik. - A főmérő és a mellékmérők érzékenységének különbözőségéből adódóan (a mellékmérők mindent, a főmérő csak a fogyasztás egy részét méri meg) sokszor előfordul, hogy a mellékmérők fogyasztásának levonása után nem marad a mellékmérő nélküli lakásokra szétosztható fogyasztás. A műszaki megoldás adott, csak költségigényes. Előfordul az is, hogy a mellékmérők fogyasztásának levonása után is igen jelentős mennyiségű fogyasztás marad a főmérőn, amit a közösségnek, vagy a tulajdonosnak kell viselnie, míg a nem 100 %-os mellékmérősítés esetén - s ez az igazi megoldatlan probléma! - ezt a nem mérősített néhány lakásra osztják fel. Az aránytalanul nagy fogyasztás származhat rejtett vízelfolyásból, származhat nem mérősített, s a maradék fogyasztásnál figyelembe sem vett közösségi vízvételezési helyek fogyasztásából, de adódhat valamelyik mellékmérő műszaki hibája miatt, vagy szándékosan szabálytalan fogyasztói beavatkozás miatt fellépő időszakos vagy végleges leállásából, "lelassulásból". - Az, hogy a mellékmérők fogyasztását le kell venni a főmérkőből, s így határozható meg a mellékmérő nélküli lakások fogyasztása, megköveteli, hogy az összes mérőt gyakorlatilag egyidőben, de legalábbis 24 órán belül olvassuk le. Ez igen nagy gondot okoz, mivel a lakások egy részébe nem lehet bejutni még a kora esti órákban sem. - Az eddigi tapasztalatok alapján a mellékmérős íakások fogyasztása csak 20-40%-a a mellékmérővel nem rendelkezkőnek! A többlakásos épületek vízfogyasztása 1990-hez viszonyítva 1992-re 45 %-kal csökkent, ami lényegesen meghaladja a vállalati átlagos 30% körüli fogyasztás-visszaesést. Az, hogy Székesfehérváron az 1990-es 190 l/fő/nap lakossági vízfogyasztás 1992-re 130 l/fő/nap-ra esett vissza, a vízdíjak drasztikus emelkedése mellett is csak a többlakásos épületek mellékmérősítése következtében állhatott elő. - Jelentősen megnőttek a leolvasási és számlázási feladatok. Ezek költségvonzata, s az egyidejű fogyasztáscsökkenés a víztermelés önköltségében, s így a díjakban jelentkezettSok mellékmérőn mért fogyasztás fél év alatt nem haladta meg a 20 m -t. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi hitelesítési szabályok értelmében a mérő kötelező cseréjének időpontjáig a mérőn átfolyt víz díja nem fogja elérni a mérőcsere és hitelesítés költségét. 4. Általános tapasztalatok Az országos adatgyűjtés eredményeképpen - amely a vízmű vállalatokhoz kiküldött 17 kérdéses adatlap megválaszolása útján történt - továbbá a Fejér Megyei Vízművek tapasztalatai útján az alábbiak állapíthatók meg: 4.1. A lakásmérősítés jelenlegi helyzete A lakások melllékvízmérővel történő ellátása országosan elkezdődött, sőt egyes területeken már megközelítette a fizetőképes kereslet és az igények alapján várható maximális mértéket. A mérősítési igények és a vízdíjak közötti összefüggés egyértelműen kimutatható.