Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
4. szám - Karászi Gáspár: A vízfogyasztás lakásonkénti mérésének tapasztalatai
254 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM A vízmű vállalatok által regisztrált, ismert lakás mellékmérők száma 1993. januárjában (kerekítve): 300 000 hidegvízmérő, 90 000 melegvízmérő. A mellékmérősítés gyakorlata területenként, vízmű vállalatonként eltérő, ami elsősorban a nem teljes körű jogi szabályozásnak köszönhető. 4.2. A lakásmérősítés jogi szabályozásával szembeni igények A jelenlegi állapotok megszüntetése érdekében: - Egyértelműen meg kell határozni a lakások egyedi fogyasztás mérésének műszaki feltételeit. - Meg kell határozni a közüzemi vízműből vételezett vízből előállított melegvíz szolgáltatójának jogi személyét. A vízmű vállalatok álláspontja szerint ők eladják a hidegvizet a hőszolgáltatónak, hogy az melegvizet készíthessen és eladhassa, míg a hőszolgáltató vállalatok szerint a hidegvizet a fogyasztó vásárolja a vízműtől és ezt a rendelkezésére bocsátott vizet melegíti fel a hőszolgáltató. - Egyértelműen rendezni kell az egy főmérőhöz tartozó mellékmérővel rendelkező, illetve nem rendelkező fogyasztók jogviszonyát különös tekintettel a mellékmérős fogyasztóknak a közösséget terhelő vízfogyasztásból származó kötelezettségére. 5. A várható jövőbeni hatások összefoglalása - A vízdíjak emelkedése tovább fokozza a lakásmérősítések iránti igényt. - A lakások mellékvízmérővel történő ellátása megteremti a családok számára a takarékos fogyasztás értelmét, s így az összes vízfogyasztás csökkeni fog. - Mivel egyrészt a mellékméró'k üzemeltetése (leolvasás, számlázás, fenntartás) többletköltségeket jelent, másrészt a fogyasztás-csökkenésbó'l adódóan a nagy állandó költséghányadú víztermelés és szolgáltatás fajlagos költségei nó'nek, a mellékméró'k beépítésének hatására az egyéb hatásoktól függetlenül is a vízdíjak emelkedésére kell számítani. Ez - az elviselhetőség határáig - a lakosságot további fogyasztáscsökkenésre ösztönzi. - Ez a fogyasztáscsökkentés nemzetgazdasági szinten több szempontból pozitívan értékelhető (vízkészlet-gazdálkodás, energiagazdálkodás). Ugyanakkor egyes vízműveknél (pl. regionális rendszereknél) reális veszély a fogyasztás olyan mértékű csökkenése, ami vízmű kapacitáshoz képest igen kis mértékű kihasználtságot eredményez, s ez már közegészségügyi szempontból megengedhetetlen vízpangásokat is okozhat. - A fentiek értelmében felül kell vizsgálni az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján kialakított, s a tervezési gyakorlatban alkalmazott fajlagos kommunális vízigények helyességét. A lakások mellékvízmérővel történő ellátásának következtében a tapasztalatok szerint ezek mértéke csökken. Experiences with meteríng by dwelling un its Karászi,G. Abstract: Kcywurds: Consumption metering by flats in multi-flat housing units was but exceptional in Hungary prior to 1990. Drastic increases in water- and sewer rates to the population prompted urgent changes in this situation. The order No.88/1990.(IV.30.) MT amending the "Communal Watersupply Code" has made consumption metering by flats and the mounting of a by-pass meter for this purpose obligatory on demand by the inhabitants involved. Thus the processof metering by flats has started all over thecountry, although at different rates. The experiences gained at the Fejer County Water Utility Co. are described in detail. Using alsó the data collected from 32 similar companies covering the entire area of the country the present state of the process is analysed. The technical, legal and financial probiems associated with metering by flats are examioned and the future impacts are prognosticized. Water metering, by-pass meters, water rates KARASZI GÁSPÁR 1973-ban szerzett építőmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem vízépító'mérnöki szakán. 1973-tól 1982-ig a Vízügyi Tervező Vállalatnál dolgozott tervező, majd irányító tervező munkakörben, ahol elsősorban települési és regionális vízművek tervezésével foglalkozott. Országos regionális vizel látási tervpályázatokon társszerzőként több elsó'és egyéb helyezést ért el. 1980-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen vízellátás-csatornázás-egészségügyi szakmérnöki diplomát szerzett. 1982-tó'l 1985-ig a Dunántúli Regionális Vízművek Rákhegyi Üzemigazgatóságán dolgozott fejlesztési és technológiai csoportvezető, majd műszaki vezető beosztásban. 1985 óta a Fejér Megyei Vízműveknél dolgozik, először vízellátási-csatornázási osztályvezető, majd szolgáltatási főmérnök 1991 óta műszaki igazgatóhelyettesi munkakörben. 1991-tól tagja a Víz-Csatornamú'és Fürdő Vállalatok Országos Szakmai Szövetsége Műszaki Bizottságának.
