Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

1. szám - Várallyay György: A talajfejlődés főbb sajátosságai a magyar Alföldön

VÁRALLYAY GY.: A talajfejlődés főbb sajátosságai az Alföldön 25 nagy tér- és időbeni variabilitása. Érvényes ez a hőmérsékletre, és a csapadékviszonyokra/P/egyaránt. Azévi800-900mmpotenciális(szabad vízfelszínről történő) evapotranszspiráció /ET

ro

t/azonban egyértelműen negatív vízmérleget jelez, amely különösen a meleg-száraz nyári hónapokban jelentős. A „negatív vízmérleg" pedig, amelyet a medence peremek, illetve a magasabb részek felől a mélyebb részek felé történő felszíni lefolyás /R/, a háromfázisú zónában történő oldalirányú talajnedvesség-szivárgás /S/, és a horizontális talajvízáramlás /G/ tart egyensúlyban, egyértelműen az anyagfelhalmozódási folyamatoknak kedvez. Hisz a fizikai evaporáció, és az evapotranszspiráció gyakorlatilag csak vizet párologtat, a vízzel szállított oldott anyagok tehát felhalmozód/hat/nak. 3. Hidrológiai viszonyok A Magyar Alföld a hidro/geo/lógiailag gyakorlatilag zárt, rossz természetes drénviszonyokkal rendelkező Kárpátmedence legmélyebb fekvésű része, amelynek egyetlen felszíni „megcsapolója"aDuna; felszín alatti vízelvezetése pedig gyakorlatilag nincs. Következik ebből: - üledékei finom szemcséjűek, nehéz mechanikai összetételűek, nagy agyagtartalmúak (elsősorban a Tiszai Alföldön, a Tisza - különösen a folyószabályozások előtt - kis esése, folyási sebessége, nagy kiterjedésű árvizei után hátrahagyott nagy mennyiségű lebegtetett üledékanyaga miatt); - a folyók 85-90%-a más országokból érkezik és más országokba távozik: az érkező víz mennyisége és minősége tehát nem a mi kezünkben van, viszont bizonyos vízmennyiséget és vízminőséget - az erre vonatkozó nemzetközi egyezmények szerint - garantálnunk kell az alsó dunamedencei szomszédaink részére, még a kritikus „kisvízi" időszakokban is. - a területi vízmérleg negatív: ET

po

i > P, azt az oldalirányú betáplálás tartja egyensúlyban: P + R + S +G = ET + R + S + G , III o o o tehát vagy R > R ; S > S

o; G > G

f , amelyek közül mindegyik a szállított anyagok felhalmozódásával jár együtt; - a rossz természetes drénviszonyok [lassú horizontális vízmozgás a talajban a kis esésviszonyok / AH/ és a közeg kis hidraulikus vezetőképessége /K/ miatt] eredményeképpen a helyi mállástermékek is felhalmozód/hat/nak a talajban, amelyek képződésére pedig az átnedvesedésikiszáradási folyamatok periodikus változásai miatt] különösen kedvezőek a lehetőségek. Mindezek következménye, hogy a Kárpát-medence legmélyebb fekvésű területét képező Magyar Alföld jellegzetes „evaporativ medence", amelyre az anyagfelhalmozódási folyamatok jellemzőek. Ez magyarázza a Magyar Alföld sófelhalmozódási folyamatait, és szikes talajainak - a Föld hasonló éghajlatú viszonyokkal rendelkező területeihez viszonyítva - igen nagy területi kiterjedését. 4. Természetes növényzet A természetes növényzet - az előbbiekhez viszonyítva lényegesen kisebb hatást gyakorolt a talajképződési folyamatokra, s inkább következménye, mint oka volt azoknak. Érvényes ez az alföldi erdőkre, gyepterületekre, árterekre, lápos-mocsaras területekre egyaránt. 5. Emberi beavatkozások Lényeges, gyakran döntő hatást gyakorolt a Magyar Alföld talajképződési folyamataira az ember tevékenysége. Az erdőirtások megváltoztatták az egész vízgyűjtői terület vízháztartását, növelték a felszíni lefolyás mértékét, gyakoribbá és nagyobbá tették az árhullámokat, súlyosbították azok következményeit. A legeltetés, viszonylag kisebb - hatása a talajok szerkezetének leromlásában, tömörödésében volt megfigyelhető. A folyószabályozások, vízrendezések, lecsapolások hatása annál szembetűnőbb volt. Még inkább e hatások sok esetben teljesen ellentétes, sokszor politikai szempontok által erőszakosan „előírt", vagy éppen érzelmi szempontok által motivált értékelése. Volt. aki a hajdani vízivilágot siratta, az Alföld katasztrofális kiszárításáról, elszikesítéséről beszélt, a vízrendezési létesítményekre az „átok"jelzőt aggatta. Mások - ezzel szöges ellentétben - a vízrendezések tökéletlenségét kritizálták, s a szikesedés okát a felszínközeiben maradó pangó sós talajvizek hatásában vélték megtalálni. Ugyanígy megoszlottak a vélemények az öntözések talajtani hatásának megítélését illetően is. Az eltérő vélemények oka az esetek túlnyomó részében a túlzott általánosítás volt. Annak elhanyagolása, hogy a Magyar Alföld változatos geológiai képződményein, változatos klíma- és hidrológiai viszonyok hatására változatos talajképződési folyamatok mentek végbe, ezek eredményeképpen térben (vertikálisan és horizontálisan) változatos és időben is gyorsan változó, gyakran mozaikosan tarka talajtakaró alakult ki, amelynek sem ésszerű hasznosítása, sem állagmegóvása, sem minőségének fenntartása nem uniformizálható, büntetés (káros következmények) nélkül nem szorítható merev sémák keretei közé. Fő talajképződési folyamatok a Magyar Alföldön A talajképződési tényezők változatos összhatásának eredményeképpen a Magyar Alföldön végbemenő talajképződési folyamatok 3 fő csoportba foglalhatók össze: 1. Mezőségi talaj képződés (csernozjom-képződés) Feltételei: - kontinentális klíma (meleg, száraz nyár - hideg tél: két biológiai „stop" a szervesanyag körforgalomban); - mélyen elhelyezkedő talajvíz (-*- elhanyagolható hatás a talajképződési folyamatokra). Jellemzői: - egyensúlyban lévő víz- és anyagmérleg (a talajszelvény egészére vonatkozóan);