Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

4. szám - Török Tibor: A vízkőkiválás megakadályozása polifoszfát alkalmazásával

NOVÁKY B.: Az Alföld éghajlatának és vízháztartásának változása 23 Az éghajlatváltozások hatásainak megítélésénél abból kell kiindulnunk, hogy a csökkenő vízbevétel előbb a párolgás igényét elégíti ki, majd ezt követően és meghaladóan a tározódásét, s csak ezek kielégítése után fennmaradó hányad adja a lefolyást. Ez azt jelenti, hogy a felhalmozódási időszakban a párolgás aránya megnövekszik abszolút nagyságának egyidejű növekedése mellett. Az időszak végére felhalmozódó nedvességkészlet aránya, elsősorban a jelenlegi egyensúlyi állapotban alacsonyabb csapadékosságú területeken, megnövekedik, a magasabb csapadékossági területeken, ahol a jelenlegi egyensúlyi éghajlati állapotban jelentős a hókészletekben való tározódás, az időszak végére felhalmozódott nedvességkészlet aránya akár csökkenhet is a téli felmelegedés következményeként. A lehetséges éghajlatváltozás legnagyobb vesztese a lefolyás, amelynek mind abszolút értéke, mind aránya számottevően csökkenhet, sőt a síkvidéki területeken akár meg is szűnhet. A hegyvidéki területeken a párolgás aránya a lefolyás arányának rovására növekszik,a síkvidéki területeken esetleg a felhalmozódott nedvességkészlet rovására is. A kiürülési időszakban - a jelenlegi éghajlati egyensúlyi állapotban is jelentősebb hókészletekkel rendelkező magasabb hegyvidéki területek kivételével - a vízbevételben megnövekszik az előző időszak végén felhalmozódott nedvességkészlet aránya, jóllehet abszolút értéke, a csapadékhoz hasonlóan, csökkenni fog. Ez azt jelenti, hogy a felhalmozódási időszak végén a jelenleginél általában kevesebb nedvességkészlet áll majd rendelkezésre, síkvidéki területeinken elsősorban a talajban. Ez részben csökkenti a télvégi-tavaszeleji belvizi veszélyeztetettséget, ugyanakkor csökkenti a növények számára hasznosítható vízkészletet is. A kiürülési időszakban a jelenleginél nagyobb arányú lesz a párolgás, a lefolyás arányának és abszolút értékének egyidejű csökkenése mellett. Éves viszonylatban várható a lefolyás és a csapadék lefolyó hányadának csökkenése. Az évi lefolyás csökkenésének mértéke, a jelenlegi értékhez viszonyított %-os aránya, meghaladja a csapadékcsökkenés %-os arányát. Ez utóbbi 5%-os értéke esetén nem zárható ki az évi lefolyásnak mintegy 10%-os körüli csökkenése. A Tisza-medencében növeszik azon területek részaránya, ahol a függőleges irányú vízforgalom szabja meg a vízháztartás általános jellegét, a korábban is ilyen jellegű területeken a függőleges vízforgalom intenzitása növekedhet. Az éghajlati változások következménye lehet, hogy az áteresztő, a mérsékelten lefelé irányuló vízmozgás és egyensúlyi vízmérleg típusú talajokkal fedett területeken a párolgás aránya megnövekszik. Ezeken a helyeken csökken az elfolyással távozó talajvíz aránya, s tekintve, hogy mindez a csapadék csökkenése mellett következik be, abszolút értéke is. Összességében tehát csökken ezeken a területeken a talajvízutánpótlás, a talajvíz vízszintes irányú forgalma. A szélsőséges vízháztartási típusú talajokkal fedett területeken kisebb lesz a talajvíz oldalirányú hozzáfolyása, növekszik a párolgás aránya, ennek következményeként erősen lecsökken, esetleg meg is szűnhet a talajvízelfolyás. A szélsőséges vízháztartású talajok vízháztartása még inkább szélsőségessé válhat. Hosszabb távon a talajok is alkalmazkodnak a megváltozó éghajlathoz; ez a változás a legtöbb talajtípusnál általában és elsősorban mennyiségi jellegű, a jelenlegi állapotban a vízháztartást tekintve leginkább marginális jellegű típusnál - a fölfelé irányuló vízmozgás típusa - akár típusváltás is lehetséges a szélsőséges vízháztartás típusa irányában. 4. Következtetés A lehetséges éghajlatváltozások az Alföld valamennyi ökológiai elemét érintik, amelyek során a víz - mint legmozgékonyabb elem - alapvető szerepet játszik a hatások továbbításában. Az ökológiai elemek változásai egymással köcsönös összefüggésben vannak, bármelyikük megváltozása kihat a másikra, s azon keresztül visszahat magára a megváltozó ökológiai elemre is. Az éghajlatváltozások hatásai csak valamennyi ökológiai elemre kiterjedően együttesen, rendszerszemléletű keretekben vizsgálhatók. Ezek az érintett szakterületek közötti együttműködés fontosságát és szükségességét húzza alá. Irodalom Eagleson.P.S., 1982: Ecological optimality in water limited natural soil-vegetation systems. Water Resources Researc, Vol. 18. No 2 Major P., 1981: Talajvízháztartási paraméterek meghatározasa és térképi ábrázolása. VITUKI jelenrés MikaJ., 1989: A globális felmelegedés és magyarországi sajatossagai. Vízügyi Közlemények, 4. füzet Nováky B., 1982: A tavaszi lefolyás évszakos előrejelzésének adottsagai és lehetőségei a Tiszavölgyben. VGI jelentés, munkaszám: 701. Rosenberg, NJ., 1981: The increasing CO, concentration in the atmosphere and the implication on agricultural productivity. Climatic Changé, 3. Szesztay K , 1980: A vízgazdálkodás vízháztartási adottságai. Vízügyi Közlemények, 3. füzet Várallyai Gy., 1985: Magyarország talajainak vízháztartási és anyagforgalmi típusai. Agrokémia és Talajtan, 34. VITUKI, 1972: Adatgyűjtemény a Tiszavölgy vízháztartásáról. (Szerkesztette: Szlávik L.) Changes in the climate and waterbalance in the Plains Nováky, B. Abstract: The reguládon of rivers in the Plains by the construction of flood levees has changed the previous water balance conditions. The intense water exchange between the hilly areas and the lowiands was interrupted and restricted to the less pronounced subsurface communications and the surface supplies conveyed by the streams. The most important factor of supply is now local precipitation, while the losses are due predominantly to evaporation, the role of surface runoff being a subordinate one only. The groundwater balance is controlled by the combination of climate and soil conditions. Somé estimates imply the intensification of the man induced greenhouse effect, which may resultin an 0,5-1,0 deg. temperature rise and a 5-10% reduction in prectpiation. Higher evaporation rates and restricted groundwater supply may affect the fauna, in particular the forests, and is likely to prompt an adjustment of the ecosystem and thus a gradual change. Keywords: Forests, water management NOVÁKY BELA a műszaki tudomány kandidátusa, tanszéki főmunkatárs, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék.