Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
3. szám - Somos Andrásné–Zimmer Péter: Számítógépek alkalmazása a csőhálózat üzemeltetési feladatainak ellátásában
162 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF., 1. SZÁM zés típusú adatok helyi gyűjtésének feladatát. A mérőkörök analóg méréseket (nyomás, térfogatáram, villamos teljesítmény, valamint medence vízszint) és kétállapotú jelzéseket (fesz. figyelés, szivattyúk állapota, motoros tolózárak állapota, ford. szám szabályzók állapota, ajtójelzés, állomások tápfesz. figyelés) gyűjtenek kb. 30 sec-ként. Az állomásokat az üzemviteli központban lévő számítógép meghatározott ciklusidőnként (leterheléstől függően 5 perc) kérdezi le. A központ az 5 perces adatokból azután fél órás átlagot képez és azt tárolja el. Ezekből az adatokból visszamenőleg 8 napig lehet az üzemmenetről elemzéseket végezni és összehasonlításokat tenni. A főgép 8 intelligens (IBM/AT) terminált szolgál ki. Valamennyi az üzemviteli központban található ún. vezetői terminál és csak lekérdezési funkcióban használható. Az üzemelésről a friss, aktuális adatok alapján bármely időpillanatban információt kaphatunk. A fogyasztási adatokból a FER vízmérleget is számol és ennek grafikus elemzése által a zóna helyes vagy helytelen működéséről kaphatunk értékes információt. A jobb kiértékelés és szemléletesség miatt egyszerre 4 analóg mérésről készíthetünk grafikont, egy koordinátarendszerben ábrázolva. Ezzel a módszerrel csőhálózati öszszefüggések (zóna összenyitások, csőtörések, vezeték kizárások stb.) és egyéb üzemtani beavatkozások azonnal nyomon követhetők és a gyors intézkedésnek köszönhetően az esetleges károk elkerülhetők, ill. minimális szintre csökkenthetők. 2. HFNYR A HFNYR (Hiba Felvevő és Nyilvántartó Rendszerbnek nevezett számítógépes hálózatot a gyakorlati élet "kényszerítene" rá a vállalatra. A HFNYR az első változat 1986-os üzembe állítása után, kibővített számítógépes formában, 1991 áprilisa óta működik. A munkafolyamatot - amely 90 %-ban üzemzavar elhárítás - időben figyelemmel kísérő rendszer egy 90 mezőből álló szöveges dbase file adatbázist tölt folyamatosan és párhuzamosan a munkavégzéssel, egészen a munkafolyamat elkészültéig. A munkafolyamatot három vállalati részleg végzi el, egymást követve. Az első a diszpécser szolgálatnál történő bejelentés, amelyet kivizsgálás követ. Ha a probléma valós, a munkavégzés a csőhálózati osztályon folytatódik, majd a szakági munka elvégzése után a közterületi foépítésvezetőség burkolat-helyreállításával fejeződik be véglegesen a munkafolyamat. A munkáról bármely részlegnél ún. munkalap nyomtatható, amelyben mind a 90 mező - ha néhány még éppen üresen is - megtalálható. Az összesen 21 munkaállomásból 15 látja el a tulajdonképpeni feladatot, a fennmaradó 6 állomás ún. vezetői terminál és az üzemviteli központban találhatók. Kizárólag lekérdezési funkciót látnak el. A 15 munkaállomásból 4 a bejelentéseket fogadja a diszpécser szolgálaton, további 4 a két főépítésvezetőségen, 7 pedig az egyes csőhálózati kirendeltségeken működik. A munkaállomásokat az üzemviteli központban működő és a FER-t is kiszolgáló központi gép "hajtja" meg. Az összeköttetés a kirendeltségekkel normál telefonvonalon keresztül történik, a többi állomás külön erre a célra telepített kábeleken keresztül tartja a kapcsolatot a főgéppel. 3. HAL ÍR A HALIR (Hálózati Információs Rendszer), a Fővárosi Vízművek térkép alapú számítógépes informatikai rendszere, üzemeltetését 1992 végén kezdtük meg. Feladata az üzemeltetési, karbantartási és nyilvántartási feladatok napra készen való kiszolgálása. Meglehetősen bonyolult grafikus rendszer, amely az elemek három fő csoportját különbözteti meg: az objektumokat, a hálózati elemeket és az időponthoz kapcsolható ún. eseményeket. A legtöbb elemnek szöveges adattáblája is van, amelyek a térképi megjelenéskor külön funkcióval legördíthetőek. Az események (pl. csőtörés, vízveszteség-elemzés stb.) tárolásának a kérdéses elem (pl. csőszakasz) későbbi csőhálózati elemzésekor lesz nagy jelentősége. A HALIR fő strukturáló eleme a vízművi folyamat legfontosabb üzemtani fogalma a zóna, amely funkcionálisan és adatszerkezetileg is egységként kezelhető. A grafikus információk a zónán belül is strukturáltan helyezkednek el, azaz egymásra másolható szintenként, (összesen 45), amely szintek tetszőlegesen be/ki kapcsolhatók a felhasználó igényei szerint. Hét munkaállomás együttese alkotja a HALIR rendszert, amelyek ETHERNET hálózaton keresztül kapcsolódnak össze. A 7 munkaállomás egyike - a Budai főépítésvezetőség - kb. 9 km-re van az üzemviteli központtól, ahol egyébként az összes többi (Közműnyilvántartó csoport, Pesti főép. vezetőség, Csőhálózati oszt., Vízgazdálkodási oszt., Víztermelési oszt., Diszpécser szolg.) található. Ezek közül a Közműnyilvántartó csop. munkaállomása egyben az ún. HOST vagy főgép is. A számítógépek a főgéppel együtt 80 386-os CPUval rendelkező IBM/AT-k, amelyeket rövidesen 80 486-os gépekre cserélünk ki a rendszer gyorsítása érdekében. Egyedül a főgép láthatja el a közműnyilvántartás naprakész funkcióját, ami azt jelenti, hogy a többi munkaállomás csak jobbára lekérdező funkciót vagy az illető állomás profiljának megfelelő adatbeviteli funkciót láthat el. így elkerülhető az adatfelelősség megosztása, mivel mindig van adatgazda! Az időhöz kötött eseményekre természetesen ez a kitétel nem vonatkozik, ugyanis esemény típusú elemet mind a 7 munkaállomás felvihet a rendszerre. A HALIR csőhálózati hasznossága felbecsülhetetlen lesz a kialakult üzemelési tapasztalatok birtokában. Ez az egyáltalán nem túlzó megállapítás ugyanis a vállalat szöveges táblákkal kibővített és egységes közműnyilvántartásán túlmenően az új fogyasztói bekötések felvitelét és nyilvántartását, valamint a hálózathidraulikai analízis fáradságos előkészítő munkáját is megoldja a kapcsolódó programfelületek által. A HALIR-ral könnyebbé válik a tervszerű és célirányos hálózatvizsgálat, mind üzemtani szempontból, mind pedig a csőcserék szempontjából. 4. VIFO, OPKÉSZ A számítástechnikai osztály 1986 óta üzemelteti a VIFO (Vízfogyasztási és Vízméró'nyilvántartási) rendszert. A VIFO rendszer feladata a bekötések létrehozásának, számlázásának, módosításának és megszüntetésének adminisztratív kezelése. A rendszert egy TPA 11/420-as számítógép működteti, aminek mintegy 25 terminálja közül 3-at a Csóliálózati osztály - mint a bekötések tényleges létesítője - használ. Ugyanígy 1986 óta üzemel az OPKÉSZ (Operatív Készletgazdálkodás) rendszer, melynek feladata a Vállalat anyagkészletének nyilvántartása, adminisztratív ügykezelése. Az OPKÉSZ rendszert szintén egy külön TPA 11/420-as számítógép működteti, melynek mintegy 20 termináljából szintén 3-at a Csőhálózati Osztály használ. Sajnos az anyagkészlet aktualizálását ma még nem a Központi Anyagraktár, mint elsősorban érdekelt részleg végzi. A későbbiekben a