Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

3. szám - Somos Andrásné–Zimmer Péter: Számítógépek alkalmazása a csőhálózat üzemeltetési feladatainak ellátásában

SOMOS A.-né - Zimmer P.: Számítógépek alkalmazása 163 raktár felé mindenképpen kiépítendő terminál és kábelhálózat fogja csak a rendszert igazán felhasználóbaráttá tenni. 5. KAPCSOLÓDÁSOK A fentebb ismertetett számítógépes programmodulok egymásra épülnek, adatokat adnak és vesznek át egymástól. Önállóan "dolgoznak", de egyben adatforgalom is történik közöttük. Ezáltal gyakorlatilag az egész vízelosztási folyamat számítógéppel jól kézben tartható. Az egyes programmodulok egymás közti kapcsolatát, kapcsolódásait és egymásrautaltságát részletesen az ebben a kötetben megjelenő Tolnai Béla: "Programrendszerek együttműködése a Fővárosi Vízműveknél" c. cikke ismerteti. m. HÁLÓZATSZÁMITÁS A hálózatszámítás - mint hidraulikai vizsgálat - lehetőségeket nyitott a hálózatrészek, zónák hidraulikai működésének "reprodukálására", a hálózati beavatkozások és egyéb események hatásvizsgálatára, méréssel nem rendelkező csomópontokról információszerzésre. Annak ellenére, hogy kézi hálózatszámítást már 1939-ben végeztek a Fővárosi Vízműveknél, csak a számítógépek megjelenése és elterjedése hozta a módszer alkalmazását közelebb a csőhálózat üzemeltetéséhez. A fent már részletesen ismertetett FER elődjének a MAR-nak 1984-es üzembehelyezése után vált csak lehetővé az üzemtani célú hálózat-hidraulikai analízis gyakorlatának kidolgozása. A számítás analóg típusú input adatai erről a rendszerről (MAR) kerültek felhasználásra, mivel az egyidejűség, mint alapkövetelmény ezzel biztosítottá vált. A Fővárosi Vízműveknél 1986 óta használjuk sikeresen az üzemeltetésben az IBM/AT személyi számítógépen futó Budavári-féle hálózatszámító programot az ún. "MTZ" indentifikációs eljárással. Az eljárás a csomóponti fogyasztások meghatározásánál azt a lehetőséget használja ki, hogy az egyidejű üzemi adatokkal zónaszintű vízmérleg készíthető. A vízmérlegből előállított ismeretlen fogyasztáshányadot kell csak ezek után a csomópontokra egy meghatározott elv alapján szétosztani. A hálózat-hidraulikai analízis a csőhálózat üzemeltetésében igen eredményesen alkalmazható. Többek között a vízellátási nehézségekkel küzdő területek hálózatának komplex vizsgálatához, a különleges hálózati beavatkozások, havariák hatásának elemzéséhez, fejlesztési és tervezési feladatok szimulációs vizsgálataihoz. A fent említett számítógépes rendszerek (FER, HALIR) a közeljövőben összeköttetésbe kerülnek az új hálózatszámító program-környezettel is. Ezáltal a program önállóan használja a FER-ből a neki szükséges üzemi adatokat és a HALIR által előállított gráfot, az eddigi fáradságos előkészítő munka nagy részét átvállalva. Ez a lépcső lehetőséget kínál az újabb változatok gyors lefuttatására és az eredmények azonnali szemléletes árázolására is. IV. VÍZVESZTESÉG-ELEMZÉS Minőségi változást hozott a hálózatüzemeltetésben hálózati veszteségek csökkentése terén - a vízveszteség-elemzés módszere és a korrelációs hibakeresés elterjedése. A Fővárosi Vízművek 1985-ben vásárolta meg a német SEBA cég vízveszteség-elemző mérőkocsiját, amivel az elosztóhálózat folyamatos, szisztematikus ellenőrzése folyik. A vízveszteségelemző módszer feltárja a vizsgált hálózatrészek műszaki állapotát, egyértelmű információt ad a vezetékek hibátlanságára (vízzáróságára), ill. hiba jelenléte esetén a sérülésen elfolyó vízmennyiség pontos értékére. A mérési adatok megjelenítése, tárolása és feldolgozása a mérőkocsiban elhelyezett személyi számítógéppel történik. Minden mérés befejezése után mérési jegyzőkönyv készíthető, melyek alapján lehetőség van a mérési adatok elemzésére, összesítésére, különböző szempontok szerinti csoportosítására, illetve megfelelő számú adat esetén statisztikai hibaelemzésre. A hibakeresés elve évszázadokon - sőt évezredeken - keresztül nem változott, hiszen már az ókori Rómában is a "lehallgatás" módszerét alkalmazták, felfedezve, hogy a hibahely keltette rezgések a talajfelszínen is észlelhetők. E módszerben is a számítástechnika fejlődése hozott alapvető változást. Megjelent az akusztikai hibakereső műszerek új generációja, melyek a zaj-erősítőkön és frekvenciaszűrőkön kívül mérési adattárolóval és frekvencia-analizátorral ellátottak. Az új műszereknél beépített memóriaegység teszi lehetővé a mérési értékek tárolását, együttes megjelenítését, összehasonlítását és a legnagyobb hangintenzitás helyének felismerését, s így a mérőszemélyzet koncentrációs terhelésének csökkentését. A Fővárosi Vízműveknél 1985 óta alkalmazzuk a hibakeresésben forradalmi újítást jelentő akusztikus korrelátorokat. A korrelátor központi egysége a feltételezett hibahely két oldalán elhelyezett érzékelőkről érkező hangrezgéseket tárolja és elemzi. Az egyik érzékelőről érkező jeleket a másikról érkezőhöz képest fokozatosan késleltetve, keresi azt a késleltetési időt, melynél a két érzékelőről érkező jel a maximális szorosságú korrelációt mutatja. Ennek a késleltetési időnek, valamint az érzékelők közti távolságnak és a zajhullámok terjedési sebességének ismeretében a korrelátor a hiba helyét automatikusan megkeresi és a képernyőjén kijelzi. A vízveszteség-elemzés módszerével - a fenti korszerű hibakeresőkkel kiegészítve - és a számítógépes segédlettel nagy hatékonyságú hálózatvizsgálatot valósítottunk meg a Vízművek Csőhálózati Osztályán. A veszteségek elleni küzdelem egyre nagyobb jelentősége miatt válik indokolttá világszerte a periodikus vizsgálati módszerek mellett a folyamatos figyelő rendszerek kiépítése. V. FOLYAMATOS HÁLÓZATFIGYELÉS A folyamatos hálózatfigyelés módszere sem tudja nélkülözni a számítógépes segítséget. Ez elsősorban az adatgyűjtésben, azután a kiértékelésben és a kiszemelt hálózatrész analízisében nyilvánul meg. A Csőhálózati osztály 1991-ben kezdte meg kísérleti jelleggel a főváros két kijelölt hálózatrészén a mérőállomások felszerelését, melyek folyamatos adatokat szolgáltatnak a hálózatrész fogyasztás- és nyomásviszonyairól. Ezeknek az adatoknak a kiértékelése lehetővé teszi a szivárgásoknak a keletkezés időpontjában való felfedezését