Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

2. szám - Szabó Iván: Az ipar és a vízgazdálkodás

117 Az ipar és a vízgazdálkodás Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter Kivonat: i tAz ipar akkora vízfogyasztó, hogy a hazai vízügyeket akár ez a minisztérium is kezelhetné" - mondta dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter szegedi közgyűlésünk előadójaként. A hazai vízfogyasztás 70-80 %-át ugyanis az ipar használja fel, s ennek mértéke megegyezik a kibocsátott szennyvízmennyiséggel. A vízfelhasználás azonban nem nőtt az ipari termeléssel, emögött a szerkezet- és tulajdonváltás, illetve a vízzel való takarékosság áll. Kulcsszavak: Ipari vízellátás- és vízszennyezés, környezetvédelem, gazdaságpolitika. I. Bevezetés Kovácsy Sándor és Kvassy Jenő az 1885. évi vízjogi törvény kommentátjában a következőket írják: „Jelen törvény létrejötte előtt ... határozott jogi irány e ministériumban sem állíttatván fel, mely azután a népéletbe is átment volna, az egyes kérdések feletti határozatok sem voltak egyöntetűek." Majd a törvény geneziséről szólva így folytatják: „később az újabb eu­rópai jogi felfogáshoz közeledő elvi irány hódított tért, mely a vizek köztulajdoni jellegét ismerte irány­adónak". Evvel a gondolattal - reménnyel és jókívánsággal ­köszöntöm a Magyar Hidrológiai Társaság jubileumi közgyűlését, részben az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium részben a Vízgazdálkodási Társulások Szövet­sége nevében: Az előadások fő gondolatai: - mi zajlik ma az iparban és a kereskedelemben, - mi ennek kapcsolata a vizekkel, a vízgazdálko­dással, - végül: a társulatokról. II. Gondolalatok az ipar- és kereskedelem-politikáról A gazdasági rendszerváltás szükségessége a hatékony­ság növelésének kényszere. Tulajdonreform: a piacgazdaság megteremtésének fő feltétele a privatizáció. Szövetkezetek: vagyonnevesítés Mezőgazdaság: földreform. Ipar és kereskedelem: monopolisztikus nagyvállalatok feldarabolása, reorganizáció, új privatizációs technikák. Vállakozásösztönzés: kormányhatározat (3357/92). A magyar vállalkozó tőke- és vagyonszegény. Olyan kon­díciók kialakítása, ami elősegíti a vállalkozást, a vál­lalkozási célú befektetést (950 milliárd lakossági pénz a bankokban). Garanciaintézmény. Reális arány igénye a bankkamatok és a termelő szféra átlagprofitja között. Kedvező jelek a kamatokban. Regionális és strukturális válságkezelés: - Nógrád, Borsod, Szabolcs •Előadás a Magyar Hidrológiai Társaság 75. jubileumi közgyűlésén, Szeged, 1992. szeptember 6-án. Fő feladat: állami jelzés a magánszféra számára a termelő infrastruktúra fejlesztésével. Konkrét együttműködés a KHVM és az IKM között. Erre is jó az Infrastruktúra Bizottság. - Ipari válságok: bányászat és kohászat átalakítása A gazdaság működésének javítása. Feltétele volt az állam vállalkozói vagyonára vonat­kozó törvénycsomag jóváhagyása. Az államháztartási törvény megengedi, hogy a kincstári vagyonnal a ke­zelője vállalkozzzon. De nem keverhetők az igazgatási funkciók és a vállalkozói tevékenység. Amikor az állam vállalkozik, ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel bír, mint a magánvállalkozó. Erre szolgál az Állami Vagyonezelő RT. Az IKM felügyelete alatt egyetlen vállalat sem marad. Fontosabb szabályozási feladatok - Bányatörvény - a bányák privatizálási lehetősége koncessziós alapon. Fontos, hogy majdan egysé­ges legyen a földtörvénnyel, a vízügyi és a kör­nyezeti törvénnyel. - Földtani intézményrendszer átalakítása. -*• Közala­pítványi forma biztonságosabb mint a költségve­tés, - Energiapolitikai koncepció, villamos törvény. az energetika állami monopóliumának lebontása: úgy, hogy a stratégiai érdekek érvényesíthetők maradjanak. - Iparpolitikai koncepció: kész, késő őszre. Kamarai Törvény: gazdasági és szakmai (hivatásren­di) önszerveződések törvényesítése. Nem a mai állami jogosítványok leadása, hanem autonóm működés logi­kájából fakadó kötelezettségek közcélúságának elisme­rése. Mindez szervesen összefügg a vízgazdálkodással. HL Az ipar a gazdaság legnagyobb vízfogyasztójn szennyezőanyag kibocsátója A teljes hazai vízforgalomból 70-80 %-os az ipar ré­szesedése. - legnagyobb felhasználó: az energiaipar (ipari fogyasztáson belüli részesedése 90 %), a hű­tővíz igény. - A bányászat, kitermelőként az első helyen áll. Jelentős szerepet tölt be mind a lakossági,

Next

/
Thumbnails
Contents