Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

2. szám - Kaliczka László: A Veszprém megyei Torna patak áthelyezése

112 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1993. 73. ÉVF

., 1

. SZÁM - a bevágások földmunkája a lehetőségek szerint a legkisebb legyen. Az áthelyezésre kerülő mederrel szembeni követelmények indokoltsága teljes mértékben jogos volt, hiszen 12 m mélységű szűk bevágásban kell biztosítani az árvizek kártétel nélküli elvezetését és biztonságot kell adni a vasúti fővonal részére. 2.3.3. A vízátfolyás árvízi vízhozamát 55 m

3/s-nek határoztuk meg. A vízhozam meghatározásánál figyelembe lettek véve a vízfolyáson végzett vízhozam mérési adatok, de nem hagytuk figyelmen kívül az 1959. évi, az 1975. évi árvizeket sem, amikor is rövid idejű, mintegy másfél-két óra alatt lehulló 100-120 mm-es csapadékokból rendkívüli árhullámok alakultak ki. (1959. júliusában lehulló nagy csapadék eredményeként a vízfolyás teljes völgye víz alá került. Az árvíz nyomán jelentós károk keletkeztek.) 1975. év júliusában a vízgyűjtő kisebb részén lehulló 116 mm csapadékból 55 m

3/s árvízi vízhozamot állapítottak meg, árvíznyomokból történt következtetésekkel. A tervezésnél vizsgálat alá vettük a középvízi vízhozamot is. A mederalakító vízhozamot KQ=0,55 m

3/s értékben határoztuk meg. Középvízi levonulási sebesség v=0,6 m/s, árvíz levonulási sebesség számításaink szerint 2,2-2,3 m/s. 2.4. A hossz-szelvény tervezése 2.4.1. Az áthelyezésre kerülő mederszakasz hossz-szelvényének kialakítását a mértékadó árvízi vízhozam mellett a 2.3.2. pontban megfogalmazott feltételek és nem utolsósorban a mederszakasz két végpontja közötti 23,4 m-es szintkülönbség határozta meg. Az áthelyezés hossza 4800 m. A földmedrekre megengedhető levonulási sebességet v=2,3 m/s értékben jelöltük meg. Gyepesített meder esetén ily sebesség mellett az árvíz különösebb károkozás nélkül tud levonulni. E két alapfeltételből és a Q= 55 m

3/s vízhozamból kiindulva számítógépes programmal különböző esésekkel és vízoszlopmagasságok vizsgálata alapján a=2,0 m fenékszélességgel és p =1:2 rézsűhajlással 1=2,4 %-os fenékesést választottuk ki. Ez az esésvonal 10 db fenéklépcső beiktatásával alakítható ki. A fenéklépcső általában 0,8-1,0-1,2 m szintkülönbségű lépcsők megépítését jelentenék. Két esetben azonban 2,0 m szintülönbségű lépcső betervezése is szükségessé vált. Tervezett mértékadó árvízi vízoszlop magasság 2,9-3,0 m. Az így tervezett fenékvonal a talajmechanikai szakvélemény szerint a mederáthelyezés kezdőpontjától 25+200 km szelvénytől a 26+100 km szelvényig homokos kavicstalajba, a 26+100-30+000 km közötti szakaszon sovány agyagtalajba kerül. Kivétel a 26+ 300-26-731 km szelvényekk közötti szakasz. A 26+300, Ül. a 26+731 km szelvényben 3, ill. 5 m mélységű futás értékelése alapján mészkőtörmelékes alapkőzetre lehetett számítani. A tervezés során a szakasz kivitelezését ennek megfelelően sziklabontásnak költségeltük. A fent említett szelvények közötti új patakszakasszal szomszédos terület egyébként lankás domboldal volt, melynek szántóföldi művelése semmilyen különösebb gondolatot, veszélyérzetet nem keltett. Pedig e szakasz, a kivitelezés során szinte megoldhatatlan helyzet elé állított mindenkit, akinek valamilyen mértékben kapcsolata volt a munkákkal. Utólag visszagondolva, ha jobban megvizsgáljuk a terület növényzetét és elgondolkodunk azon, mi az oka annak, hogy az érintett területen elszórva, néhány négyzetméteres felületen, dús, vizet kedvelő növényi foltok találhatók, talán másként alakultak volna a megvalósítás feladatai. (A tervezés rövid ideje alatt, de azért sem, mert a tervezés téli időben [jan.-márc.] történt, erre megfelelő lehetőség sem volt. A hosszszelvény a 2. ábrán látható. 2.4.2. A fenéklépcsőnél 8 m széles bukóéi kialakításáö ^ ? O) j o> CVj | Rézsűhajlás <••1/1:1,5 I M I 2.00 | fenékesés 1.5 \YÍzos2tapmoy(m 2.9 3.2 1 2,95 , Sebesség (m/seí) 2,2S 1.94 1 3.1 Wíz hazam (m'/set) 55 lobt Ko/ortar Púdrogkut [ Ajka bel Koionhir Patíraqkvt \ Ajka 26*000 30*000 2. ábra. Tervezett hossz-szelvény