Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)

2. szám - Kaliczka László: A Veszprém megyei Torna patak áthelyezése

KALICZKA L.: A Veszprém megyei Torna pata

k áthelyezése 113 xiL | x JA.?.' I i i ttnfes I 3.00 j yaltoia 3.00 3.00 12.00 j 3.00 f 3 00 J ra/toio 3. ábra. Tervezeit mederkereszlmelszel 3 val volt célszerű megoldani a mértékadó 55 m /s árvízi vízhozam kialakítását. Az energiatöréshez sűlyesztett vízládák kialakítását terveztük. Egy-egy vasbetonból vagy betonba rakott kőből készült műtárgy hossza előés utóburkolattal 55-60 m-t tesz ki. 2.5. Keresztszelvény 2-5.1. Az áthelyezésre kerülő meder keresztszelvényeit a=2,0 tn fenékszélességgel, 1:2 rézsűhajlással terveztük megépíteni, összetett szelvényként, a fenék felett 1,7 m-re 3-3 m széles padkával. Az 1,7 m-re lévő' padka indoka: a rendelkezésre álló kaszálógéppel (Hydrot)

1 a mederfenék kaszálása megoldható. A nagy, 5-12 m mélységű bevágásoknál a hosszú rézsűk megszakítása volt a cél talajmechanikai és karbantartási okokból. Padkák kiépítését 3-3 m-es magasságú lépcsőkben terveztük. A padkák szélessége 3-3 m. Megjegyezzük, a talajmechanikai szakvélemény 1:1,5 rézsű kialakítását javasolta, padkák nélkül. A 8-12 m mélységű bevágásoknál nem tartottuk elfogadhatónak a padkák nélküli megoldást. Nem éreztük biztonságosnak az 1: 1,5 rézsűhajlást sem. Ez a későbbiekben be is igazolódott. A keresztszelvényekben a rézsüláb biztosítására 0,5 m 3/fm kőszórást terveztünk. Az áthelyezésre kerülő meder rövid szakaszon érinti Ajka város belterületét is. A belterületi mederszakaszon a fenékvonal feleü 1,0 m magasságig betonba rakott kőburkolat kialakítását terveztük. (Kertek, lakóépületek között a lehető legkisebb terület igénybevétele volt a cél.) A burkolat fölött a terepszintig gyepesített rézsűt kellett kialakítani (3. ábra). 2.5.2. A nagy (4,0 m feletti) bevágásokba a talajvizek várható káros hatásainak kivédése céljából, 20-20 m-ként a vízfolyás tengelyére merőlegesen, a rézsűbe 2,5-2,5 m-re benyúló mélységbe kőbordák és draincsövek beépítését tartottulk szükségesnek a talajvizek miatt. (A talajmechanikai szakvélemény nem tartotta szükségesnek.) 2.5.3. A bevágási rézsűk biztosítására négyzethálósán elhelyezett „FÜTEX" gyepszőnyeg, továbbá fásítás került tervezésre. A növényzet, fák kiválasztása során részben 1,0 m vagy mélyebb talajrétegekbe benyúló gyökerű növényzetet, ill. sekély gyökérzetű, a rézsű felületét védő fákat, bokrokat, pl. feketefenyő telepítését terveztük. 2.6. Kapcsolódó létesítmények A meder-áthelyezéssel összefüggésben közutak, küzemi utak, dülőutak áthelyezése, ill. új utak kialakítása, hidak, átereszek építése is szükségessé vált. A mederáthelyezési munka méreteire jellemzőek a 490 000 m3 földmunka mennyisége, ill. 325 millFt (1985. évi áron) értékű kiviteli költség. 3. Kivitelezés 3.1. A kiviteli munkákra nagyon rövid idő, mintegy másfél év volt előirányozva. A tervezési idő szűkre szabása miatt több részfeladat megoldására csak a munkák végrehajtása során, számos esetben pillanat ötletéből származóan került sor. 3.2. Földmunkák 3.2.1. A mederáthelyezés és a vasútvonal durva földmunkájának végrehajtására egyidó'ben került sor. A mederáthelyezés alsó szakaszán 25+000-26+000 km szelvények között kettő és fél - három méteres bevágásoknál, különösebb gond nélkül került a tervezett mederszelvény kialakításra. 3.2.2. A munkák végrehajtása során kissé félve tekintettünk a 11,5 m bevágást jelentő 27+750-27+950 m szelvények, illetve a 28+100 - 28+500 m szelvények közötti 8,0 m mélységű bevágására. A problémák azonban nem ott jelentek meg, hanem a 26+250 — 26+600 m szelvénye özött, ahol a bevágás mélysége 7,0 m volt és a talajfeltárás csak 3,0 m mélységig történt. A durva földmunka kialaítása után néhány nappal a leendő meder bal partján, a domb felőli oldalon, a rézsű vonalától 3-5 m távolságra 5-20 m hoszúságokban repedések jelentek meg. A repedéssel egyidó'ben a mederfenék szintjében kisebb, 1-3 cm átmérőjű buzgáro sora jelent meg. A munkaárok fenekén híg-iszap alakult ki. A repedések folyamatosan bővültek és a lerepedt talajtömbök fokozatosan csúsztak a mederszelvénybe. Meg kell említeni azt is, hogy a munkák megkezdése után a 27+947-27+000 km szelvények között 1,0 1,2 m mélységben, részben eltömődött drénrendszert találtunk. (A drénrendszer befogadója nem ismert. Nem volt tudomásunk arról sem, hogy a terület hajdani birtokosa üy jellegű meliorációs munkákat végeztett volna.) A jelenségek vizsgálata során néhány napra a munkavégzést leállítottuk azzal, hogy esetleg kisebb mozgások vannak és ezek néhány nap alatt konszolidálódnak. Mintegy tíz napi állásidő alatt a mozgások nem álltak meg. Ezután a mozgó földtömeg egy szakaszon történő eltávolításával kísérleteztünk. E munka során az új meder felé lejtő agyagréteget és az agyagréteg felületén folyó, de viszonylag csekély hozamú vízereket találtunk. Ezt látva, úgy gondoltuk, megtaláltuk a talajmozgás okát. (Agyagréteg kismennyiségű vízzel, amelyen a meder felőli támasztást elvesztő talaj mozog.) A munkaterületen feltárt drénrendszert is összefüggésbe hoztuk a talajmozgással. Ezért a régi drénrendszer összefogására a mozgó terület határán kívül gyűjtővezetéket építettünk, a mozgó területen pedig 10-10 méterenként, az agyagrétegig lenyúló, 1,5 m széles kőszórásból szűrőket építettünk be, bízva abban, hogy a drénrendszer és a szűrők az agyagréteg feletti vizet kivezetik és kiszárítás után a talajmozgás megáll. Öt szárítóborda beépítése után kb. 3-4 hétig tartó időre a talajmozgások megálltak. Nem szűntek meg viszont a mederben kialakult buzgárok és nem lehetett a mederfenéken kialakult iszapot eltávolítani. (Folyamatosan újratermelődött.) Kb. egy hónap (1985. szept.) után a talajrepedések ismét megjelentek, a földmozgások folytatódtak. Az eredménytelen beavatkozásokat tapasztalva, a munkát a 26+200-26+700 km szelvények között leállítottuk azzal, hogy itt most már részeletes, mindenre kiterjedő talajvizsgálat végrehajtása szükséges, amely feltárja a talajmozgások okait,