Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Solti Dezső–Vass Béla: A Tettye-forrás rekonstrukciója

94 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1992 . 72. ÉVF., 2—3. SZAM tók felé. Amennyiben a szivárgó vizek az 1000 l/perc körül megállapodnak, úgy veszteségek nem lesznek, hiszen ez a vízmennyiség mindig szükséges a tározó befolyási oldalán. A kivitelezés folyik és tervek szerint 1992. év elején a próbaüzem megkezdődik. A próbaüzemet egy évesre tervezzük és megfelelő biztonsággal igyekszünk azt elkészíteni. Készül még egy havária-terv szivárgás és folyás esetére. A sikeres próbaüzem után készül majd el a megfelelő üzemeltetési utasítás, mely meghatározza a diszpécser részére az összes teendőt. A próbaüzem során többszöri próbaürítéssel határozzuk meg az egyes duzzasztott magasságokhoz tartozó tározóteret. Ebből táblázat készül, amely a vízgzdálkodás alapjául szolgál. 6. Befejezés Pécs napi 60—70 em

3-es vízigényéből a Tettyeforrás jelenleg csak átlagosan 1,5 em

3-rel vesz részt. A forrás jelentőségét hangsúlyosabbá teszi, hogy vize nem igényel kezelést, és a II. ellátási övezetben áll rendelkezésre. Korábbi mérési adatokból tudjuk, hogy csúcsidőben a forráshozam, akár három napon keresztül is eléri a napi 60 em

3-t, és az ezt követő csapadékmentes időben is 1—2 hónap kell, amíg a hozam 2—3 em

3/napra csökken. Ez azt jelenti, hogy a karsztjáratok több tízezer köbméter vizet fogadnak be kitörésveszély nélkül. A forrás küszöbszintjének megemelése, azaz a karsztvisszaduzzasztás műszakilag reményt keltő beavatkozás. Csak a duzzasztási tapasztalatok tükrében lehet a tározható vízkészletek nagyságát meghatározni. Mindezek ismeretében a rekonstrukció tervezése során nem számoltunk többéves, vagy akar éven belüli hozamkiegyenlítéssel, hanem úgy kalkuláltunk, hogy elsősorban a tavaszi hozamok felhasználásával, a nyári csúcsban megjelenő kiugró vízigények kielégítését célozzuk meg, annál is inkább, mert ezzel olyan kapacitást növelő beruházást lehet megtakarítani, amelynek létjogosultsága kizárólag a nyaranta megjelenő igénynövekedéssel lenne szembeállítható. Szélső esetben elképzelhető, hogy a duzzasztási próbálkozások nem váltják be a reményeket. A rekonstrukcióra fordított költségek így is megtérülnek, mert túl azon, hogy a kor igényének megfelelő, jól automatizált forrásfoglalást alakítottunk ki, a korábbiakban ismertetett vágathajtás révén, mintegy 40 m mélységben, mindenféle környezeti hatástól biztonságosan védett. 4,5 em

3-es ivóvíztározótérre tettünk szert. Csak ez utóbbi megvalósítása hagyományos ivóvíztároló medenceként mai áron 40—50 millió forint, mely a rekonstrukció összes költségének jóval több mint másfélszerese. Il'0<llll0lll Böckh ./.: a) Pécs város környékének földtani és vízi viszonvai. M. kir. Földtani Intézet évkönyve 1876. IV. b) Vélemény Pécs szab. kir. város és környéke forrásvizei ügyében. Pécsett, 1900. Dietrich ?.: A pécsi tettyei forrásvíz kisajátítása Pécsett 1847. Farkass K.—Szontagh T.: Vízügyi szakvélemény. Pécsi Figyelő XXVII. ó'vf. 99. sz. Ferenczi I.: Véleményes jelentés Pécs sz. kir. város vízellátásával kapcsolatos időszerű kérdésekben. Pécsi Levéltár 1943. Kessler H.: a) Beszivárgási százalék ós a tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítása karsztvidéken. Vízügyi Közlemények 1952. b) A karsztvíz kutatása és kitermelése. A legújabb hazai kutatások eredményeit tartalmazó bővített kiadás. Felsőoktatási jegyzettömb 1955. Knuth K.: Értelmezési előterjesztés Pécs sz. kir. városnak vízzel való ellátásáról. Pécsi Levéltár 1888. Léczfalvy S.: a) Felszín alatti víztározás. Vízügyi Közlemények 1963. 2. b) Vízbeszerzés vízellátás forrásokból. Műszaki Kö"vvkiadó 1966. Reconstruction of tlie TpttT«-spring Solti, D.—Vass, B. Abstract: The spring was used as a source of communal water supply by the ancient Romans already. Communal supply to Pécs Town relied alsó on this spring. Its importance decreased as the town grew, since the widely fluctuating yield was unsuited to meet the demands over extended periods of the year. Attempts (sinking shafts, excavating galeries, etc.) at increasing the yield have been made, the most recent one started in 1985. An interception gallery was excavated first 40 m below the Tettye Plateau, partly to collect the water in non-communicating fissures, but alsó to by-pass the spring flow temporarily. The syphon was cleared next as far as the solid rock ecountered in the karst duct. A double r. c. weir was built to equalize the yield by a control facility. Access to the structure was made possible. The objective was to store the high spring yields for the peak demands in summer. Trial operation is scheduled for early 1992. Keywords: Interception gallery, weir, karst-water storage, seasonal yield fluctuation