Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Tornóczky György–Nádasdy Gábor–Szalay Tibor–Szilágyi László–Pálhidy Attila: A felszínivíz-tisztítás technológiájának korszerűsítése a Keleti-főcsatorna Vízműnél

95 A felszínivíz-tisztítás technológiájának korszerűsítése a Keleti-főcsatorna Vízműnél Tornóczky György Nádasdy Gábor Szalay Tibor Szilágyi László Pálhidy Attila Tiszamenti Regionális Vízművek, 5001 Szolnok, Pí. 23. Kivonat: A Keleti-főcsatorna Felszínivíz Tisztítómű Debrecen város számára szolgáltat kereken 12 millió m

3 ivóvizet évente. A tisztítómű 1976. októberétől van folyamatos üzemben. Ámbár a vízmű tisztítástechnológiai fölépítése a tervezés időszakában a legkorszerűbbek közé tartozott, a későbbi vízminőségváltozások szükségessé tették az alkalmazott technológia kiegészítését. A nemrégiben végrehajtott korszerűsítés során új lett a mikrodobszűrés megoldása, új vegyszerbekeverő létesült, új derítőrendszer és új derítőszer alkalmazására került sor, s bevezették az ózonos vízkezelést. Kulcsszavak: Ivóvíztisztítás, felszíni víz tisztítása, mikrodobszűrés, vegyszerbekeverés, derítés, ózonos vízkezelés. 1. Bevezetés A Keleti-főcsatorna Felszínivíz Tisztítómű 1976. októberétől folyamatosan üzemel és szolgáltat Debrecen város számára megközelítően évi 12 millió m

3 ivóvizet. A vízmű termelése átlagosan napi 33 em

3, de csúcsfogyasztási időszakban elérte az 54 em

3/nap értéket. A MÉLYÉPTERV által tervezett vízmű tisztítás-technológiai felépítése megfelelt a tervezés időszakában Magyarországon ismert legmodernebb tisztítási eljárásnak, de a később bekövetkezett vízminőségváltozás igényelte, a technika fejlődése pedig lehetővé tette a technológia kiegészítését. A létesítmény üzemeltetését kezdettől végző Tiszamenti Regionális Vízművek folyamatosan foglalkozik a technológia korszerűsítésével, az újabb lehetőségek fokozatos gyakorlati megvalósításával. Az alábbiakban néhány ágazati jelentőségű technológiai korszerűsítésről számolunk be, így a mikrodobszűrés, új vegyszerbekeverő, új derítőszer és módosított szerkezetű derítő használatáról, valamint az ózonos vízkezelés bevezetéséről. 2. Megújított technológia A változó minőségű nyersvíz eredményes tisztítására alkalmazott technológiát az 1. ábra mutatja be. A mikroszűrős dobszűrőt 1983-ban, utólag építettük be, mely 35 [i.m nyílású szitaszövettel hatékonyan távolítja el az élőszervezeteket. Alkalmazására azért került sor, mert: — a lebegőanyag a Tisza nagy áradásakor, rövid időre, hirtelen az átlag tízszeresére, 300— 400 mg/l-re is megnövekszik, és emiatt romlik a derítés és szűrés hatásfoka, ugyanis a vegyszeradagolást nem lehet olyan gyorsan változtatni; az algatartalom időnként eléri a 20 millió ind/l értéket. A derítő iszapban összegyűlő biológiai szervezet a klórozás hatására kellemetlen ízt és szagot okoz. _J mii ftfiflfl ! I T 1. ábra. A víztisztítás technológiai hossz-szelvénye 1 — KFCS-csatorna, nyersvíz kivétel 60 000 m

3/d 2 — 1,5 mm lyukbőségű dobszűrő, 2 db 3 — 35 fim lyukbőségű mikroszűrő (dobszűrő) 2 db 88 000 m

3/d 4 — nyersvízszivattyúk, 4 db 5 — vegyszerbekeverő ós roakciós tartályok, 8 X34 m

3 0—lebegő iszap szűrős (sludge blanket) derítők, 020 m, 4 db 7 — nyitott gyorsszűrők, 8 X54 m

2 8 — ózonbekeverő medence 9 — tisztavíz medencék 3300 m

3 10 — szivattyúk, 4 db Vegyszeradagolási lehetőségek: — 11 — alumíniumszulfát, — 12 — vasszulfát, vasklorid, — 13 — káliumpermanganát, — 14 — aktívszénpor, — 15 — mésztej, — 16 — ammóniumszulfát, — 17 — aktivált kovasav vagy egyéb derítést segítő szer, — 18 — klór, — 19 — levegőztetés — 20 — ózon