Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)
2-3. szám - Novák Gyula: Víztorony szigetelés folyékony fóliával
82 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1992. 72. ÉVF.. 2—3. SZAM Víztorony szigetelés folyékony fóliával Novak (íyula Szegedi Vízművek és Fürdők 6701 Szeded, Postafiók 38 Kivonat: Az Újszegeden 1978-ban üzembehelyezett vb. szerkezetű víztorony szigetelését nem sikerült megbízhatóan megoldani. A belső bevonati rendszerek rövid üzemelés utén rendre meghibásodtak, mert nem voltak képesek követni a szerkezet mozgását, illetve a néhány tizedmillimétert áthidalni képes Eupol is a dolgozó repedések esetén hamar elfáradt. E probléma megoldására alkalmazták a svájci Cewitech AG által forgalmazott Souplethan 2 K anyagot Magyarországon először. Kulcsszavak: Víztorony, rugalmas folyékony fólia 1. Bevezetés Az Újszegeden 1978-ban üzembehelyezett kétszintes, 1500 + 800 m 3 tartálytérfogatú víztorony körlemez síklapozású kettős törzsű vasbeton szerkezet. A tartályok és a tárolt víz súlyát teljes egészében a forgáshiperboloid alakú törzs viseli. Az alsó tartályok — 1000 + 500 m 3 — a tenrepszint felett 32,00 m-re kialakított merevacél betétes vb. szerkezetre támaszkodnak föl, úgy, hogy határoló falaik és fenéklemezük a víznyomás hatására belső törzstől és a szerkezeti lemeztől független deformációkat végezhetnek. A felső tartályokat (500 + 300 m 3) — a kiszélesedő toronytörzs teljes egészében magába foglalja. Ezeket a medencéket a +52 m-es szinten függőleges, illetve ferde oszlopkoszorú támasztja alá. Az általában 25 cm vastag medencefalakat feltehetőleg repedéskorlátozásra méretezték. A tárolómedencéket az első szinten a toronytörzs választja el egymástól. A medencék szigetelését első alkalommal 4 rétegű eupol szigetelő mázzal oldották meg. A polimerizálódott műgyanta rövid használat után elvesztette szigetelő képességét és átázások, csorgások jelentkeztek. (Ez az anyag a tervezés időszakában [1970] rendelkezésre álló anyagok közül a legtöbb reménnyel alkalmazható szigetelőmáz volt, mely nem kívánta meg a hordozófelület repedésmentességét.) A szigetelés többszöri helyreállítása után új, epoxi bázisú, üvegszál, poliészter bevonat felhordására került sor. Ez a bevonat is a kezdeti jó eredmények — mintegy 1 évi szivárgásmentes üzem—után meghibásodott és visszatért a szigetelés előtti szivárgási intenzitás. Ezután helyi jellegű garanciális javítások is csak időleges eredményeket hoztak. Mindezek odáig vezettek, hogy felmerült a szerkezet vaskorróziója és esetleges tönkremenetele. A vb. szerkezet vizsgálatát a Budapesti Műszaki Egyetem Vasbetonszerkezetek tanszéke 1987-ben végezte el. A szerkezetet állékonynak ítélte meg, de mielőbbi javítását javasolta szakvéleményében. Statikai számításai szerint a hasonló szerkezeteken ajánlott 0,1 mm repedéstágasságot jelentősen túllépve, 0,5 mm-es megnyíló repedések is vannak. Ezután 1988-ban a víztorony szigetelésére pályázatot hirdettünk, de elfogadható költségű és megfelelő biztonságot jelentő megoldásra nem született javaslat. Az árajánlatok 5 és 25 millió Ft közöttiek voltak. Ezután a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési tanszékét és a VITUKI-t bíztuk meg a szigetelési technológia kidolgozásával. A BME szakvéleményében hazai anyagok közül a Taurus Wí fólia alkalmazását javasolta 1 mm lemezvastagságban. A Vituki az Öfag rugalmas habarcs alkalmazásával tartotta a problémát megoldhatónak. A későbbi szakmai konzultációk után úgy láttuk, hogy teljesen új utat kell keresnünk, hiszen mindkét szakvélemény kitért természetesen a javasolt módszer hátrányaira, alkalmazási nehézségeire is (fóliavégtelenítés, 0,5 mm-es repedések). Ezután kerültünk kapcsolatba a Cewitech AG svájci céggel. 2. Az alkalmazott módszer 2.1. A vasbeton korróziója A vízépítési létesítmények életkorát jelentősen befolyásolja a beton és az acélbetét korróziója. A sérült, károsodott létesítmények javítása előtt feltétlenül meg kell határozni a sérülés okát, eredetét. Ennek ismeretében kell kidolgozni a javítási technológiát és a kiváltó okot meg kell szüntetni. A vasbetétek korróziója kétféle lehet: — felületi rozsdaképződés során a gátolt kiterjedés miatt jelentős feszítőerők keletkeznek. (A keletkező Fe(OH) 2 Fe(OH) 3 térfogata két és félszerese az eredeti fémvas térfogatának.) Következménye, hogy a vasbetétek felett kireped a beton és leválik a védőréteg.