Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

1. szám - Hírek - Crkvenjakov Miroslav (1926–1991)

62 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1992 . 72. ÉVF., 2—3. SZAM Tervezett és épített a Kőrösök, a Berettyó ós a Laboré szabályozásánál. Jóformán az akkori Magyarország minden tájegységében munkálkodott. 1836-ban már így írja magát: Sárvízi, Balatoni, Körösi igazgató Vízmérnök; s azt mondja, hogy ezen évig 300 000 ölnyi (kereken 600 km) csatornát ásatott. Nagyon sokat foglalkozott a vízikutak problémakörével. Felméréseket, terveket készített a Duna— Tisza-csatornáról, s egyik legnagyobb szabású elgondolása, a Kolozsvártól Grázig hajózható országos nagy csatorna terve. Elgondolásainak egy része ma már túlhaladott, de a reformkor idején, a haladásnak, az előrelépésnek egy-egy lehetőségét, variánsát jelentették azok. Beszédes József elsősorban vízépítő, vízimórnök volt. De sokkal nagyobb műszaki elme, minthogy egyetlen tárgykör le tudta volna kötni teljes energiáját. Műszaki ismeretei olyan szóles körűek voltak, hogy számos más területről is értékes írásokat hagyott hátra. Beszédes — idősebb kortársával és példaképével —, Vedres Istvánnal együtt, a magyar műszaki irodalom megalapítójának tekinthető. Az általa írt 19 írásmű közül emelek ki egynéhányat, bemutatandó tudásának, érdeklődésének széles skáláját: — „Gyakorlós Inzsenéri értekezés", — „A Duna világ-kereskedési tekintetben", — „Gondolatok a kataszteri felmérésről", — „Vízi természeti törvény", — „Mérnöki irányzatok". Mennyire igaz ma is, amit a tapasztalat ós az annak hiányában szenvedő teoretikusok viszonyáról írt: „A közhasznú gyakorló tudományok elősegítésében egyik baj szokott lenni az, hogy akinek igen sok ideje van írni, annak az írásra nagyon érdemes öntapasztalatbeli tárgya ritkán van, akinek ez (tehát tapasztalat) van, amaz (tehát idő) nintsen Nálam az írásra szükséges idő hibáz..." Vagy: „A praxis nem árthat a theóriának, hanem maga bünteti magát rossz süker által, de a theória, ha alaptalan, úgy egyéb csábutakon veszedelembe viheti a praxist irtóztató költségekkel". Nem igen szokták emlegetni, hogy Beszédesnek jelentékeny része van a múlt század első felében folyó nyelvújítási törekvésekben, pedig ő a magyar műszaki nyelv egyik legfőbb megújítója. „Határszók" című kézirata 188 latin ós német műszaki szó magyarításának gyűjteménye. Ezek közül egyeseken ma mosolygunk, pedig nem voltak idegenebb vagy különösebb hangzásúak 1832-ben, mint azok, amelyeknek sikerült meghonosulniuk. Földmérőink ma is jórészt Beszédes műszavait használják. Néhány példa ezekre: Szög, tompaszög, szögszár, hossz, táv, méret, terület, tér, térség, átmérő, sugár, köb, sík, síkság stb. vagy olyan műszavak, mint pl. a gyakorlat, láthatár, viszony zúgó, bukógát, ágazat, bolthajtás. Ki gondolná, hogy mindezek tőle származnak? Tisztelt Hallgatóim! Az előzőekkel csak felvillantani próbáltam Beszédes zsenialitását, látóköre szélességét, munkálkodásának, eredményeit, egy-egy területét, jelentőségét. A legelsők elseje közé tartozott ő, aki koránál messze előbbre látott, s gondolatai, elképzelései időtállóak, az általa tervezett és megvalósított létesítmények pedig ma is szolgálják a jól kitűzött célokat. Ő a komplex vízgazdálkodás egyik legnagyobb úttörője, hisz már a bennünket itt leginkább érintő első munkáját a Sárvíz rendezését úgy tervezte, s úgy is hajtotta végre, ahogyan ő maga megfogalmazta a követelményt: Az idő — írta — a haladó vízmórnöki tudománytól megkívánja, hogy egy vízcsatorna rendszer együtt kiszárítást, öntözést, erőművek hajtását és hajózást magában foglaljon. Divatos mostanság a vízszabályozást környezet ós termószetrongálás vétkében elmarasztalni, s a szabályozó mérnököt kő ós betonszemléletűnek minősíteni. Hadd idézhessek Beszédestől: „Hazánkban — írja — folyóink ágyainak irtóztató elzátonyosítását nem egyébnek, mint az erdők folyóink partjairól s völgyeinek meredek oldalairól kipusztításának lehet tulajdonítani. Nem is leszünk addig egészen mentek folyóink kártékonyságától, még azok szabályozása által sem, míg az erdők vissza nem ültettetnek természetes honjukba, úgymint kősziklák hegyekbe, meredek, vízmosta gödrös völgyoldalakba és buckós szélhordta homokba". Vagy máshol: „Ha minden gazda egy nagyobb darab földót két vagy három sor fával, vagy jószága határát tíz, húsz harminc öl széles szeletföldben körül ültetné mórsékeltetnék annak súlytása, hogy mostan a tikkasztó forróság, árnyék nélküli esztendőn át a süvítő szelek, akadály nélkül a föld utolsó csepp zsírját kicsigázzák." Nem mostanság kellett vagy kell tehát felfedezni a vízgazdálkodásban a biológiai védelem jelentőségét. Beszédes már 160 éve felismerte, hirdette ós alkal mazta azt. Tisztelt Ünneplők! Ez a nóhány falra erősített mondat, a márvány relief Beszédes iránti tiszteletünket akarja mélyíteni, nevét emlékezetünkben erősíteni. Olyan emberét, aki minden tettével a magyar nép sorsának javítására és a társadalom reformjára törekedett. Olyanét, aki úttörője a komplex vízgazdálkodásnak ós a történelmet formáló műszaki tudományoknak, aki kora műszaki társadalmának egyik legképzettebb agya volt. Az övével összemérhető gyakorlati irányú műszaki irodalmi munkássága pedig senkinek sem volt rajta kívül hazánkban, a múlt század első felében. Az élet nem mosolygott rá, kevés derű jutott osztályrészéül, annál több drámai megpróbáltatás. Tévedéseiért — hisz ember volt, így nem tévedhetetlen — egyesek kegyetlenül kigúnyolták, támadták, tudását kétségbe vonták. Bár magánéletéről vajmi keveset tudunk, de azt biztosan, hogy önzetlen közéleti munkás volt, aki rengeteg munkája ellenére, élete végéig szegény ember maradt. Móltatásának befejezésével köszönetet mondok mindazoknak, akik emlékének itteni megörökítését elősegítették. Székesfehérvár város Önkormányzatának azért, hogy ezt a tágas teret, ahol most állunk, róla nevezték el. A Magyar Hidrológiai Társaság és a Székesfehérvári Városszépítő és Védő Egyesület illetékes vezetőségeinek a szervezéséért és az anyagi alapok összegyűjtéséért. Az adományozó szervezeteknek nagylelkűségükért, s nem utolsó sorban Székely János Jenő szobrászművésznek szép munkájáért, a Könnyűfémműnek az ehhez nyújtott önzetlen segítségéért. Valamennyiünk nevében szívből kívánom, hogy ez a szöveges dombormű is legyen hirdetője múltunk nagyjai iránti megbecsülésünknek, s egyben buzdítás nagyszerű példájuk követésére. Köszönöm figyelmüket. SITH-Kongresszus Hajdúszoboszlón (1991. szeptember 15—19.) A Nemzetközi Balneotechnikai Társaság (SITH) XXVII. kongresszusát a jövőre 75 éves Magyar Hidrológiai Társaság keretében működő SITH Magyarországi Szekciója rendezte 1991. szeptember 15—19. között Hajdúszoboszlón. Az 1969-ben alapított, ma már több mint 60 országban működő nemzetközi tudományos társaságban a balneológia területén működő szakemberek — hidrogeológusok, kémikusok, biológusok, fürdő- és gyógyhelytervező mérnökök, fürdőorvosok tevékenykednek. Az a tény, hogy a jelentős kinccsel, kiemelkedő fürdőkultúrával rendelkező országok között Magyarország