Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

1. szám - Hegedűs János: A Duna-víz mérgezőanyag-tartalma és annak változása a főváros szennyvizeinek és a folyam méregtelenedési folyamatainak hatására

44 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1992. 72. ÉVF., 1. SZAM anyag tartalmú szennyeződést kap, amely szenynyeződés a mintavételi pont alatti fővárosi Duna szakasz vizének mérgezőanyag viszonyait és a méregtelenedési folyamat intenzitását is döntően befolyásolja. Ha az 1651 fkm-i mintavételi ponton nagy-, vagy kicsi a minták kifogálolási százaléka, akkor általában ehhez hasonlóan alakulnak az 1647 fkm-i mintavételi ponton kapott eredmények is. Láthatjuk, hogy mivel a két mintavételi pont közötti szakaszon nincs szennyvízbevezetés, az 1647 fkm-i vizsgálati ponton a csökkenő pozitivitás és toxikusság tükrében már jól észrevehető a folyam méregtelenedési folyamatainak hatása. c) A főváros alatti — balpart, 1635 fkm — vizsgálati ponton kapott eredmények a felette, 12 km távolságban lévő, 1647 fkm-i mintavételi pont eredményeihez képest kedvezőtlenebbül alakulnak. A két mintavételi pont közötti szakaszon nagy mennyiségű szennyvíz terheli a Dunát. így a méregtelenedési folyamat eredménye nem látszik. Az eredmények a minták pozitivitását tekintve, nagymértékben hasonlítanak az 1651 fkm-i mintavételi ponton kapott eredményekhez. A Duna a fővárost elhagyva, egy hosszabb szakaszon, — ahol szenny vízbeömlés nem terheli — kommunális és ipari szennyezőanyag tartalmától átmenetileg megszabadulva, az ország határig újabb és újabb szennyezőanyagokat kap (Némedi et al., 1980). A szennyező anyagokat a kis településekből mára ipari városokká fejlődött települések — Százhalombatta, DunaújvárosPaks — és további, a folyam mellett található nagyobb városok — Baja, Mohács — szolgáltatják. Irodalom Csépai F., 1975. Daphnia felhasználása felszíni víz és klórozott ivóvíz toxicitásának megítéléséhez. Bp. Közegészségügy, 4, 112—120. Csépai F., 1976. Daphnia felhasználása felszíni víz és klórozott ivóvíz toxicitásának megítéléséhez. Bp. Közegészségügy, 1, 15—18. Gulyás P., 1970. Biológiai tesztmódszerek a vízminőség kutatásában. 2. Daphnia teszt. Hidrol. Közi., 5, 219—224. Gulyás P., 1972. A víztoxikológia fejlődése és jelenlegi helyzete a Szovjetunióban. Hidrol. Közi. 6, 249— 255. Hegedűs, J., 1984. Prüfung der Wasserqualitat der Donau durch akuté Toxikologische Teste. Arbeitstagung der IAD, Szentendre/Ungarn. Hegedűs J., 1986. A Duna vízminőségének vizsgálata akut és krónikus toxikológiai teszttel. Egészségtudomány, 30, 198—202. Hegedűs J., 1987. A Dunán levonuló toxikus szennyvízhullámok kimutatása algológiai módszerrel. Hidrol. Közi., 5—6. 333—336. Hegedűs J., 1989. A Duna budapesti szakaszának toxikológiai állapota. Hidrol. Közi., 5, 290—293. Némedi L., Hegedűs J-né, Pietraskó G., Csatai L., Szabó M., Baranyai Z., 1987. Higiénés víztoxikológiai vizsgálatok bevezetése és azok tapasztalatai a Fővárosi Köjálban. Bp. Közegészségügy, 1, 11—19. Némedi L., Hegedűs J-né, Pietraskó K., 1980. A természetes hígulás szerepe a fővárosi Dunaszakasz terhelhetősége szempontjából. Hidrol. Közi., 3, 106—112. Schiefner, K., 1983. Tájékoztató a Köjál-ok akut víztoxikológiai munkájához. Az Országos Közegészségügyi Intézet Módszertani Levelei, 3, 1—15. A kézirat beérkezett: 1990. augusztus 3. Közlésre elfogadva: 1991. április 13. Toxic substances and the changes thereol in Danube water due to the efíluents discharged along the capital and to assimilatión processes in the rirer Hegedfis, J. Abstract: Owing to their wide variety, the toxic substances finding access to surface waters are difficult to detect by chemical methods. For this reason various test organisms are used to perform biological toxicology tests. The results of acute toxicological tests on samples of Danube water are described. Two organisms of different ecological types and sensitivities—algae and Daphnia—were used for the acute toxicological tests. The results were grouped and evaluated in five classes: non, mildly, médium, strongly and highly toxic. The flow arriving to the capital was found to carry toxic substances in low concentrations. Along the capital, over the sections between river stations 1656—1651 and 1647—1635 km on the left-hand bank large amounts of pollutants including toxic substances are discharged to the river. The assimilatión, detoxication processes could be traced clearly along the 21 km long river section through Budapest. In the major part of the years studíéd the Danube was found to leave the capital area with a rather high content of toxic substances. Keywords: Danube, toxicity, detoxication, water quality, algae, Daphnia HEGEDŰS JÁNOS Szakmai munkásságának összefoglalóját a Hidrológiai Közlöny 1989. évi 5. számának 293. oldalán közöltük.