Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

1. szám - Sárváry István: Kísérlet a tatabányai vízemeléseknek nagy átmérőjű kút szivattyúzásaként való értelmezésére

40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1992. 72. ÉVF., 1. SZAM A fenti megállapítások természetesen csak a „próbaszivattyúzási lépcsők" végére „állandósult" állapotokra érvényesek. A hatás kiteljesedése folyamán előadódnak idő-eltérések a karsztvíztároló nyílt-tükrű és zárt-tükrfi részei között, valamint a nagy tektonikai vonalak környezetében. Szigorúan véve a karsztot természetesen nem lehet homogénnek tekinteni ez csak az állandósult vég-állapot előrejelzése szempontjából megengedhető közelítés. A tatabányai tartós depressziók tapasztalatait extrapolálhatjuk a Nagyegyháza—Csordakút— Mány-bányaterület várható távolhatására is. Nagyon valószínűtlen ugyanis, hogy a Tatabánya környékén homogén módra viselkedő karszt egészen másként reagáljon a tőle keletre mindössze 8—10 km-re kialakított új vízemelési centrum működésére. A 6. és 7. ábrák összesítéseként megrajzolt 8. ábra alapján megközelítőleg megbecsülhetjük a tartós vízkivétel következtében különböző távolságokban kialakuló depressziókat. Az ábra extrapolálását azonban csak nagyon korlátozottan ajánlhatjuk! Annyi bizonyos, hogy a legmagasabb hozamú szivattyúzási lépcsőknél a vízszintek még az ötödik év végére sem stabilizálódtak teljesen, legalábbis nem annyira, hogy egyértelműen kijelenthessük: további süllyedések az adott távolságban már nem következtek volna be, ha a bányavízkiemelés hozama a következő években közel azonos nagyságú maradt volna. Ez arra utal, hogy nagyobb távolságokban az új egyensúlyi helyzet kialakulása minimálisan öt évet, de ennél valószínűleg lényegesen hosszabb időt igényel. Hasonló tapasztalatokat mutat a Nyírád-környéki depresszió terjedésének elemzése is. A vizsgált hidraulikai rendszer nem stabilizálódhat, ha a beszivárgások és a járulékos készletek globálisan nincsenek egyensúlyban a vízkivételekkel A bányák által hosszú távon át végzett nagyhozamú vízkiemelés azonban feltétlenül csökkenti a szomszédos vízgyűjtőkön, változatlan szinteken kivehető hozamokat is, tehát a rendszer a statikus készletek egy részének elfogyasztása után, az eredetinél alacsonyabb szinten stabilizálódni fog. A számítógépi szimulációs modellek általában egyéves időlépcsőkben értékelik ki a betáplált változásokat. Az egyensúlyi helyzet sok évre elhúzódó folyamata miatt, tehát a számítógéppel készült prognózisokat csak kellő óvatosággal szabad elfogadni. Itt újra fel szeretnénk hívni a figyelmet egy közismert, de néha figyelmen kívül hagyott tényre. Egy újonnan belépő jelentős vízkivétel (pl. a nagyegyházi bányavíz-emelés) körül a karszt vízszintek korábbi gerincvonalai távolodnak, így saját depressziós tölcsére tágul és ezzel kisebbíti a szomszédos vízkivételek (közöttük pl. a budapesti fürdőket tápláló források) vízgyűjtő-területét. Azonban még az egyre kisebbedő szomszédos vízgyűjtő-terület belsejében, tehát saját depresszióstölcsérének határain túl is süllyednek a vízszintek az újonnan belépő vízkivétel hatására: a gerincvonal abszolút magassága csökken, így a szomszédos vízkivételeket „működtető" hidraulikus esés is kisebb lesz, ami időben eltolódva jelentkezik csak a szomszédos vízkivételek hozamában. Emiatt a távolhatás végleges kialakulása még annál is nagyobb mértékben elhúzódik, mint azt a fentiekben jeleztük. A kézirat beérkezett: 1988. június 9. Az átdolgozás beérkezett: 1988. augusztus 9. Közlésre elfogadva: 1989. június 18. Attempt at modelling mine drainage at Tatabánya as pumping írom a Inrge-diameter well Sárváry, I. Abstract: Tatabánya Coalmines ha ve extracted karst water at rates growing steadily from 1920 to 1979. The impacts of maine drainage have been identified with those of test pumping from a large-diameter well, the largely identical volumes extracted over the successive, several years long periods being regarded as „pumping stages". As expected, the depressions developed in a largely circular pattern, tlieir magnitude depending on the distance from the pumping site and the totál water volumes withdrawn. The method of study appears suited to generalization and would allow prediction of the impacts of mine drainage. Keywoi'ds: Karst waters, well hydraulics, mine drainage SÁRVÁRY ISTVÁN Szakmai munkásságának összefoglalóját a Hidrológiai Közlöny 1990. évi 2. számának 100. oldalán közöltük.