Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

5-6. szám - Cerendorzs, Dzurman: A mongóliai Góbi-sivatag vízföldtani sajátosságai és a vízkutatás eredményei

368" A mongóliai Góbi-sivatag vízföldtani sajátosságai és a vízkutatás eredményei Cerendorzs, Dzurman Észak-Magyarországi Regionális Vízművek Salgótarjáni Üzemigazgatósága 3060 Pásztó-Hasznos, Dobó út 55. 1. ábra. A mongóliai Góbi-sivatag jelen tanulmányban szereplő része 1. Bevezetés A Közép-Ázsia száraz övezetéhez tartozó, a világ egyik nagy sivatagának a — Góbi-sivatagnak jelentős része Mongólia területén fekszik, majd Kína északnyugati határvidékén délnyugati irányba folytatódik. A jelen tanulmányban szereplő anyag Mongólia délkeleti és déli részén elhelyezkedő, 1700 km hosszú, 400 km széles sztyeppi, félsivatagi, sivatagi jellegű három zónából álló területrészén végzett vízföldtani kutatások eredményeit foglalja össze (1. ábra). Ezen a területen a mezőgazdasági és az ipari vízellátás céljából számos vízföldtani munkát végeznek, melyben az 1980—1988 évek között magam is részt vettem. A mongóliai Góbi-sivatagban, a sztyeppi övezet északi határvidékének kivételével, teljesen hiányoznak a felszíni vízbázisok — folyók és tavak, ezért itt a vízellátás egyetlen forrása a felszín alatti víz, melynek elterjedése nagyon csekély. Az évi csapadék mennyisége 30—200 mm között van, néha a legszárazabb sivatagi övezetben több éven át nem is esik az eső. A világ többi sivatagához viszonyítva hűvösebb, az évi átlaghőmérséklet 0 °C és +4°C között változik. A napi hőingadozás nyári időszakban gyakran eléri a 25—30 °C-ot, amely kedvező hatással van a levegő páratartalmának lecsapódására. Továbbá, jellemző a területre, hogy a felszín alatt a sós, a félsós Kivonat: A szerző a Mongólia déli részén elterülő Góbi-sivatag magmás, metamorf és üledékes kőzeteinek víztároló tulajdonságait vizsgálta meg. A felszín alatti, jelentős vízkészlettel rendelkező kőzetek kiterjedése nagyon csekély. Ezek szoros kapcsolatban vannak a terület rétegtani, neotektonikai és geomorfológiai adottságaival. Az édesvíz tároló kőzetek döntő többsége az eltemetődött ősi folyók medrében, és a töréses zónákban helyezkedik el. Ezért ezeket „vizes ereknek" is nevezhetjük és felderítésükre sok hasznos információt lehet szerezni az űrfotófelvótelekről Kulcsszavak: Góbi-sivatag, ősi folyómeder, vizes erek, töréses zóna, fírfotófelvétel