Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

5-6. szám - Papp Beáta–Kőváriné Gulyás Erzsébet: Karsztvízszintváltozások fitoindikációja az Aszófői-Séden

361" Karsztvízszintváltozások fitoindikációja az Aszófői-Séden l'app Beáta Természettudományi Múzeum, Növénytár 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 40. Kőváriué Gulyás Erzsébet Földmérő és Talajvizsgált) Vállalat 1088 Budapest, Reviczky u. 4. Kivonat: Kulcsszavak: A Magyar Hitelbank által létrehozott „Magyar Tudományért Alapítvány" támogatásával a Balaton-Fel vidéken felmérik az Aszófői—Sód jelenlegi florisztikai és cönológiai állapotát. Kovács ós Felföldy 1956-ban és 1957-ben hasonló vizsgálatokat végeztek ezen a területen. Jelen cikk — amely még csak az új vizsgálatok részeredményeit közli — mintegy 30 óv alatti változásokról tájékoztat, különös figyelemmel a legutóbbi száraz évtized kiterjedt karsztvízszint süllyedéseire. Karsztvíz, fitoindikáció, Dunántúli-Középhegység, Balaton-Fel vidék. 1. Bevezetés A Dunántúli-középhegység területét erősen érintő karsztvízszint csökkentés komoly hatással van a karsztforrások által táplált patakok mentén kialakult növényzetre, melynek szerkezete és tömegviszonyai a források vízhozamától, a nedvesség mértékétől függenek. Figyelemmol kísérve a térség patakjai mentén és a források környékén kialakult növényzet változásait, információkat nyerhetünk a vízellátottság hosszú távú alakulásáról és annak növényzetre gyakorolt hatásáról. Ehhez kapcsolódóan a Balaton-felvidéken található Aszófői—Séd jelenlegi florisztikai és cönológiai állapotfelmérése kezdődött el a Magyar Hitelbank által létrehozott „Magyar Tudományért Alapítvány" finanszírozásában. A patakmente növényzetét Kovács és Felföldy (1958) tanulmányozták 1956—57-ben. Az akkori adatok összevetése a jelenlegi állapottal a több mint 30 óv alatt bekövetkezett változásokról tájékoztat. Jelen cikk a vizsgálatok részeredményeiről számol be. 2. Anyag és módszerek Az Aszófői—Séd a Balaton-felvidék vízrendszerének vízgyűjtő területén belül a Pécselyi-medencéhez tartozik. A medence másik két önálló lefolyású, Balatonba ömlő patakja a Dobogó- ós a Pécselypatak. Az Aszófői—Séd fő ága Pécsely és Balatonszőlős között a Nagygalla déli lábánál ered a Lázár-forrásokból, illetve a Lázár-kútból (1. ábra). Egyik mellékága a délebbről eredő ún. Vekeny-ág. A két ág a Csengő-hegy alatt egyesül, ahol újabb források (Bozóti-kút, Tordaréti-kút) növelik a patak vízmennyiségét. Az 50-es években végzett mérések szerint a Vekeny-ág közel 16 l/sec vízhozammal járul hozzá az addigi 3—6 l/sec vízmennyiséghez (Lukacsovice, 1958). A vizsgált területtől délre, Aszófő környékén a Séd még egy mellékággal gyarapodva Loiar forrásuk 1. ábra. A vizsgált területek helyszínrajza jut el a Balaton-parti torkolatáig és körülbelül 30—60 l/sec vízhozammal ömlik a Balatonba. Az Aszófői-Séd forrásvidékéről induló szakasz meredek esésű, 4—6%, vize azonban néhány száz méter után elszivárog a környező altalajba. A további szakaszon, az egykori Jábodi-forráscsoport alatt, a korábbi irodalmi adatok szerint a patak