Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

5-6. szám - Böcker Tivadar–Hőriszt György: A Dunántúli-középhegység főkarsztvízszintjének előrejelzése az 1992–2010 közötti időszakra

345" A Dunántúli-középhegység főkarsztvízszintjének előrejelzése az 1992—2010 közötti időszakra Böcker Tivadar ENYICOM Mérnöki és Számítástechnikai Kit. 1133 Budapest, Tutaj u. 1/GH. Hőriszt György 8220 Balatonalmádi, Baross u. 52. Kivonat: A Dunántúli-középhegység területén 1990—91-től kezdődően a víztermelés szerkezete jelentősen átalakul. A bányászati vízeinelés erőteljes csökkenése mellett a vízellátást célzó hozamok növekednek (1. táblázat). Az ennek következtében várható hatásokat a szerzők analitikai úton modellezték. Számba vették a vízkivételi helyeket (2. táblázat), feldolgozták a beszivárgás (2—7. ábra), a vízszintek (8—9. ábra), valamint a paraméterek (10—11. ábra) változásait. A feltelósi folyamatokra két példát mutat be a cikk (3. táblázat és a 12—13. ábrák), majd a 14-—17. ábrák az előrejelzett vízszinteket szemléltetik. A döntő változások 1991 ós 1995 között mennek végbe, amikor is a 3126,3 km

2-es terület átlagában 3,3 méter vízszintemelkedésre számíthatunk. A vízemelés leállításának hatása döntően két szakaszra osztható: — a depresszió mélypontján a vízszint gyors felemelkedése a környezet által meghatározott, átlagvízszintre, — a beszivárgás és a maradó vízkivételek pozitív mérlegkülönbségének hatására létrejövő, lassú szintemelkedés. Az előrejelzés rámutat arra, hogy a Dunántúli-középhegység (Dk) területén az 1950-es állapotok helyreállása nem következik be (18—19. ábra). A prognózis adatainak az értékelése a környezetvédelmet, a vízgazdálkodást, a turizmust, a nyersanyagkutatást és kitermelést gyakorlati intézkedések megtételére ösztönözheti. Kulcsszavak: vízgazdálkodás, környezetvédelem, bányavízemelés, főkarsztvízszint 1. A tanulmány célja A Dunántúli-középhegység (Dk) területén, a karsztvíztermelés szerkezetének jellege átalakulóban van. Amíg a bányászati vízemeléseket a környezeti és a gazdasági okok miatt egyaránt jelentősen korlátozzák, addig a vízellátási céllal történő víztermelés növekszik. Már 1992-ben 60%-kal növekszik a vízellátást szolgáló vízfelvétel 1990-hez viszonyítva, míg ezzel egyidőben a bányászati vízemelés szinte azonos arányban csökken. Az összesített víztermelés mely még 1990-ben is meghaladta az 50 éves, átlagos beszivárgást, nominál értékben is csökken. Tanulmányunk célja az, hogy a víztermelési szerkezet és a hozam tervezett változásainak várható hatását bemutassuk. Megítélésünk szerint a prognózis hozamadatai 1995-ig megbízhatóak. Azt követően (lásd 1. táblázat) az ismételten növekvő bányavízemelések realitása kérdéses. 2. A modellezés alapelvei, a modell kialakítása Vizsgálatunkhoz abból a feltételezésből indultunk ki, hogy a Dunántúli-középhegység területét 1 : 500 000 ma.-ban modellezzük. A méretarányból következően a területet 25 oszlopból ós 12 sor1. táblázat A Dunántúli-középhegység vízforgalma m

3/min. ( %) Megnevezés 1990 1992 1995 2000 2010 Források 53 ( 9,1) 65(15,2) 83(17,4) 95(18,3) 97(17,5) Vízművek 142(24,5) 257* (60,0) 298(62,3) 292(56,4) 300(54,2) Bányavízemelés 386(66,4) 106+(24,8) 97(20,3) 131 (25,3) 157 (28,3) Vízkivétel 581 428 478 518 554 Bétegvíz beáramlás 73 66 32 30 28 * tatabányaival és nyírádival együtt + kincsesi vízművel együtt