Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés

250 HIDROLÖGIAI KÖZLÖNY 1992. 72. ÉVF. 5—6. SZAM A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságának két kiadványa A Szegedi Akadémiai Bizottság — dr. Grasselly Gyula akadémikus, a SZAB ez idő szerinti elnöke szorgalmazására és szervezése szerint — 1989. és 1990. kiadási keltezéssel két, a hidrológiai tudományt is érintő könyvet jelentetett meg a szélerózió elleni védekezés lehetőségeiről a Csongrád megyei homokterületeken, illetve a Békés megyei kutak vizének arzéntartalmáról. A két könyv rövid ismertetését az alábbiakban adjuk. „A szélerózió elleni védekezés lehetőségeinek, módszereinek feltárása Csongrád megye hoinokterfíletein" A tanulmánykötetet Zentay Tibor, a földtudomány kandidátusa szerkesztette. A kötet szerzői: Br. Jakucs László: Csongrád megye liomokterületeinek természetföldrajzi tájelemzóse. Br. Zentay Tibor: Csongrád megye homokterületeinek agrogeológiai értékelése, a talajjavítási lehetőségek. Dr. Vágás István: Csongrád megye vízföldtani — talajvíz — viszonyainak jellemzése. Harmati István: A szélerózió kialakulása, károkozása, és az ellene való védekezés agrotechnikai módszerei. Dr. Bédei Károly: A szélerózió elleni védekezés lehetőségei erdőtelepítéssel ós erdősávok lótesítésóvel. A Duna-Tisza közén az évezredek során felhalmozódott futóhomok nagy részét az emberi szorgalom megkötötte és termővé tette. A szabadon maradt homokfelszín a szól hatására azonban ma is mozgásnak indul és károkat okoz. A jelenségek felmérését ós a védekezés módjait részletezik a tanulmányok. A szélviszonyok megváltoztatása természetesen nem lehetséges. A növényborítottság és a talajfelületi nedvesség a felszíni homokmozgást korlátozza. A kiemelkedő térszíni formák tetején ós az uralkodó szóliránynyal szembeforduló lejtőin a legnehezebb a homok megkötése. A térségben az olyan haszonnövény kultúrák a legelőnyösebbek, melyek gyökérzete mélyre nyúlik és amelyek transzspirációja kisebb mértékű. A célszerű talajművelés mellett az öntözésnek is jó hatása van a szóiokozta károk mérséklésében. A felszíni vizek és talajvizek öntözésre való felhasználása azonban csak az erre alkalmas területeken lehetséges. A talajvízszín változásait döntően az időjárás adottságai, a csapadékosság periódusai vezérlik. Az öntözések eddigi mértéke ós várható viszonyai a talajvízjárásra nem gyakorolhatnak hatást. A szerzők jelentőséget tulajdonítanak a homoktalajok különböző megjavítási módjainak is. Ezt a cóok és a költségek egyensúlya befolyásolhatja. „Az arzéntartalom származása és alakulásának kérdései Békés megye vízmű kútjaiban" A tanulmánykötetet Szederkényi Tibor, a földtudomány doktora, tszv. egyetemi tanár szerkesztette. A kötet szerzői: Dr. Szederkényi Tibor: Az arzéntartalom származása ós alakulásának kérdései Békés megye vízmű kútjaiban. Bevezetés ós összefoglalás. Dr. Varsányi Zoltáuné: A Délkelet-Alföld felszín alatti vizeinek arzéntartalma az arzén geokémiájának tükrében. Dr. Molnár Béla: A Nagyalföld délkeleti része harmadidőszak végi ós negyedidőszaki fejlődésének modellezése. Dr. Szederkényi Tibor: A délkelet-tiszántúli rétegvizek arzéntartalmának mélységi (medencealjzati) eredetéről. Br. Erdélyi Mihály: A tiszántúli arzónes rétegvíz hidrogeológiája. A tanulmányok szerzői összegyűjtötték a szakirodalmi anyagokat az arzén geokémiájáról üledékes körülmények között. Az arzén területi előfordulását illetően csak átfogó képet adhattak, az előfordulási viszonyok ugyanis bonyolultak. A medencealjzatnak azonban megadhatók olyan képződményei, amelyekből arzén szabadulhat fel ós mobilizálódhat. A medence fő törésvonalai nyomán potenciális vízfeláramlási helyek, lehetséges arzónszállítási útvonalak is megállapíthatók. A vízművek vizét nehéz megvédeni, ha a víztartókban ténylegesen is arzén van. Mivel a statikus vízkészlet fogyasztása az arzéntartalom növekedésével jár, célszerű az utánpótlódás mértékével lépést tartó vízkitermelés. A szerzők a sok új ós érdekes rész megállapítás öszszegezósón túl további megfigyeléseket, vizsgálatokat, értékeléseket javasolnak, beleértve azt is, hogy Békés megyével liatárosan szélesebb területegységeket is vonjanak be a megfigyelések körébe. A bemutatott tanulmánykötetek megszólaltatják Szeged ós részben Dél-Magyarország több ismert szakértőjét a földtani, mezőgazdasági, vegyészeti ós a víztudományokat illetően. A közült munkák tudományos igényűek ugyan, mégis alkalmasak arra is, hogy ipari és műszaki létesítések kérdéseiben útmutatást adjanak részben az igényes közönség számára, de sokkal inkább a közigazgatás döntéshozóinak jobb informálására. A Szegedi Akadémiai Bizottság kezdeményezése, remélhetőleg, további komplex kérdések tárgyalását is lehetővé fogja tenni. Dr. Vágás István