Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

4. szám - Geszlerné Szentpáli Ágnes–Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula–Szlabóczky Pál: Hatvan és vonzáskörzetének rétegvízszerzési lehetőségei

GESZLERNE et al.: Hatvan és vonzáskörzete rétegvízszerzése 215 lis ingadozása az észlelőkutak adatai alapján 1,5— 2,0 ra nagyságrendű. A talajvíz utánpótlódását elsősorban a beszivárgó csapadékvíz biztosítja. A csapadék átlagos évi mennyisége 540 mm, amelynek a talajvizet tápláló hányada 15—20%-ra becsülhető. A völgy északi részén a terasztestben áramló víz jelentős része a Zagyva, a Bér- ós a Nógrádpatak felé átadódik. Herédtől délre a Zagyvának nincs lényeges talajvízmegcsapoló vagy tápláló szerepe, míg Hatvantól délre a megcsapoló hatás érvényesül. Vízszerzésre a Zagyva mellékpatakjainak üledékei kedvezőtlen adottságúak. A vízkutatások és a néhány sekélykút adatai szerint egy kútból kitermelhető hozam 100 l/min alatt van. 3.2. A rétegvizek alakulása A vizsgált terület ászaki részén jelentősebb víztároló réteg csak a felső-pannóniai rétegösszletben található. A rétegvizek regionális szivárgási iránya észak felől az Alföld irányába mutat. E fő irányt a Zagyva völgyének öblözete jelentősen módosítja. A víztároló rétegek nyomásszintjónek esése Hatvantól északra 2,0—2,5%

u értékű, a várostól délre pedig 1,0—2,0%

u értékben adható meg. A feltárt 150—200 m vastag rétegösszlet vízadó rétegeinek nyomásszintjei Apc—Zagyvaszántó térségében 130 mBf. körül, Lőrinci és Heréd térségében 125—115 mBf.. míg Hatvantól délre 110—15 mBf-i érték között adhatók meg. A 4. ábrán szemléltetjük a nyugalmi vízszintek időbeli és mélységi változását. Meglehetősen változatos ké]> mutatkozik: — egyes helyeken a mélység függvényében növekszik a nyomás, máshol ez nem tapasztalható, — a feldolgozott időszakban (1040—1988) általában nincs számottevő regionális vízszintsüllyedés, kivéve a Lőrinci Regionális Vízművet, ahol az 1980-as években néhány m-es süllyedés következett be. A kutakkal feltárt vízadószintek nyomásviszonyai kezdetben Hatvantól északra +2 m átlagos és +6,7 m szélső értékkel döntően pozitívak voltak. A vizsgált terület két részterületre osztható: — a Zagyva-völgy Apc—Hatvan közötti részén 20—40 m alatt található felső-pannóniai összlet egyes homokszintjei kedvező, ill. megfelelő vízadó képességgel rendelkeznek; — a Hatvantól délre lévő boldogi medencében 100—150 m vastag durva törmelékes pleisztocén rétegösszlet található, igen kedvező vízföldtani adottságokkal. A Zagyva-völgyben a rétegvizek utánpótlódása általában kedvezőnek mondható. A völgyet északi, keleti és nyugati irányból határoló kiemelt helyzetű felső-pannóniai rétegösszlet vízadó szintjei a völgy pleisztocén víztároló összleteivcl közvetlen kapcsolatban vannak, így mélyebb helyzetük és jobb vízvezető képességük miatt természetes körülmények mellett is megcsapolják azok vízkészletét. A másik utónpótlódási lehetőség a homokrétegek negyedidőszaki rétegösszlettel érintkező rétegfejein átadódó talajvízkészlet, mely erősen függ az egyes részterületek negyedkori rétegösszletének helyi kifejlődéseitől. A rendelkezésre álló felső-pannóniai rétegvizet megcsapoló 21 kút próbaszivattyúzási adataiból számított k, M, kM értékek átlaga a következő: &(m/d) = 2,1 M( m) =18,6 kM{ m

2/d) =33,4 A pleisztocén rétegvizek számított adatai kedvezőbbek : Ezek a következők: &(m/d) =13,0 M{ m) = 19 kM( m

2/d) =130 4. Vízminőségi adottságok A fiatal negyedidőszaki felszínközeli rétegösszletből kitermelhető víz minősége elsősorban az adott terület környezeti hatásaitól függ. Általános hogy a települések és a mezőgazdaság hatására jelentős vízminőségromlás következett be, amely a talajvíz hasznosítását nagyban korlátozza. A szennyeződés elsősorban a nitrát-ion koncentráció megemelkedésében jelentkezik (Petőfibánya, Lőrinci Regionális Vízmű, Hatvan), értéke 40—100 mg/l között változik. További kedvezőtlen hatás az összes keménység érték 35 nkf, és a klorid, szulfát-ionok koncentráció növekedése. Hatvantól délre, a várostól távolabb jelenleg még kedvező a vízminőségi állapot. A pleisztocén és a felső-pannóniai rétegvizek 11—20 nkf közötti keménységűek és általában kalcium hidrogénkarbonátos típusúak a megengedettnél nagyobb vastartalommal. A klorid- és a szulfáttartalmuk kicsi, de egyes esetekben a vas is hiányzik a kutak vizéből (Lőrinci Vízmű). A Mátravidéki Erőmű hűtőtava mellett telepített kutak a fentiekből eltérő vizeket tártak fel. Itt 3 kútcsoport 9 db kúttal létesült. A kutak 40— 230 közötti felső-pannóniai rétegösszlet homokrétegeire nyertek kiképzést. A 200 m alatti kutak kitűnnek nagy oldott sótartalmukkal, keménységükkel, továbbá kloridtartalmukkal (5. ábra). Egyes magasabban elhelyezkedő vízadórétegeknél is esetenként hasonló értékek voltak tapasztalhatók. E kutaknál a szokványostól eltérően igen nagy volt a szabad C0

2, továbbá metán is jelentkezett. Az előzőek alapján valószínűsíthető, hogy e területrészen a Zagyva-völgyi törések mentén a C0

2 és a metán mellett nátriumkloridos nagy oldott sótartalmú vizek áramlanak fel. így a felsőpannóniai rétegvizek esetenként a fekű felől is kaphatnak vízutánpótlódást, ami nem tekinthető kedvezőnek.