Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

4. szám - Geszlerné Szentpáli Ágnes–Sajgó Zsolt–Scheuer Gyula–Szlabóczky Pál: Hatvan és vonzáskörzetének rétegvízszerzési lehetőségei

216 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1992. 72. ÉVF. 4. SZAM mB.f. 130 125 120 115 tulajvii'' o B 3 1939 / ' / o B U 191.0 B 1 1939 o _ l5 1967 1 / 1979 V

2 198

2 XN lalajvíz / Ni/1980 O / X FTV III 1973 111/1983 x FTV II 1973 a X IV/1905 K Sí. KÚ 1 x X 1989 50 100 r 150 m szöro* felső vege o Heréd n LRV e FT V vi'zMa lós 4. ábra. A rétegnyomás mélységi és időbeli változásai a vizsgált területen 5. Vízutánpőtlódási adottságok A terület vízföldtani modellje minden oldalról ós felülről nyitott rendszerben határozható meg, amelyben mind vízszintes, mind függőleges irányban a vízmozgás biztosított. A negyedidőszaki és a pannóniai rétegek egységes, függőleges erősen tagolt hidraulikai rendszert alkotnak. A rendszerbe vízkászlet a csapadékból beszivárgó hányadból, az északi, nyugati és keleti völgyperemek felől a felső-pannóniai összletből, továbbá helyenként a kisvízfolyásokból adódik át. A rendszerből vízkilépés evapotranszspiráció formájában, a felszíni vízfolyások felé és az Alföld irányában a vízvezető szinteken keresztül történik. A negyedidőszaki képződmények vízkészletei közvetlenül a felszínről beszivárgó csapadékból, illetve kisvízfolyásokból kapják utánpótlódásukat. A felső-pannóniai rétegvíztárolók részben negyedidőszaki összletből beszivárgás formájában, részben oldalirányú betáplálás révén kapják vizüket, A negyedidőszaki víztároló rétegek vízkészletét természetes helyzetben a felső-pannóniai homokrétegek a lepusztult rétegfejeken keresztül csapolják meg. 5.1. A vízháztartás jellemző értékeinek becslése A vizsgálat a Zagyva-völgyének Apc és Boldog közötti kb. 20—22 km hosszú, 4—15 km széles részére terjed ki, amely közel 290 km

2.