Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

4. szám - Deák József–Hertelendi Ede–Süveges Miklós–Barkóczi Zsolt–Demes Zoltán: Partiszűrésű kutak vizének eredete trícium koncentrációjuk és oxigén izotóparányaik felhasználásával

DEÁK J., HERTELEND1 E. et al.: Partiszürésű kutak vizének erecietc 209 fi 1

8n SMOW [%o] Duna TII/2 F-7 F-8 F -9 [ TU3 T-7 , ábra. A Szentendrei-szigetre merőleges I. szelvény mentén vett kutakból származó víz ö

l

sO és T értékei Az M—1/2. csőkút vizéből csak egy alkalommal (1990/01/23.) történt izotópelemzés. A kút vizének túlnyomóan talajvíz eredete (Bv

UUS

L= 10%) arra utal, hogy a háttérvíz az M—I. kút szivattyúzásának hatására a vízadó réteg partfelőli oldalán szinte teljesen kiszorította az eredetileg ott levő dunai eredetű vizet. A Duna-víz keveredási arányának (ÜDuna) időbeli változását vizsgálva megállapítható, hogy ez a vízkicserélődés fokozatosan történt. Az M—I. ferde-csőkútból kitermelt víz mennyiségének növekedésével csökkent az -Z?Duna értéke (6. ábra), ami a rétegben eredetileg volt dunai eredetű víz fokozatos kiürülésével és a rétegnek főleg a háttérből történő fokozatos feltöltődésével magyarázható. (Lásd még: 3. táblázat.) 8. A Duna-víz-liáttérvíz arányának meghatározása a Szentendrei-sziget kútjaiban A mintavételezés a Dunára merőleges I. szelvény mentén történt (7. ábra). A <5

1

8SMOWO és trícium mérési eredményeket a 8. ábra mutatja. Az I. szelvény mentén vett minták esetében jól látható, hogy a legpozitívabb ő

1

8 0 értékeket a sziget közepén vett kutaknál kapjuk, míg a sziget szélén a legnegatívabb értékeket, melyek gyakorlatilag a Duna vízzel egyeznek meg. Feltételezve, hogy a csapadékvíz átlaga <5

1

8 0 = — 9,3%o, a sziget közepén 18—20%-nyi beszivárgású r

etegvíz van jelen. Az F8 és F9 kutakban található víz trícium koncentrációja magasabb mint a jelenlegi Duna-vízben mérhető trícium koncentráció és az, az 5—6 évvel ezelőtti Duna-víz trícium koncentrációjának felel meg. (Ezen vízkor megadásához előbb Ő

I

80 mérésekkel bizonyítani kellett, hogy a sziget belsejében levő kutakban található víz döntő részben a Dunából származik.) Lásd még a 4. táblázatot. 4. táblázat A Szentendrei-sziget kútjaiban mért vízminták á

l

80 és T értékei Kút jele Dátum T ő

1

80 (TU) (%o) Duna 88. 04.11 29,0 —10,48 T-II/2. 88. 04. 11. 30,0 —10,62 F-7 88.04. 11. 34,5 —10,75 F-8 88.04. 11. 49,0 —10,26 F-9 88. 04. 11. 48,0 —10,26 T-7 88. 04. 11. 30,0 —10,77 9. Összefoglalás A három helyszínen elvégzett trícium és <5

1

8 0 vizsgálatok bizonyítják, hogy a Duna partjára telepített partiszűrésű vízbázisok esetében ezen mérések eredményesen használhatók a Duna víz-rétegvíz arány meghatározására. A módszer további pontosítása céljából szükség lenne a Duna trícium és <5

1

8 0 idősorának magyarországi mérésére is. Amennyiben ezen idősorok rendelkezésre állnának a módszer pontosítható lenne. Irodalom Buttlar, II., Libby, W. F. 1955: Natural DistributionCosmic-Ray Produced Tritium II., J. Inorg. Nucl. Ghem., 1. p. 71. Brovm, R. M., Grumrnit, IV. E. 1956: The Detemination of Tritium in Natural Waters, Can. J. Ghem., 34. p. 220. Dénes Gy., Deák J. 1981: Felszínalatti vizek környezeti izotóp vizsgálata. VITUKI Összefoglaló Jelentós, Budapest. Kaufman S„ Libby, W. F. 1954: The Natural Distribution of Tritium, Phys. Rev., 93. p. 1337. Siegenthaler, U. 1979: Stable Hydrogen and Oxygen Isotopes in the Water Cycle in Lectures in Isotope