Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Hírek

192 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1992 . 72. ÉVF., 2—3. SZAM olyan szempont, amelyet a manapság oly sok építési munkáért felelős közművek szein előtt kell, liogy tartsanak. Világszerte terjed annak a ténynek a felismerése, hogv ha azt akarjuk, hogy virágozzék, akkor a gazdasági tevékenységnek szabadnak kell lennie. A piacgazdaság keretében ma másról is gondoskodni kell, mégpedig a környezeti hatások elfogadható szintjéről. Erre utaltam megjegyzéseim kezdetén is, s ez az ökológiai követelménnyel szemben támasztott fontos igónv. A gátak esetében ez nemcsak tájképi szempont, flóra és fauna, hanem mindenek előtt a helyi lakosságra gyakorolt hatások figyelembevétele. Különösképpen alapvetően fontos biztosítani, hogy ne csak kiszakítsák gyökereiket egy kisajátítási folyamat révén, ami gyakran elkerülhetetlen, hanem, hogy megragadják a lehetőséget életfeltételeik valós megjavítására. Ott ahol ez a feladat a megérdemelt prioritást megkapta, az eredmények gyakran kiemelkedőek. Egy gát beruházás elfogadtatása a közvéleménnyel, amelyen oly sok múlik ma, ezen, a szó legszélesebb értelmében vett ökológiai intézkedéseken keresztül érhető el, a közvélemény teljes és meggyőző tájékoztatásával ós az érintett emberekkel való megegyezés keresése révén. Az ilyen elfogadtatási stratégia ma „sine qua non", — tehát nélkülözhetetlen — bármely jelentős mérnöki terv számára. Hölgyeim és uraim, érvelésem köre itt bezárul. Érvelésem, amely a nagy gátak közvélemény által való elfogadtatásával kezdődött, aláhúzta az ember elsőségét világában, és a környezetgazdálkodást a környezeti követelmény fényében értelmezte. Áttekintettünk néhány, a mai világot gyötrő kérdést ós a modern technológiai fejlődés jelentőségét. A nagy gátak építését ennek tükrében vizsgáltuk meg. Ezen gátak mindenki számára látható szimbólum szerepűek lehetnek, a hatékony és felelősségteljes környezetgazdálkodás szimbólumai. Akkor joggal lehetnek országuk büszkeségei. E gátak számos nemzedéknek szolgáltatnak majd értékes, megújuló energiát, ivó- és öntözővizet és védelmet az árvizek ellen. A közeli ós távoli lakosság életszínvonalát egyértelműen emelik meg. A civilizált lót ós a tisztes megélhetés alapját képezik, amely viszonzásul lehetővé teszi, hogy az emberek több megértéssel reagáljanak a környezeti igényekre, mint egy elszegényedett gazdaságban, ahol az emberek csak tengetik életüket. Ezen túlmenőleg a gátak ós tározók emberalkotta tájat alakítanak, mely táj szépségében és nagyszerűségében páratlan. Hölgyeim ós uraim, az egzisztenciális ós környezeti gazdálkodás ezen megfontolt eszköze képezi kongresszusunk tárgyát, őszintén remélem, hogy az nagyon sikeres lesz. A Műszaki ós Természettudományi Egyesületek Szövetsége — szakmai-tudományos és társadalmi munkássága elismeréseképpen — <Ir. Vitális György, a Hidrológiai Tájékoztató szerkesztője, a Hidrológiai Közlöny szerkesztőbizottsága tagja részére 1991. december 6-án MTFSZ-dí jnt adományozott. A Magyar Közlöny 1991. évi 132. száma közölte a Köztársaság Elnökének 246/1991/XI. 30./KE határozatát, amely szerint NovákyBéla mérnököt, a Magyar Hidrológiai Társaság tevékeny tagját a Budapesti Műszaki Egyetemen kitüntetéses doktorrá avatták. A Hidrológiai Tájékoztató a Magyar Hidrológiai Társaság fennállásának 75. évfordulója tiszteletére 1992. áprilisi keltezéssel ünnepi számot adott ki. Az ünnepj szám vezető cikkét dr. Juhász József elnök írta. V. I . Szervetlen nitrogén-vegyületek és a vízellátás A Nemzetközi Vízellátási Szövetség (IWSA) nemzetközi workshopot rendezett Hamburgban 1991. november 27—29-ón. A programban a nitrogón-vegyületek egészségügyi értékelése mellett környezetvédelmi szempontok, a nitrát és nitrit viselkedése a vízvezetékhálózatokban, majd — jóval részletesebben — nitráteltávolítási eljárásokra vonatkozó tapasztalatok ismertetése szerepelt. A workshop előkészítése ós lebonyolítása (a hamburgi vízművek telepén, az ő technikai segítségükkel) mintaszerű volt. Mind a 23 előadás a programnak megfelelően, az időpontokat betartva hangzott el; kérdésekre és vitára is adva lehetőséget. Az előadások anyaga — angol nyelven — rendelkezésemre áll (213 oldal). Akit egy konkrét téma érdekelannak számára (helyben olvasásra) fel tudom ajánlani; esetleg egy-egy másolat készítésére is sor kerülhet, előzetes egyeztetés alapján (114-2250/211 m., Bogátiné). Dr. Csanádiy Mihály OKI A rendezvény előadásai hat szekcióban zajlottak: I. Környezetvédelmi kérdések. (Nitrát, ammónia, nitrogén szennyeződések talajvizekben, fölszíni vizekben). II. Nitrát] az elosztóhálózatokban. (E szekcióban tartotta meg előadását dr. Csanády Mihály III. Fejlesztési eljárások. (Nitráttalanítási módszerek.) IV. Felszín alatti és tárolásos vízkezelés. V. Nitrifikációs folyamatok. VI. Ipari alkalmazások bemutatása. A Cseh- és Szlovák Szövetségi Köztársaság hivatalos álláspontja a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszerről (Sajtótájékoztató, Budapest, 1092. április 2.) Az országaink között évek óta vitát képező építkezés folytatásáról és befejezéséről a cseh- és szlovák fél 24 kérdés ós 24 felelet formájában indokolta meg és adta közre álláspontját. Minthogy Olvasóinknak a tárgykör ismertetése felesleges, terejedelmi okokból az angol nyelvű eredeti szövegből csak a lényeges megállapításokat közöljük, megtartva annak sorszámozását. 1. A Cseh- ós Szlovák Köztársaság a Magyar Köztársasággal együttesen kész az Európai Közösségtől pontosan körülírott kérdésekben műszaki támogatást kérni. 2. A magyar fél az építési munkákat — három korábbi, közösen elfogadott szerződésmódosítást követően — 1989. májusában egyoldalúan függesztette fel. Ennek szóbeli indokolása általánosságokból állt és nélkülözött minden tudományosan megalapozott bizonyítókot. Kormánydelegációk előtt csak 1991 áprilisában tárgyaltak először az ügyről. 3. A környezeti hatásvizsgálatokra felkért két, nemzetközileg elismert, független cég: a Bechtel Environmental és a Hyero Ouebec International vizsgálatai szerint a lótesítményrendszernek káros hatásai nincsenek, így a befejezés késleltetése indokolatlan. 5. Az építési területek eredeti állapota már nem állítható vissza. A kitermelt földanyagot elszállították, a humuszt más területeken hasznosították, az építési