Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Hírek

anyagok bontási hulladéka ártalommentesen nem tárolható. A több célú vízlépcsőrendszer helyett külön árvízvédelmi és hajózási művek, külön erőmű lenne szükséges. Ennek beruházása többe kerülne és több környezeti ártalma lenne, mint amit az eredeti műnél prognosztizáltak. 6. A dunakiliti tározó a kisalföldi Dunaszakasznak egy évszázada romló állapotát, a talajvíz minőségét egyaránt javítaná. 7. A kiviteli munkák fogyatékosságáról, a földrengésveszélyről, a budapesti vízellátás veszélyeztetéséről terjesztett álhírek alaptalan voltát elfogulatlan szakértők igazolták. 10. Cseh- és szlovák részről a kiviteli munkákat a tárgyalások időszakában most már nem állíthatják le, mivel: a) a magyar fél ajánlatai ós döntései ezideig mindig rövid életűek voltak, b) a magyar fél indokai érzelmeken alapultak, de nem tartalmaztak költség-haszon elemzésekkel alátámasztott alternatív javaslatokat, c) eddig el kellett vesztegetni két ós fél évet ós minimálisan 15 milliárd koronát, d) ennél fontosabb a szennyezósmentes energiatermelés a Dunamellék további romlásának meggátlása, ós a transzkontinentális víziúthoz való csatlakozás, e) a magyar fél 1989 óta csak időhúzásra törekedett, és egyes problémák rendezése még akár évekig is elhúzható, f) a magyar országgyűlés 1991. áprilisi határozata érvényben van, tehát „környezeti problémák" megoldása nem szüntethetné meg a kérdés politikai motívumait, g) a munkák leállításával a cseh- és szlovák fél jóváhagyná a magyar fél 1991. májusi ós októberi egyoldalú lépéseit, h) a magyar fél 1989 májusában kijeletette, hogy a munkákat csak N agymaroson állítja le. A magyar kormány képviselője még 1989. június 8—9-ón is közölte, hogy Magyarország a BősBel kapcsolatos kötelezettségeit teljesíteni fogja. A magyar kormány már 1989. július 20-án, a magyar országgyűlés 1989. október 30-án a bösi munkák leállítása mellett döntött. A cseh- és szlovák szövetségi kormány 1989. november 2-án az ,,ideiglenes megoldás a saját felségterületen" elnevezésű változat előkészítését határozta el. 1989. november 30-án megérkezett a magyar kormány jegyzéke, amelyben felajánlja a bősi munkák folytatását a nagymarosiak végleges elhagyása fejében. A cseh- ós szlovák fél ezért 1989. decembere ós 1990. decembere közt leállította az „ideiglenes megoldás" előkészületeit a további tárgyalások elősegítésére. Ezek azonban nem következtek be. A kormánybizottságok további ülésezésébe a magyar kormány csak akkor egyezett bele, amikor az „ideiglenes megoldás" előkészületei 1990 decemberében újra megindultak. A cseh- ós szlovák fél ebből •— saját jelentős kárán — leszűrhette a tanulságot, hogy csak az „ideiglenes megoldás" képes „ideiglenes döntéseket" ellensúlyozni. Bebizonyosodott, hogy egyedül a közös beruházás „második kulcsa" képes további „ideiglenes döntések" spekulációit megakadályozni. Természetesen, az összes felmerülő költség a cseh- ós szlovák fél kártérítési igényeinek részét fogja képezni. 12. Miután a magyar fél a bősi rendszerrel kapcsolatos kötelezettségeit sem teljesítette, az „ideiglenes megoldás" — elterjedt megnevezésével: az ún. „C" változat — az egyetlen lehetőség az üzem vízcsatorna szerződós szerinti feltöltésére és ezáltal a kárigény csökkentésére. Létesítményei: — Az üzemvízcsatorna jobboldali töltésétől induló, a Duna balpartján vezetett földtöltós, amely az új duzzasztómű baloldalához csatlakozik. — Az új duzzasztómű, négy 18 x5,l m-es zsilipkapuval, amely alkalmas a meder elzárására, a jég lebocsátására. — A Duna medrének áttöltése az 1851,95 fkm szelvényben. — Terület kialakítása egy erőmű és hajózsilip részére. — Árvízkapu, húsz, 24x3,6 m nyílással. — Vízkivételi mű a Mosoni-Duna számára. — Hajóút kialakítása az üzemvízcsatorna felé. A duzzasztás, ezáltal az üzemvízcsatorna jeltöltése 1992 végén lehetséges. Az erőmű üzembeállítására akkor kerül sor, amikor a vízszin a 129 m szintet eléri. Egy éven át ez lesz a próbaüzem vízszintje, aminek során működésbe lép a környezeti monitoring-hálózat. A felhagyandó Duna-mederbe a vízjárásnak megfelelően kerülnek vízhozamok. A zsiliptáblák befejezése ós a környezeti hatások értékelése után a duzzasztási szintet felemelik a végleges 131,3 m-re. Ezt követik a régi Duna-mederben szükséges művek, és — ha a magyar fél addig nem hozna pozitív döntést — megépül a kis erőmű ós a kisegítő hajózsilip az „ideiglenes" duzzasztóműben, végül az árvízkapu is. A vázolt megoldás tényleg: „ideiglenes", mert, mihelyt a magyar fél visszatér a Közös Egyezményes Terv szerinti megoldáshoz — a szükséges garanciákkal, s vállalva az okozott károk megtérítését — az új duzzasztómfívet megnyitják, ós, ha ezt hidraulikai modellkísérletek igazolják, az új döldgát is átvágható. 15. A szlovákiai monitoring rendszer idejében képes minden esetleges káros hatás jelzésére, amelyek alapján a szükséges intézkedések megtehetők. 17. Az annak idején mindkét ország törvényhozása által szabályosan ratifikált szerződés magyar részről történő felbontása, vagy be nem tartása lényeges változást nem jelent, a cseh- ós szlovák kártérítési igényeket sem befolyásolta. 18. A nagymarosi munkagödörnek cseh- ós szlovák hozzájárulás nélküli megszüntetése a fennálló szerződés és a nemzetközi jog újabb megsértését jelentené, anélkül, hogy a helyzetet megváltoztatná. 19. A vízlépcsőrendszer minden dunai hajózási problémát megoldana Pozsony ós Budapest között. A bősi rósz befejezése után továbbra is jelentős hajózási akadályok maradnak Szap alatt. A kisvízi szabályozások rövidóletűek, igen költségesek, hatásuk kétséges és környezetkárosítók. Ha a magyar fél kitart jelenlegi döntései mellett, minden munka és kártérítés terhe a magyar félre fog hárulni. 20. A magyar sajtó a „hiányzó vizsgálatok és felmérések" emlegetésével csak a közvéleményt vezeti félre. Maga a cseh- ós szlovák fél 2 milliárd koronát költött különféle kutatásokra: geológiai, geofizikai, kémiai stb. feltárásokra. 21. 1988-ban ós 1989-ben Magyarországon Nagymaros kérdése hozzájárult a közvéleményben az egypártrendszer lebontásához, így a politikában nehéz szakmai szempontokat érvényesíteni. Ez azonban elengedhetetlen, mert a gazdasági élet nem lehet tekintettel a politikusi szándékokra. 22. Az országhatárt a szerződések egyértelműen rögzítik, amelyen az „ideiglenes megoldás" sem változtat. 23. A cseh- és szlovák fél két változatot lát a fennálló nehézségek közös megoldására: A. változat. Háromoldalú szakértő bizottságok felállítása. A lehetséges hatások felmérése, az optimális beavatkozások közös eldöntése. A próbaüzem eredményeinek értékelése. Az 1989. május óta hozott döntések érvénytelenítése, a magyar kormánymeghatalmazott képviselője illetékességének helyreállítása, azzal a feladattal, hogy a két ország számára egyaránt elfogadható, de az eredeti szerződós szerintinél nem kedvezőtlenebb feltóteleket biztosító megoldást dolgozzon ki. B. változat. Időt takaríthatnának meg, ha bizottsági szinten tárgyalnák meg, módosítanák, vagy elfogadnák a cseh- és szlovák fél által előkészített megoldásokat. Feltehetően külső közreműködésre is szükség lenne a kárigónyszámításnál, vagy más gazdasági kérdések rendezésében, de ez az A. változatnál éveket venne igénybe. A leghatékonyabb alternatíva a nagymarosi munkálatok haladéktalan újrakezdése, és a fennálló problémák menet közbeni megoldása volna. 24. A beruházás munkálatainak befejezését megelőzően még egy elméletileg esetleg valamivel jobb megoldásra való áttérés is hatalmas veszteségeket és környezeti károkat jelentene. A munkálatok leállítása helyett célszerűbb a hatások kiküszöbölésének, vagy mérséklésének lehetőségeit megteremteni. A ma már százmilliárd korona kárt okozó katasztrófa annál inkább mérsékelhető, minél előbb sikerül e csapdából kiszabadulni. (LiSka, Miroslár Boris mérnök összeállítása nyomán)