Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Hegedűs János: Genotoxikológiai vizsgálatok Drosophila mozaik teszttel a budapesti vezetékes ivóvíz mintából

HEGEDŰS J.: Genotoxikológiai vizsgálatok 175 víz genotoxikus — mutagén/karcinogén hatásának kimutatására. Az ivóvízben lévő kis mennyiségű genotoxikus hatású anyagok koncentrálását szerves extrakeióval — ciklohexán — végeztük. Vizsgálatainkban a genotoxikus hatás kimutatására Drosophila melanogaster révén az ún. „SMART" tesztet , Somatic Mutation and Recombination Test — alkalmaztuk. Eredményeink szerint a vizsgált csapvíz minták 42,8%-ban szignifikánsan emelkedett genotoxikus hatást mutattak. E genotoxikus hatású anyagok főleg az mvvh/fl

3 genotípusú nőstények kromoszómáinak törését okozták, illetve az adott génben pontmutációt idéztek elő. Annak ellenére, hogy a környezeti ártalmak — háttér sugárzás, levegő, élelmiszeradalékok, helytelen táplálkozás stb. — közül a mutagén és rákkeltő potenciált tekintve az ivóvíz fogyasztása — napi 2 liter átlag — jelenti a legkisebb veszélyt, mivel azonban nagyszámú népesség rendszeres genotoxikus terheléséről van szó, a kockázatot figyelembe kell venni. A tanulmányunkban közölt vizsgálati eredmények, mivel a minták egy mintavételi helyről származtak, a főváros ivóvizének egészére nem általánosíthatók. Irodalom Gsanády MKárpáti Z., 1981. Az ivóvíz klórozásakor keletkező daganatkeltő vegyületek mennyisége és jelentősége. Hidrol. Közi., 2, 88—95. Gsanády M., Deák Zs., 1978. A vízfertőtlenítés néhány elméleti ós gyakorlati kérdése. Hidrol. Közi., 2, 74— 81. Csatai L., Tóth fí., Luksch, P., 1988. Mutagenitási vizsgálatok budapesti ivóvíz mintákból, fíp. Közegészségügy, 3, 81—82. Degraeve, N., 1986. Effects toxicogénótiques lies á la chloration des eaux alimentaire. Aqua, 6, 333—335. Dési I., Adamis Zné., Farkas /., Gönczi Csné., Gueth, Sné., Holló A., Karcagi V., Karmos Gyné., Kardi V., Király Gné., Páldy A., Schoket B., Strochmayer A., Surján A., Szlobodny J., Zilahy Gyné., 1982. A váci Déli-vízbázis kútjai vizének higiénés toxikológiai vizsgálata és értékelése. Egészségtudomány, 26, 1—14. Farkas I., 1990. A belső téri légszennyezők egészségügyi jelentősége. Bp. Közegészségügy, 3, 87—91. Hegedűs J., Hegedűs Jné., 1971. Felszíni vízből történő ivóbíznyerés biológiai vonatkozásai. Bp. Közeegészségügy, 4, 110—113. Hegedűs J., 1974. A Duna mentén elhelyezkedő partiszűrésű kutak vizének biológiai vizsgálata. Bp. Közegészségügy, 3, 85—88. Hegedűs J., Kollár Gy., 1976. Felszíni víz tisztításával kapcsolatos zoológiai vizsgálatok jelentősége. Hidrol. Közi., 2, 84—87. Hegedűs J., 1985. Hidrobiológiái vizsgálatok dunavízből az 1659 folyamkilométernél. Hidrol. Közi., 2, 74—77. Hegedűs J., 1986. A Duna fitoplanktonjai Budapest felett (1659 fkm) I. Mennyiségi vizsgálatok. Hidrol. Közi., 4—5, 267—270. Hegedűs J., 1991. A Duna-víz genotoxikus hatásának kimutatása Drosophila mozaik teszttel. Hidrol. Közi., 3, 176—182. Hortobágyi T., 1976. Hidrobiológiái vizsgálatok tapasztalatai a Fővárosi Vízművek víztermelő rendszerében. Hidrol. Közi., 4, 170—177. •Jansen, D. B., Knik, L., Witholt, B., 1987. Feasibility of specialized microbial cultures fot the removal of xenobiotic compounds. In: Treatment of Industrial Waste Gases, DECHEMA. Heidelberg. Kastenbaunn, A., Bowman, K. O., 1970. Tables for determining the statistical significance of mutation frequencies. Mutation Research, 9, 527—540. Kronberg, L., Holmbom, B., Reunanen, M., Tikkanen, L., 1988. Identification and quantification of the Ames mutagenic compound 3-chloro-4-(dichloromethyl)-5-hydroxy-2-(5H)-furanone and of its geometric isomer (E)-2-cliloro-3-(dichlormethyl)-4-oxobutenoic acid in chlorine- treated humic water and drinking water extracts. Environ. Sci. Technol., 22,1097—1103. Neff, J. M., 1979. Polycyclic aromatic hydrocarbons in the aquatic environment. Applied Sciens Publischer, London (1979). Némedi L., 1988. A fővárosi vízgazdálkodás néhány környezetegészségügyi kérdése. Bp. Közegészségügy, 3, 73—80. Ollós G., Kollár Gy., 1983. A klórozás szerepe, folyamatai, korlátai az ivóvíztisztításban. Hidrol. Közi., 8, 354—368. Sujbert L., 1985. A dunavízből nyert ivóvíz minőségének alakulása kémiai, mutagenitási és talajmodell vizsgálatok alapján. Kandidátusi értekezés. Surján, A., Kocsis, Z., Csík, M., Pintér, A., Török, G., Börzsönyi, M., Szabad, J., 1985. Análysis of the genotoxie activity of four N-nitroso- compounds by the Drosophila mosaic test. Mutation Research, 144, 177—181. Szabad ./., 1987. Rákkeltő tényezők szűrése muslica mozaikokkal. Tudomány, 7, 51—56. Szabó I. M., 1989. A bioszféra mikrobiológiája. II. Akadémiai Kiadó, Budapest. Török G., Személyes közlés. Varga Gs., 1988. A testvérkromatid csere (SCE) analízis alkalmazása a vízminőség vizsgálatában. I. rész. Klórozott ivóvíz XAD-frakcióinak vizsgálata humán perifériás limfocita-rendszerben. Hidrol. Közi., 4, 230—236. Varga Gs., 1989. Az ivóvíz azbeszttartalmának higiénés megítéléséről. Hidrol. Közi., 3, 172—179. Varga Cs., 1990. Azbesztrostok az ivóvízben: elektronmikroszkópos vizsgálatok. Hidrol. Közi., 2, 108— 113. Von Wassenhove, F., De Kimpe, N., Schamp, N., 1977. Scheikundige kankerverwekkers. Het Ingeniersblad, 46, 5, 121 — 130. Wolff, S., 1983. Sister ehromatid exchange as a test for mutagenic carcinogens. Ann. Acad. Sci., 93, 142—152. A kézirat beérkezett: 1091. március 12. Az átdolgozás beérkezett: 1991. augusztus 5. Közlésre elfogadva: 1991. aug. 6.