Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)
2-3. szám - Hegedűs János: Genotoxikológiai vizsgálatok Drosophila mozaik teszttel a budapesti vezetékes ivóvíz mintából
HEGEDŰS ,T.: Genotoxikológiai vizsgálatok 173 1. kép. Clonothrix fuscn Sehorl, vasbaktérium •— létrehozott muta- és karcinogenezisben fejtenek ki, jelentős lehet (Varga, 1089; Varga, 1990). E tényekből kiindulva kezdtünk hozzá a fővárosi vezetékes ivóvíz genotoxikus, mutagén/karcinogén anyagai hatásának kimutatásához. A vizsgálatokat az 1989—90-es években végeztük. 2. Anyag és módszer Vizsgálatainkban a mutagén/karcinogón hatás ki mutatására a Drosophila szárny mozaik tesztet, f „SMART" tesztet —Somatic Mutation and Recombina tion Test — alkalmaztuk (Hegedűs, 1991); Surján et al. 1985). Az ivóvízben előforduló genotoxikus hatású anyagól koncentrálására oldószeres extrakciót alkalmaztunk Az extrakciót ciklohexán révén az ivóvíz természetes pH-órtéke mellett végeztük. Az első négy mintát — 10—20 L — egyszer, az utolsó hármat — 6 liter — négyszer extraháltuk. Az utolsó minta esetében a első extrahálás után az ivóvíz pH-értókét kénsavval pH = 2 értékre csökkentettük, majd még háromszor extraháltuk. Ezután a cilohexános fázisokat összegyűjtöttük, szárazra pároltuk, majd vizsgáltuk. A tesztet 5 g táptalajban homogenizált anyaggal ós 72 órás lárvákkal végeztük. A Drosophila melanogaster törzsek genotípusa a következő volt. Szülők: flr 3 Klo W mwh se e X TM2, Ubx se e mwh se e ahol a TM2 egy többszörös inverizót hordozó ún. balancer kromoszóma, amely megakadályozza a meiózis és a mitózis során a homológ kromoszómák közötti rekombinációt. Kontrollként standard táptalajt használtunk (Hegedűs, 1991). A mintákat vizsgálataink során a jobb értékelés lehetőségéért mindig egy mintavételi pontról — Rp. IV., Vári út 102. — vettük. 3. Vizsgálati eredmények A genotoxikológiai vizsgálatok hazánkban — ivóvíz, szennyvíz, felszíni víz — az 1980-as évek elején kezdődtek el. Az ivóvíz genotoxikus anyagai hatásának kimutatását Magyarországon először Csatai, Dési, Sujbert, Török és Varga végezték. Dési et al., (1982) Vác város partiszűrésűkútjainak vizéből végeztek Ames teszttel mutagenitási vizsgálatokat. Csatai et al., (1988) a fővárosivóvizéből végeztek szintén Ames-teszttel mutagenitási vizsgálatokat. A minták a felszíni víz tisztítóműből és gépházakból származtak. Vizsgálati eredményeik szerint a 22 vizsgált objektum közül kilenc olyan mintavételi hely volt, amelynek mintái az esetek többségében pozitívnak bizonyultak. Sujbert (1985) szintén a fővárosi vezetéki csapvizet vizsgálta ilyen szempontból, és kapott pozitív eredményt. Török (személyes közlés) a pécsi ivóvíz és az alföldi mélységi kutak vizéből végzett Ames-féle Salmonella mikroszóma teszttel mutagenitási vizsgálatokat. Varga (1988) a Keleti Főcsatorna vizéből ivóvizet előállító felszíni víz tisztítómű vizéből testvérkromatid csere analízis alkalmazása révén végzett vizsgálatokat az ivóvíz genotoxikus hatásának kimutatására. Vizsgálatainkat a fővárosi ivóvíz genotoxikus hatásának kimutatására Drosophila szárny mozaik teszttel 1989-ben kezdtük el és két éven keresztülfolytattuk (Hegedűs, 1991). Ezen idő alatt hét minta vizsgálatát végeztük el. A vizsgálatra kerülő ivóvíz mennyisége 6,0— 2. táblázat A szárny mozaikosság jellemzői az ivóvíz minták esetéhen Dátum és a minta mennyisége Megvizsgált szárnyak száma, N Mozaikfoltok száma, n mwh/ mwh flr 3 flr 3 ösz- Mozaikszes folt mwh gyakorisága n/,V 1989. II. 6. Kontroll mwh/flr 3 40 1 33 0 34 0,85 mwh/TM2 34 — 15 — 15 0,44 Csapvíz, 10 1 mwh/fl 3 40 2 34 0 36 0,90 mwh/TM2 30 — 12 — 12 0,44 1989. III. 20. Kontroll mwh/flr 3 40 0 53 0 53 1,32 mwh/TM2 40 — 20 — 20 0,50 Csapvíz, 15 1 mwh/fl 3 40 0 74 1 74 1.85XX mwh/TM2 40 — 24 — 24 0,60 1989. V. 15. Kontroll mwh/fl 3 40 0 34 0 34 0,85 mwh/TM2 40 — 15 — 15 0,37 Csap víz, 18 1 mwh/fl 3 40 1 39 1 40 1,00 mwh/TM2 40 — 13 — 13 0,32