Hidrológiai Közlöny 1992 (72. évfolyam)

2-3. szám - Hegedűs János: Genotoxikológiai vizsgálatok Drosophila mozaik teszttel a budapesti vezetékes ivóvíz mintából

172 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1992 . 72. ÉVF., 2—3. SZAM lyen káros hatású az egészségre az abból is látszik, hogy az olyan egyszerű vegyületek, mint az aminosavak — metionin, tirozin — klórozás hatására mutagén anyagokká alakulhatnak (Degreave, 1986). Az ivóvíz genotoxikus, mutagénjkarcinogén hatású vegyületeit eredetüket tekintve két nagy csoportra oszthatjuk: I. A víznyerésre használt felszíni vízben meglévő genotoxikus hatású vegyületek. II. A víz kezelése, szállítása és tározása során keletkező genotoxikus hatású vegyületek. 1. A víznyerésre használt felszíni vízben meglévő genotoxikus hatású vegyületek I./1. A többgyűrűs aromás szénhidrogének — közülük is főleg a 3,4-benzpirén-mutagén/karcinogén hatásuk miatt veszélyesek az emberre. A környezeti mintában a rákkeltő hatású többgyűrűs aromás szénhidrogén tartalom 1—20%-a benzpirén. A többgyűrűs aromás szénhidrogének különböző szennyező forrásokból kerülhetnek a vizekbe. a) Természetes úton baktériumok és algák szintetizálhatnak policiklusos vegyületeket. A Chlorella vulgáris Bejerinck algában az aromás szénhidrogének 0,05 ppm koncentrációban fordulnak elő. b) A többgyűrűs aromás szénhidrogén bioszintézis közvetett módján, amikor a baktériumok, algák és gombák többgyűrűs kinonokat szintetizálnak. Ezek anaerob körülmények között többgyűrűs aromás szénhidrogénekké redukálódhatnak. c) Ipari tevékenységből. Kőolaj feldolgozás és petrolkémiai folyamatok, gáz- és kokszgyártás, falepárlás, grafit elektródás alumíniumkohászat révén. Belsőégésű motorok működése és hulladékégetés során szintén többgyűrűs aromás szénhidrogének keletkeznek. 1. táblázat A Földön a vizekbe jutó többgyűrűs aromás szénhidrogének évi mennyisége Mennyiség (t/év) Forrás 3,4- összes benzpirén PAH Bioszintézis 25 2 700 Kőolaj elfolyás 20—30 170 000 Házi ós ipari szennyvizek Szárazföldről felszíni lefolyás 30 4 400 Házi ós ipari szennyvizek Szárazföldről felszíni lefolyás 120 2 900 Légköri kihullás 500 50 000 A Földön a különböző forrásokból a vízi környezetbe jutó többgyűrűs aromás szénhidrogének (PAH) évi mennyiségét az 1. táblázatban ismertetjük (Neff, 1979). Megjegyezzük, hogy ezen vegyületek oldhatósága vízben igen alacsony. Azonban a vízben található különböző anyagok — detergensek, szerves oldószerek (aceton, dioxán, etanol stb.), nitrogéntartalmú szerves vegyületek — e vegyületek oldhatóságát nagyban növelhetik. I./2. Olyan más rákkeltő vegyületek, melyek a természetben biológiai úton jönnek létre. Ilyen például az etionin — a metionin S analógja — amelyet különböző baktérium fajok — pl. Escherichia coli — állítanak elő (Wassenhove et al., 1977). I./3. A természetes vizekben előforduló hidroxil-amin, amely hatékony mutagén vegyület. Létrejöttében pl. a Nitrosomonas europea autotrof nitrifikációs, vagy Arthrobacter törzs lieterotrof nitrifikációs folyamata szerepel. 1/4. A rákkeltő és mutagén nitrózaminok. A talajban biotikus úton szintetizált nitrózaminok a felszíni vizekbe jutva jelentenek veszélyt. Számos baktérium nemzetség faja — Escherichia, Clostridium, Bacterioides, Pseudomonas stb. — szintetizál nitrózaminokat. I./5. Gombák által szintetizált karcinogének, melyek közé tartozik pl. az aflatoxin, putulin, grizeofulvin és még más vegyületek (Szabó, 1989). I./6. Ezen kívül olyan genotoxikus hatású anyagok, amelyek a vízi műtárgyakból, a hajózás révén, és a vízben lévő különböző vegyületekből a felszíni vizekben zajló kémiai és fotokémiai reakciók révén jönnek létre. 11. A víz kezelése, szállítása és tározása során keletkező genotoxikus hatású vegyületek II./I. Az ivóvízben lévő különböző vegyületekből klórozás hatására keletkező genotoxikus hatású vegyületek. 1I./2. Az ivóvízben mindig megtalálható élőlények sejtanyagaiból és anyagcseretermékeiből klórozás hatására keletkező genotoxikus hatású vegyületek. Közismert, hogy a hálózati ivóvízbe a felszíni víz tisztítása révén mindig jelentős számú alga kerül (Hegedűs et Hegedűs, 1971; Hegedűs et Hegedűs, 1974; Némedi, 1988). A partiszűrésű kutaknak és a csőhálózati rendszernek is egy sajátos élővilága van. A partiszűrésű kútrendszer egyes kútjainak vizében kékalgák (Cyanophyta) fordulnak elő. Legjellegzetesebb fajai Aphanocapsa elachista W. et GS. West, Synechocystis minuscula Woronichin és Synechoci/stis salina Wislouch (Hortobágyi, 1976). A kutakban és az ivóvízhálózatban egyaránt igen elterjedtek a különböző vasbaktérium fajok, Gallionella ferruginea Ehrenberg, Eeptothrix ochracea Kützing, Crenothrix polyspora Chon és a Chlonothrix fusca Shorl (lásd: 1. kép), (Hegedűs, 1974). Főleg a Budapest alatti víztermelő telepek egyes kútjaiban fordulnak elő kénbaktériumok — Thiothrix nivea Winogradszkij, Beggiatoa leptomitiformis Trevisan — amelyekhez párosulva kis egyedszámban a következő állattörzsekbe tartozó — Plazmodroma, Nemathelminthes, Aschellminthes, Annelida, Archipodiata — fajok is megtalálhatók (Hegedűs, 1974). I1./3. A vízvezetéki azbesztcement csövek falából kimosódó azbesztrosotok. (Ezen rostok természetes eredetűek is lehetnek.) Az azbesztrostok közvetlen genotoxikus hatása ma még nem bizonyított, de szinergista hatásuk, melyet az ivóvízben előforduló szerves szennyező anyagok által — főleg policiklikus aromás szénhidrogének