Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

1. szám - Horváth Zsolt: Hulladéklerakók alatti rétegek szivárgási tényezőjének változása csurgalékvíz hatására

48 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF. 1. SZAM gálták a csurgalékvíz szerepét a szivárgási tényező változásában a 15 éve üzemelő kanadai Confederation Road kommunális hulladéklerakóhelyen. Itt a kutatók által jól ismert összetételű sovány agyagban 15 éve tartó üzemelés során a nátrium, kalcium, klorid és magnézium ionok koncentrációja 0,4—1,0 m mélységig növekedett meg (9. ábra), míg a nehézfémtartalom csak a felső 15 cm-ben volt kimutatható. Pórusviz koncentráció (mol/m

3) 0 5 CYCL0HEXAN XYLEN BENZEN ANfLIN ' PR0PAN0L ACETON ETANOL Barna Sarnia talaj Hézagtényezö = 1,0 •)

JJ] \ METANOL VIZ 20 40 60 Dielektromos állandó 80 100 9. ábra. Sovány agyag pórusvizénele kémiai összetétele kommunális hulladék csurgalékvizének hatására (Quigley et dl., 1987) Ugyanakkor a magmintákon végzett mérések azt mutatták, hogy az agyag szivárgási tényezője a hulladék-agyag határon 0,75xl08 cm/s, 1 m mélyen pedig, 1,5 X 10~

8 cm/s volt. Tehát a kation feldúsulással igazolt csurgalékvíz beszivárgás hatása a szivárgási tényező csökkenésében is kimutatható. Sajnos, a kísérletek leírásából nem derül ki, hogy milyen agyagásvány összetétele volt a vizsgált agyagnak, pedig amint a 6—8. ábrából látszik, ennek, valamint az agyagásványok mennyiségének jelentős szerepe van a szivárgási tényező változásában. Az ipari eredetű hulladékok csurgalékvizei igen gyakran tartalmaznak vegyszereket is, amelyek szerepét több szerző vizsgálta. így Fernandez és Quigley (1985) a kanadai Sarniaban található agyagot vizsgálta, vizet és különböző szénhidrogén és alkohol származékokat szivárogtatva át a talajmintákon. A vizsgált talajminták összetétele a következő volt: Szemeloszlás: agyag 57% iszap 33% homok 10% Ásványi összetétel: kvarc és földpát 20% karbonát 6% illit 50% klorid 8% montmorillonit 15% A 10. ábrán a kísérletek eredményei láthatók, amelyek azt mutatják, hogy azonos hézagtényező 10. ábra. Sarnia talaj (hézagtényező = 1) szivárgási tényezőjének változása különböző dielektromos állandójú folyadékok hatására. (Fernandez és Quigley, 1985) mellett az egyes folyadékok hatására a talaj szivárgási tényezője jelentősen megnő a vízzel mért értékekhez képest. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy e= 1,0 esetén a szivárgási tényező 10~

8 cm/sról 10~ 3 cm/s-ra növekedett, miközben a dielektromos állandó 80-ról 2-re változott. Ugyanakkor tömörített földnedves talajminta esetén (ks* 10~

8 cm/s), amikor a vízben nem oldódó alacsony dielektromos állandójú szénhidrogéneket (benzént, cyclohexant, xylent) szivárogtattak át a talajmintákon, a szivárgási tényező nem változott. 11. ábra. Tömörített csillámos talaj szivárgási tényezőjének változása xylen és aceton keverék hatására (Brown et al., 1984) Szivárgási tényező (cm/s)