Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

1. szám - Horváth Zsolt: Hulladéklerakók alatti rétegek szivárgási tényezőjének változása csurgalékvíz hatására

HORVÁTH ZS.: Hulladéklerakók alatti rétegek 49 Amikor azonban vízben oldódó alkoholokat szivárogtattak át a talajmintán, a pórusvíz nagyarányú kiürülése mellett a szivárgási tényező tízszeresére nőtt. Alacsony dielektromos állandójú folyékony aromás vegyületek esetén a szivárgási tényező a kezdeti érték ezerszeresére nőtt, tigy, hogy az aromás vegyületek a talajminta pórustérfogatának csak 20%-át foglalták el. A fentiekből következik, hogy a vízben oldódó alkoholok és aromás vegyületek okoznak nagy szivárgási tényező növekedést rövid időtartam alatt. A csurgalékvíz ritkán tartalmaz egyetlen fajta vegyi anyagot. Általában többféle szennyező anyag keverékéről van szó, ami a szivárgási tényező változását előre nem láthatóan befolyásolja. Broivn et al. (1984) végzett kísérletet tömörített, telített csillámos talajmintán oly módon, hogy aceton-xylen keveréket szivárogtatott a mintákon keresztül. A vizsgálat eredményei a 11. ábrán láthatók. Pórustérfogat (•/.) 12. ábra. Tömörített agyag szivárgási tényezőjének változása koncentrált sav hatására (Dávid, 1978) A savak és lúgok elsősorban oldó hatásukka" változtatják meg a talaj eredeti szivárgási tényezőjét. Dávid (1987) vizsgálatai szerint a tömörített agyagmintán átszivárgó sav a 12. ábrán látható módon változtatja meg az anyag szivárgási tényezőjét. A kezdeti értékcsökkenést az okozza, hogy a talajba jutó sav a talajrészecskéket elmozdítja és azok lefelé szivárogva csökkentik a pórustérfogatot. Később a sav oldó hatása jobban érvényesül, aminek hatására végül is növekszik a hézagtérfogat. 4. összefoglalás A hulladéklerakó helyek létesítését szabályozó hatósági előírások között fontos helyet foglalnak el a tervezett hulladéklerakók alatti talajrétegek szivárgási tényezői. Tekintettel arra, hogy mind kevesebb az olyan terület, amely természeti adott ságai — így szivárgási tényezője — alapján kielégíti a hulladéklerakó hely létesítéséhez szükséges előírásokat, előtérbe került a mesterséges fedő és alapszigetelés megépítése oly módon, hogy biztosított legyen a lerakott hulladék minél tökéletesebb elzárása környezetétől. Ennek során az egyes mesterségesen kialakított rétegeknél is meghatározzák a minimális elérendő szivárgási tényezőt. Minden hatósági előírás feltételezi, hogy a talaj, illetve a mesterségesen kialakított szigetelő rétegek szivárgási tényezője állandó érték. A valóságban azonban a szivárgási tényezőt több tényező is befolyásolja. Ezek sorába tartozik a hulladékokból kiszivárgó ún. csurgalékvíz. A lerakott hulladék összetételétől függően a csurgalékvíz összetétele igen sokféle lehet és időben is változhat. Ennek megfelelően a csurgalékvíz, valamint a talaj (szigetelőréteg) egymásra hatása során kialakuló szivárgási tényezőt előre megadni még laboratóriumi kísérletek segítségével is nehéz. Amennyiben tehát azt akarjuk, hogy a hulladéklerakó helyek alatti rétegek szivárgási tényezői időben ne változzanak, arra kell törekedni, hogy a csurgalékvíz ne jusson a hulladékból a rétegbe. Ezt részben a mesterségesen létrehozott fedő és alap szigeteléssel, másrészt pedig a hulladéklerakási technológiával érhetjük el. Irodalom Albrecht K. A. ós Cartwright K. (1989): Infiltration and hydraulio eonduetivity of a compacted earthen liner. Oround Water Vol. 27. No. 1. pp. 14—19. Brown K. IV. et. al. (1984): Permeability of Compacted Soils to Solvent Mixtures and Petroleum Products. Land Disposal of Hazardous Waste. Proc. of tlie lOth Annual Research Symposium. EPA—600/9— 84—007. Ft. Washington, PA. pp. 124—137. Cartwright K. et. al. (1977): Migration of landfill leachate through glacial tills. Ground-Water. Vol. 15. No. 4. pp. 226—305. Cope F. W. (1987): Desing of waste containment structures. Geotechnical Practice for Waste Disposal '87. pp. 1—20. Dávid E. D. (1987): Earthen liners for land disposal facilites. Geotechnical Pratice for Waste Disposal '87 pp. 21—39. DunnB. J. ós Mitchell J. K. (1984): Fluid Conductivity Testing of Fine-Grained Soils. Journal of Geotechnical Ergineering. ASCE. Vol. 110. No. 11. pp. 1648— 1665. Fernandez F. és QugleyB. M.

r( 1985): Hydraulic couductivity of natural clays permeated with simple liquid hydrocarbons. Canadian Geotechnical Journal Vol. 22. pp. 205—214. Griffin B. A. ós Shimp N. F. (1975): Interection of clay minerals and pollutants in municipal leachate. Water Beuse Vol. 2. pp. 801—811. Heath B. C. ós Lehr J. (1987): A new approach to the disposal sites. Uppsala University Department of Quatemary Geology. Horváth Zs. (1985): Települési hulladékok környezetkímélő lehelyezésének környezetföldtani szempontjai. Hidrológiai Közlöny 2. sz.: 85—88. Horváth Zs. (1985): A kommunális hulladékok egyes vízföldtani kérdései. Hidrológiai Közlöny 4. sz.: 217—220. Karlquist L. (1987): Hidrogeological aspecte of leachate Szivárgási tényező (cm/s) A csurgalékviz pH értéke