Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)
6. szám - Csath Béla: Zsigmondy Béla szerepe a magyar vízfeltárásban
372 Zsigmondy Béla szerepe a magyar vízfeltárásban Csath Béla 1111 Budapest, Stoczek u. 17/B. Kivonat: Zsigmondy Béla artézikét fúrásaival hervadhatatlan érdemeket szerzett, képességeit a saját területén ragyogóan érvényesítette. Tevékenységével oly nevet szerzett, mely szélesebb körökben tetszésre talált, ós joggal elismerést nyert bel- ós külföldön. Az oly ember, mint ő, rászolgált arra, hogy létesítményei határainkon kívül is az egész világon elismertek legyenek. Halálának 75. évfordulóján szól róla megemlékezésünk. Kulcsszavak: vízfeltárás, kútfúrás, vízügyi történelem „Hálával tartozom Zsigmondy Vilmos nagybátyámnak, aki a föld fúrást elsőként kezdé meg hazánkban, aki engem e szakra képeztetett; hálával tartozom a tudománynak, mely munkámat lehetségessé tette" mondotta Zsigmondy Béla (1. kép) az első hódmezővásárhelyi kút átadásakor elhangzott beszédében. I. kép. Zsigmondy Béla, Ki is volt a nagybáty, akiről az unokaöcs ily szavakkal emlékezett megí Zsigmondy Vilmos a selmeci Bányászati Akadémián szerzett oklevelet és az ősi selmeci ércbányászatban elsajátított gyakorlati ismeretek birtokában előbb a bécsi főbányahivatalba került, majd Resicabányán találjuk 1846-ban. Itt érte a szabadságharc. Világos után hat évi vasban töltendő várbörtönre ítélték. Olinützből 1850-ben szabadult, de állását elvesztette. A következő évben Sándor Móric gróf annavölgyi inagánbányá jában gondnokként dolgozik, itt ismerkedik meg behatóan a mélyfúrással ós a legcélszerűbb fúróeszközökkel is. 1800-ban l'estre költözött és hányaiigynökségi irodát nyitott. Remélte, hogy kezdeti életének ezen állomásán szakértői véleményadással helyes irányba terelheti a hazai bányászati kutatást. Szándéka azonban eleinte nagy nélkülözésekkel járt. Bőven lévén szabadideje egy nógykötetre tervezett bányaműveléstan megírásába fogott, melynek első kötete a „Búnyatan. Kiváló tekintettel a szónbányászatra" címmel ós „A kutatás, fúrászat s az artézi kutak" alcímmel 1865-ben jelent meg. A szerző nagy teret szentelt a fúráshoz használatos eszközöknek, majd megemlékezik az artézi kutak elméletéről és vizük felhasználásáról. 1865-ben, 44 éves korában ahogy ő mondta „fúrász", és egyben megalapítva cégét, fúróvállalkozó lesz, ós mélyfúrási vállalkozásának fényes évtizedét nyitotta meg. Elméleti előkészületek vitán fogott hozzá az artézi kutak hosszú sorának elkészítéséhez, példát, mutatva tudományosan is megalapozott útmutatásához. A harkányi ós margitszigeti sikeres fúrás után 1867-ben Alcsuton kezdett fúrni, mely évben kezdte meg unokaöccse, Zsigmondy Béla tanulmányait a világhírű zürichi Eidgcnössische Politechnikumban a gópészműtan szakon, ahol a kötelező tantárgyakon kívül a geológiai előadásokat is hallgatta. A szünidőre hazatérve az alcsuti, lipiki fúrási eredményekről nagybátyja szájából közvetlen hallhatta a legfrissebb híreket. Ezek és a „Bányatan" is nagy hatással voltak a fiatal politechnikumi hallgatóra, akit Zsigmondy Vilmos a fúrászat terén utódául szemelt ki. 1870-ben gépészmérnöki oklevéllel hazatérve a m.kir. Földtani Intézetnél „mint önkéntes gyakornok Böckh János geológus mellé rendeltetett". Új feladatok vártak rá, amikor nagybátyja 1872. decemberében a városligeti kútfúrás munkájába — mely 1868 óta már folyamatban volt — vonta be. Jobbára a fiatal gépészmérnök tervezte, illetve vezette be nagybátyjának útmutatásai alapján azokat az újításokat, amelyeket a továbbiak során a fúrási technikában alkalmaztak. 1876. márciusában Zsigmondy Vilmos mind a fúrási munkákat, mind pedig vállalatát unolafíccsére ruházta át. Együttműködésük ideje alatt vezette be a fúrási szakmába. Az ifjú Zsigmondy Béla nagv szorgalommal sajátította el a gyakorlati mérnöki ismereteket ós szerezte meg későbbi nagyszabású működéséhez azt a szilárd alapot, melyre terveit nagy tudásával, gyors áttekintő-