Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

6. szám - Csanády Mihály: Vízszennyezés okozta egészségkárosodás Magyarországon

CSANADY M.: Vízszennyezés okozta egészségkárosodás 335 kis keménységű víz és bizonyos szív-érrendszeri megbetegedések (cardiovasculáris megbetegedések) összefüggését a világ több pontján megállapították (WHO, 1979). A megbetegedések mechanizmusa nem egészen világos. Lehet, hogy nem közvetlenül a kalcium-magnézium hiánya okozza a megbetegedést, hanem a lágyabb vizeknél sokkal nagyobb mértékű korrózió, ill. a korrózióból adódó nehézfém-beoldódás a különböző szerelvényekből, és ez okozza az elváltozást. A túl nagy keménységű, pontosabban a nagy kalcium-tartalmú vizeknek is van hátrányos hatása. Egyesek szerint az érelmeszesedésben is szerej>e lehet, vagyis adott koleszterin szint mellett a nagy kalcium-koncentráció is egy járulékos tényező lehet. Mások a vesekőképződésben hangsúlyozzák a kemény vizek szereltét. Ez is persze több okú betegség, de nem zárható ki a vizek túl nagy kalcium-tartalmának szerepe sem. 3.6. Arzén Hazánk esetében különös jelentősége van az ivóvizek arzén-tartalmának. Az ország délkeleti részén a probléma felismerésének időpontjában (1981) több mint 400 000 ember volt kitéve a határértéket meghaladó arzén expozíciónak (Csanády et al., 1985). Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a határérték négyszeresét, vagyis 0,2 mg/L arzén koncentrációt elérő víz 70 éven át való fogyasztása (illetve használata) a bőrrák valószínűségét mintegy 5%-ra emeli. Hazánkban eddig ezt epidemiológiai vizsgálatokkal nem sikerült bizonyítani. Azt viszont sikerült igazolni, hogy a hosszabb időn át a határérték kétszeresét meghaladó arzén-tartalmú ivóvízzel ellátott településeken a halva születések és a spontán abortuszok aránya lényegesen nagyobb volt, mint a kontroll településeken (Rudnai, 1990). Az érintett területeken bizonyos kórformák (hiperkeratózis, hiperpigmentózis, egyes gyulladásos megbetegedések) gyakoribbá válása is megfigyelhető volt, különösen a 14 év alatti és a 60 év feletti korcsoportokban (Deák, 1984). E kérdés megoldására igen jelentős anyagi ráfordítással komoly vízműfejlesztés történt, így ma már a veszélyeztetettek létszáma sokkal kisebb. A városokban és a nagyobb lélekszámú településeken többnyire sikerült határérték alá szorítani az arzén koncentrációját. 3.7. Klórozási melléktermékek A szerves mikroténvezők közül a klórozási melléktermékként keletkező kloroformra van a legtöbb adatunk, koncentrációját intézetünkben 13 éve vizsgáljuk (Csanády, Kárpáti, 1981). Az Egészségügyi Világszervezet javaslata alapján hazánkban is életbeléptetett határérték (30 ;itg/L) betartása azt jelenti, hogy az ivóvíz kloroform-tartalma által okozott daganat valószínűsége 70 éves élettartamot figvelembevéve 10~

5-nél, vagyis egy százezreléknél kisebb. Egy kétmilliós városnál ez mintegy 20 ember daganatos halálát jelentené. Általában jóval kisebb koncentrációt mérünk ennél, tehát a kockázat kisebb, de a kérdés azért nem elhanyagolható. Találtunk olyan vízműveket, amelyeknél — legalábbis időszakosan — a hálózatban a határértéket meghaladó koncentrációkat is mértünk. Más felfogás szerint tulajdonképpen nem is a kloroform daganatkeltő szerepe a legfontosabb talán, inkább csak indikátornak fogható fel, sokkal nagyobb mutagén aktivitású vegyület is kimutatható a klórozott felszíni vizekből. Szerencse, hogy hazánk vízellátásában a felszíni vizek közvetlen felhasználásának szerepe csak 10—11% (illetve az éves tényleges termelést figyelembevéve még ennél is kisebb érték). Azokon a területeken azonban, ahol a tisztított felszíni víz a vízellátás egyedüli forrása (pl. Szolnok és környéke, mátrai üdülőterületek, Balaton déli-partja), a kockázat jelentős lehet, ezért beavatkozás is szükségesnek látszik. 3.8. Egyéb szerves mikroszennyezők Az egyéb szerves mikroszennyezőkre kevés konkrét adattal rendelkezünk, szisztematikus felmérés még nem történt az országban. Néhány próbálkozáson kívül 1990-ben volt egy reprezentatív felmérés a Környezetvédelmi Minisztérium kezdeményezésére, amely egy időpillanatban (szeptember-október) a vizsgált vízműveknél eléggé kedvező képet mutatott. A vizsgált szerves mikroszennyezők (többek közt kloroform, széntetraklorid,triklór-etilén, 2,-4-diklór-fenoxi-ecetsav, malation, MGPA, benz(a)pirén stb.) koncentrációja általában a kimutatási határt sem érte el, vagy ha azt el is érte, a határérték egy tizedét sem érte el. A megnyugtató képhez persze az kellene, hogy ez a vizsgálat rendszeressé váljék, vagyis terjedjen ki minden közüzemi vízműre, és legalább 5 évente nézzük végig, valóban ilyen kedvező-e a kép. 3.9. Vízszennyezési esetek Konkrét vízszennyezési esetek kapcsán fordult elő már szervesanyag okozta egészségkárosítás. Első alkalommal 1975-ben Alsónémediben fordult elő, hogy a község alatti kavicsos talajban lévő talajvizet egy vegyi üzemek hordóit mosó üzem szennyvize szennyezte el (Horváth, Csanády, 1987). Egy személynél gyomor-bélrendszeri tünetek jelentek meg. Gyors intézkedéssel sikerült a tömeges megbetegedést megelőzni. Galvánüzemi szennyvíz elszikkasztása következtében kromát okozta bőrgyulladás (kontakt ekcéma) alakult ki néhány személynél (Valér, Csanády, 1968). A legjelentősebb, vegyianyag által okozott hazai vízszennyezés az emlékezetes váci, 1981-ea eset volt. Itt gyógyszeripari hulladék talajba jutása következtében a váci vízmű vize szennyeződött. A szennyeződés felismerése után a Vác felé való szolgáltatást elég hamar leállították, itt valószínűleg nem volt egészségkárosítás. Előfordult azonban, hogy Göd felé még szolgáltattak vizet, és itt gyomor-bélrendszeri tünetekben betegedtek meg meglehetősen sokan. A tünetek vegyi eredetét egyértelműen mutatta, hogy a vízivást