Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

6. szám - Csanády Mihály: Vízszennyezés okozta egészségkárosodás Magyarországon

336 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF., fi. SZAM követő 2—3 órán belül a tünetek megmutatkoztak. Forralt víz (tea) fogyasztása esetén ugyanígy megvoltak a tünetek, ami egyértelműen mutatta, hogy nem mikrobiális szennyezésről van szó. A vízszennyezés részletes, Intézetünk Toxikológiai Osztálya által végzett vizsgálata aztán azt mutatta, hogy a szennyezett terület talajvizében nagyon sok olyan vegyület volt jelen, amelynek a biológiai hatása egyértelműen mérhető volt, vagyis tartós egészsógkárosítást okozhattak. A vízszennyezés egyébként időben is tartósnak bizonyult. Ez a vízmű mind a mai napig ki van kapcsolva a vízszolgáltatásból. A szennyezés bejutását már kiküszöbölték, a szennyezett talaj zömét eltávolították, de a talajvízben lévő szennyezés maradéka még mindig ott van (bár már több mint egy nagyságrenddel csökkent a szennyezés). 4. Az okozott kár becslésének szükségessége A víz okozta egészségkárosodásnak a környezetszennyezés által okozott egészségkárosításban szerepe van. Valószínűleg nem olyan jelentős, mint a szennyezett levegő vagy a vegyianyagokkal szenynyezett táplálék hatása, de erre ma egzakt adatokkal még nem rendelkezünk. A vízvizsgálati adataink egy része ma már számítógépen van, de csak az úgynevezett hagyományos paraméterek. Ha majd minden adat számítógépen lesz, mód lesz arra, hogy a lakosság bizonyos morbiditási-mortalitási mutatói és a vízminőség közti összefüggéseket statisztikai módszerekkel is megközelítsük. Ehhez azonban olyan teamre lenne szükség, amely ezt a munkát kézbe veszi, vagyis orvos, toxikológus, közgazdász, statisztikában jártas személy és a víz vizsgálatokat értő laboros szakemberek összefogására. Ez a munka lenne hivatott arra, hogy gazdaságilag is igazolja a közegészségügyi szolgálat tevékenységét és létét. Az elhárított járványok költségét nem tudjuk becsülni. A kitört járványnál is csak a közvetlen kárt lehet becsülni, azt is csak elég durván. A long term hatású, tehát esetleg daganatot vagy más, tartós károsodást okozó anyagoknál a kár becslésére kialakult módszerrel még egyáltalán nem rendelkezünk. Jó volna pedig ezt a kérdést kézbevenni, hogy a környezet (így a vízminőség) javítását valóban ott kezdjük el, ahol az egészségkockázat valószínűsége nagyobb, mint máshol. Ez is indokolja, hogy a vizek minőségének vizsgálatát komolyabban vegyük, és az értékelést is kiterjesszük a vázolt gazdasági értékelést is figyelembevev ' szempontokra. Irodalom Csanád// Mihály. (1980): A felszín alatti vizek nitráttar talinának növekedése hazánkban. Egészségtudomány, 24, 209—216. Csanády M., Kárpáti Z. (1981): Az ivóvíz klórozásakor keletkező daganatkeltő vegyületek mennyisége ós jelentősége. Hidrológiai Közlöny, 61, 88—95. Csanády M., Bozsai G., Deák Zs. (1985): Arzén előfordulása alföldi rétegvizekben. Egészségtudomány, 2'J, 3, 240—249. Csanády M., Deák Zs., Somló T*. (1989): Egyes fizikai cs kémiai paraméterek szerepe vízvezetéki vizek másodlagos bakteriológiai szennyezettségében. Hidrológiai Közlöny, 69, G, 345—351. Csanády M. (1990): A hazai ivóvízminőségi helyzet közegészségügyi értékelése. Egészségtudomány, 34, 116—124. Deák Zs. (1984): Alföldi rétegvizekben előforduló mikroszennyező egészségkárosító hatása. Magyar Hidrológiai Társaság V. Országos Vándorgyűlés, Szarvas, IV. kötet, pp. 245—256. Deák et al. (1981): Az alföldi mélységi vizek másodlagos, hálózati szennyeződése..., Egészségtudomány, 25, 198—208. Horváth .4., Csanády M. (1987): Ipari hulladékok talajós talajvízszennyező hatásának közegészségügyi tapasztalatai. Egészségtudomány, 31, 21—33. •Juhász L. et al. (1989): Possible relationship between nitráté in drinking water and incidence of stomach eaneer. In: Walker, E. A., N-Nitroso Compounds, Lyon, IARC, pp. 619—623. Kubinyi L. (1987): A vízjárványok alakulása az ivóvízellátás fejlődése során Magyarországon. Egészségtudomány, 31, 3—9. lfudnai P. (1990): Jelentés kutatási témáról. OKI (kézirat) Solt, K., Nagy, T. et al. (1981): Vszpisko virusznogo Gepatito A,... Virusznie gepatiti, Biga, p. 70—75. Törökné Kozma A. et al. (1986): Természetes vizekben előforduló algaprodukciók állatkísérletes vizsgálata. Egészségtudomány, 30, 301—308. Törökné Kozma A. et al. (1987): Tájékoztatás természetes ós mesterséges tavaink algaproduktumainak higiénés megítéléséről. Magyar Hidrológiai Társaság VII. Országos Vándorgyűlés, Vízkószletvód. II. 304—319. Valér M., Csanády M. (1 968): Kontakt szenzibilizálódás kromáttal szennyezett kút víztől. Bőrgyógi/. és Vener. Szemle, 44, 168—170. WHO (1979): Health effects of the removal of substanees oceuring naturally in drinking water. WHO (1984): Guidelines for Drinking Water Quality, Geneve. WHO (1989): Disinfection of rural and small — community water supplies. WRC Medmenliam. .4 kézirat beérkezett: 1991. március 13. Közlésre elfogadva: 19!) I. június 22. Health ilamagcs due to water pollution in Hungary Csanády, M. Abstraet: In years 1955—1984 in about 260 epidemies more than 91 000 people became ill eaused by polluted drinking or swimming pool water (1. table). The number of the drinking water born epidemies has decreased recently, but the hazard is not over. The number of epidemies eaused by swimming pools has not decreased: during the recent 15 years 6600 persons (mainly children) became ill due to polluted swimming pool water (2. table)—and these are only the cases registered in the epidemies. As chemical pollutant the nitráté content of the drinking water (mainly priváté wells on the unsupplied areas) eaused illness of more than 1600 babies, 26 of them died (3. table). The yearly number of methaemoglobinaemia cases dropped from about 300 to 30—40 as the result of special supply of babies by transported (usually bott-