Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

6. szám - Csanády Mihály: Vízszennyezés okozta egészségkárosodás Magyarországon

334 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF., fi. SZAM allergiás tüneteket és dermatitiszt (bőrgyulladást) idézhet elő (Törökné 1986). 1981—1987. között a Balaton térségében közel 3000 ilyen esetet figyeltek meg, illetve jelentettek be. Biztos, hogy az esetek száma ennél lényegesen nagyobb, hiszen csak a helyi egészségügyi szolgálathoz fordult, illetve jelentett esetekről vannak adataink. A kékalgák elszaporodásához bizonyos időjárási körülmények és a víz bizonyos foszfor tartalma is szükséges. Az időjárási körülményeket igen nehéz kiszámítani, és sokszor ugyanaz a cianobaktériumfaj nem termel toxint, máskor igen, ezért az ilyen vízvirágzások okozta ártalmak kockázatát elég nehéz előre jelezni. A toxin-termelő fajok egyébként a vízből ivó állatok esetében elhullást is okoztak, ennek a kérdésnek külföldön nagy irodalma van (Törökné 1987). 3.2. Nitrát Közismert ma már az ivóvíz nitrát tartalma által okozott csecsemőkori methemoglobinaemia (Csanádi/, 1980). A fertőzés mechanizmusa az, hogy a bélflórában bizonyos körülmények között a nitrát nitritté redukálódik, és a nitrit — felszívódva — a methemoglobinnal vegyületet alkotva azt az oxigénszállításra alkalmatlanná teszi, és súlyos esetben a gyerek meghalhat. Az 1976 óta hazánkban bejelentett megbetegedések száma az 1600-at lényegesen meghaladja, és 26 haláleset is előfordult. .'{. táblázat Bejelentett methaeinoglobinaemia megbetegedések száma hazánkban Év Esetek száma Haláleset 1976 207 4 1977 293 7 1978 239 3 1979 180 2 1980 172 3 1981 166 1 1982 91 1 1983 67 — 1984 33 — 1985 46 1 1986 41 — 1987 30 — 1988 31 2 1989 35 2 összesen: 1631 26 (3. táblázat) A probléma megoldására szervezett, igen nagy költséggel végrehajtott akció, vagyis a csecsemők szállított (palack, tasak, kanna, szállítókocsi) vízzel ellátása részleges megoldást hozott. A megbetegedések száma a bejelentés elrendelésekor szokásos évi kb. 300-ról 30—40-re csökkent, de látható, hogy az utolsó években is fordultak elő megbetegedések, sőt halálesetek is. A megbetegedések az utóbbi években többnyire olyan népréteg gek körében fordulnak elő, akiket a felvilágosítás nem ér el (a betegek több mint egyharmada Szabolcs-Szatmár megyei). A terhesség alatt a nagy nitrát tartalmú víz fogyasztása a magzat fejlődését is bizonyos mértékig hátráltatja, nyilván az oxigén ellátása roszszabb ilyen esetben a magzatnak. A nitrátnak nagyobb koncentrációk esetén az emésztőszervi daganatokkal való összefüggését is feltételezik (Juhász et al., 1984). Elképzelhető, hogy a nitrátból in vivo, tehát az emésztőrendszerben keletkező nitrit a táplálék szekunder aminjaival reagálva nitrozaminokká alakul, amelyek daganatkeltők. E daganatfajta, tehát az emésztő-, esetleg kiválasztószervi daganatok és a víz nitrát tartalmának összefüggését többen vizsgálták. Az összefüggést egyes vizsgálatok valószínűsítik, mások nem erősítették meg (YVHO, 1984). Mindenesetre a nitrát jelenléte nagy koncentrációban jelenthet kockázati tényezőt felnőttekre vonatkozóan is. 3.3. Nitrit Hazai problémaként jelentkezik egyes vízvezetókhálózatokban a nitrit jelenléte. Nitrit a vízadók vizében gyakorlatilag nem fordul elő. Meglehetősen sok olyan — bakteriológiai szempontból erősen szennyezett — hálózat van azonban az országban, ahol a kútvíz ammóniumtartalmából a hálózatban másodlagos biológiai úton nitrit képződik (Deák et al., 1981; Csanády et al., 1989). Megindul ugyanis a nitrifikáció, és ennek közbenső terméke a nitrit bizonyos körülmények között felszaporodik. Több mg/L fordulhat elő, és mivel a nitrit közvetlenül vérméreg (nem kell már redukálódnia), a veszélyeztetés jelentős. Jónéhány községben emiatt volt szükség a palackos vízellátás elrendelésére. A dolog különlegessége, hogy néhány esetben az is megoldást is jelentett, hogy a vízműkutak vizét vitték haza kannában, üvegben gyerekeknek. Tehát ugyanaz a víz a vezetéken odaérve szennyezett volt, palackban hazaszállítva nem. 3.4. Fluorid A fluorid szerepét eléggé ismerjük. Ha az ideálisnál kisebb a szervezetbe jutó fluorid tartalom, a fogzománc ellenállóképessége kisebb lesz, a caries, vagyis a fogszuvasodás valószínűsége nő. Sok országban az ivóvíz fluor tartalmának ideális értékre való beállításával igyekeznek a caries gyakoriságát csökkenteni. Hazánkban erre csak egy próbálkozás volt, jelenleg nincs ilyen gyakorlat. A másik végletre is volt viszont példa. A túl nagy fluorid-bevitel (ami az ideális értéknek a 3—4szerese) esetében szintén tünetek alakulnak ki: foltos fogzománc, súlyosabb esetekben zománcszétesés, sőt teljes zománc-hiány. Egy Baranya megyei községben (Bár ) voltak ennek nagyon súlyos tünetei. Iskolás gyerekek fogai gyakorlatilag 100%-ig károsodtak, és ez mintegy 15 évnyi korosztályt érintett. Vízkeveréssel a probléma a jövőre nézve megoldható volt. 3.5. Keménység A víz nem ideális keménységének is szerepe lehet bizonyos megbetegedések kialakulásában. A túl