Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

6. szám - Csanády Mihály: Vízszennyezés okozta egészségkárosodás Magyarországon

CSANADY M.: Vízszennyezés okozta egészségkárosodás 333 és a szennyvízátemelő telepeken is. A villámcsapás nyári zivatarral együtt következteti be, a zivatar következtében a csatornák megteltek csapadékvízzel (Szeged csatornarendszere egyesített rendszerű), a csapadékvízzel kevert szennyvíz nyomás alá került, az átemelő telepek nem tudták a Tiszába emelni a vizet. Kora nyár volt, a Tisza vízállása magas volt. Ugyanakkor lecsökkent a nyomás az ivóvízhálózatban, mert a szivattyúk nem működtek, a víztoronyból a víz kifogyott. A következmény az a bizonyos 30 000 megbetegedés. A megbetegedések vegyes képet mutattak, hiszen a szennyvízben mindenféle kórokozó előfordul. Az enyhébb hasmenéses esetek mellett a súlyosabb és kevésbé súly

Tos vérhas esetek és tífusz, majd — a lappangási időnek megfelelően — 4—6 hét után májgyulladási esetek is előfordultak. Ilyen súlyos járvány azóta nem fordult elő, de a lehetősége ma sem zárható ki. 2.2. Újabb adatok Az utóbbi évtizedekben is fordultak elő ivóvíz okozta járványok. Például 1983-ban Veszprémben a karsztos területen telepített vízmű kútja szennyvízcsatornából történt szennyvízkiömlés következtében szennyeződött. A szennyvízcsatornában részleges dugulás volt, a szennyvíz kijött a felszínre, szétterült ás a karsztos területen a több mint 300 m-re lévő vízműtelep kútját a föld alatt néhány óra (mindenesetre 10 óránál rövidebb idő) alatt elérte a szennyezés. Később a KÖJÁL ennek a lehetőségét sózásos kísérlettel igazolta. Két évvel később, 1985-ben Poroszló községben Campylobaclcr járvány zajlott le. A járvány terjesztője itt is a községi vízmű volt. A kórokozó bejutásának pontos helyét nem sikerült igazolni, jó néhány valószínű helyet sikerült azonban feltárni. Az eset annyiban tanulságos, hogy az alföldi, nem vagy alig csatornázott, de vízművel ellátott települések jelentős részén fennáll a hasonló veszély. A veszélyt az jelenti, hogy a vízmű-fejlesztéssel nem tartott lépést a csatornarendszer kiépítése. A szennyvizet az egyébként is magas talajvízbe szikkasztják alig tisztítva; a szennyvíz következtében megemelkedett és erősen szennyezett talajvízben fekszenek a vízvezetékhálózat csövei. A csöveken folytonossági hiány, illesztési hiba, repedés stb. lehet, és egy esetleges vízhiánynál (akárcsak részleges vízhiánynál is) a hálózat szenynyeződhet. A szennyezés légi úton is bejuthatott; a víztorony szerelőnyílásának a hibás zárása következtében madarak révén itt is juthatott be szennyezés, illetve magába a víztoronyba befészkeltek a madarak (varjak vagy csókák); ürülékük bekerülhetett, de foszló madár-tetemeket is találtak a víztoronyban. A vizsgálat céljára lőtt madarak egyébként Campylobakterrel fertőzöttek voltak. 1989-ben Mezőtúron Salmonella typhi-murium járvány zajlott le, amelynek terjesztésében a víznek szerepe lehetett. A víz zömét adó vízműtelep teljesen rendben volt: védett vizet szolgáltatott, klórozták is a vizet. Ennek a járvány terjesztésében nem lehetett szerepe. Volt a hálózaton azonban egy régebbi, viszonylag bő vízhozamú kút, ámennek a környéke nem volt eléggé rendezett. Itt utóbb kiderítette a KÖJÁL, hogy a közelben zajlott le a járványt megelőzően Salmonella typhimurium megbetegedés. A szennyezés ezt a kutat elérhette. Először valószínűtlen volt, hogy a szennyezés innen kiterjedhetett a városra. Később azonban jobban megvzsgálva a kérdést, az eset valószínűsíthető volt. Éjszaka az egy kút vize is bejuthatott a víztoronyba, és a csúcsfogyasztás idején aztán a víztorony az egész város területére szótterítette a fertőzött vizet. 2.3. Fürdővíz okozta járványok Az utóbbi másfél évtizedre az jellemző hazánkban, hogy a medencés fürdők meglehetősen sokesetben okoztak járványt (2. táblázat). A megbetegedettek zöme gyerek, a megbetegedés az esetek döntő többségében dizentéria (vérhas). 2. táblázat Fürdővíz okozta járványok hazánkban .Járványok Megbetegedések száma 1975—87 36 5977 1089 4 495 1990 2 140 Együtt: 42 6(512 A fertőzés mechanizmus világos. A nem visszaforgatásos rendszerű, tehát kevés átfolyó vízzel rendelkező, nem klórozott vizű medencékben fürdenek a gyerekek. Elég egy hasmenéses székletbebocsátás (ami hasmenéses gyereknél önkéntelenül előfordulhat), a vízben játszó gyerekek szájába, emésztőrendszerébe kerülhet a fertőzött víz, és a járvány 1—2 napon belül kialakulhat. Az úgynevezett töltő-ürítő rendszerű fürdőmedencék esetében ennek bizonyos valószínűsége mindig adott. Eleinte (1976—85) az alföldi, termálvízzel működő fürdőkben fordult elő a megbetegedések zöme (Hajdúszoboszló, Gyula, Gyopáros). Az utóbbi időben dunántúli fürdők is „felzárkóztak", így az 1989. évi 4 fürdővíz járvány közül hármat dunántúli fürdő okozott. Különös hazai elsőség, hogy 1979-ben hazánkban (Tiszafüred) fordult elő a világon először olyan hepatitis járvány, amelyben a járványt fürdővíz közvetítette (Solt et al., 1981). (A járványügyi szakemberek szerint a nemzetközi szakirodalomban ilyet korábban nem közöltek). 3. A vízben lévő kémiai anyagok okozta ártalmak 3.1. Alga-toxin Egyes felszíni vizekben (főleg állóvizekben) előforduló vízvirágzás, amelyet cianobaktériumok (kékalgák) túlszaporodása okoz, a fürdőzőknél