Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

5. szám - Refuznyiki: a San Francisco-i Bechtel Mérnökiroda független szakértői felülvizsgálata a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer környezeti hatásairól 4. folytatása

320 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF., fi. SZAM l afajták irányában a jelenlegi fa-hozam értékéből mintegy 1/3 rósz veszteséget jelent a szóbanforgó Duna-szakasz mentén. Ezt a jövőbeli veszteséget már kompenzálták. Az erdészet termelésére semmiféle jelentős hatás nem várható. Várható viszont a Szigetközben termelt faanyag szállítási költségeinek a növekedése, minthogy a Duna mellékágait gátakkal zárják el. A termelt fát jelenleg dereglyéken szállítják ezeken a mellékágakon. A mes­terséges vízpótló rendszer elemeit alkotó zárógátak lehetetlenné teszik a dereglyék közlekedését. A szállí­tást tehát más eszközökkel kell megoldani. A kártala­nítás megtörtént új utak építésének finanszírozása révén, a szállítás más módon történő megoldására. Ez bizonyára növelni fogja a szállítási költségeket, de a növelés mértéke még nem becsülhető számszerűen. A Hruáov-Dunakiliti-tározóban lévő, kb. 1100 ha területű erdőállományt kivágták. Ez a terület korábban rét/legelővel vegyes erdő volt, s így nem merült fel nettó termésveszteség, minthogy a terület tulajdono­sát, a rajkai termelőszövetkezetet, hasonló minőségű és művelésű csereterülettel kompenzálták. A mezőgazdasági ós erdészeti igényeket együttesen kielégítő mesterséges vízpótló rendszer megvalósítása számos kedvező hatással is jár. A mező- ós erdőgazda­ság árvíz-okozta kárai csökkenni fognak. Ezt a ked­vező hatást eddig még nem számszerűsítették. Mivel a talajvízszinteket az eddiginél jobban szabályozzák, s így csökken a vizenyős területek kiterjedése, a művel­hető terület nagysága ugyanannyival nő, különösen a Szigetköz északi részén, aSzőny—Komárom térségben a Fekete-éren Almáspusztánál, valamint a Szentlélek- és Kenyérmezei patak mentén. A megnövelt művelt te­rület bruttó hozamát 9,1 X 10 1 3 Ft/ha Xévre becsülik. Az öntözéses és vetésforgós mezőgazdaság rendelke­zésére bocsátandó szabályozott vízkészletek csökken­teni fogják a vízkészletektől függő mezőgazdasági ter­melés bizonytalanságát ós kockázatát, minthogy is­mert öntözővízmennyisógek fognak rendelkezésre áll­ni. Ennek hasznát további évi bruttó 104,0 X10" Ft/év­re becsülték. A Gönyű alatti területen folyó mezőgazdasági tevé­kenység 25 249 ha-ra, vagyis a 41 440 ha területű Komárom megye 69%-ára terjed ki. Itt 677 ha terü­leten szűnik meg a mezőgazdasági termelés a lótesít­ményrendszer következtében, ami kb. 14,76 XlO 3 Ft/ha, vagyis 9,99 x 10 6 Ft veszteséget okoz. A mező­gazdasági termelésnek ez a vesztesége nem éri el a megye termelésének 2%-át. Ezenkívül 659 ha-on a termelési érték változása is várható 1,132 X 10 6 Ft/ha értékben. Ezekért a veszteségekért már fizettek kár­térítést, úgyhogy nem várható a mezőgazdasági ter­melést érő szignifikáns hatás. A rendszer tervei a településeket érintő bizonyos fejlesztéseket (pontosabban: szennyvíztisztító telepe­ket és vízellátó rendszereket) továbbá — a tározó­létesítés ós a Győr ós Nagymaros közötti új töltés épí­tése miatt — új utak létesítését is előirányozták. Ezek az új infrastruktúrák serkenthetik a fejlődóst olyan területeken is, amelyeknek a fejlődését jelenleg a korlátolt szennyvíztisztítási, vízellátási, vagy úthálózati kapacitás fékezi. 100 lakó- ós 20 középület veszteségét bírósági úton rendezték. E kompenzációk megtörténte után kimondhatjuk, hogy a területhasználatot várható­an nem érik jelentős hatások. 2.4. RÉGÉSZETI ÉS TÖRTÉNELMI MŰEMLÉKEK 2.4.1. A szignifikancia-kritériumok ismertetése A régészeti és történelmi értékeket érő hatások meg­határozási módszerei azokon a szignifikancia-krité­riumokon alapulnak, amelyeket az értékek (az állo­mány) szignifikanciájának ós fontosságának, valamint az állományt érő hatásoknak a meghatározásako, szokás alkalmazni. Valamely régészeti vagy történelmi műtárgyart. tárgyat, vagy lelőhelyet általában annak épsége és minősége, kutatási potenciálja, etnikai ós történelmi értéke és a közvélemény általi potenciális értékelése alapján kell megítélni. Ezen megítélés céljára a létesít­mónyrendszerrel kapcsolatos valamely jelentős hatás a következő két kritériumon alapul: 1. Szignifikánsnak tekintendők azok a hatások, ame­lyek valamely fontos régészeti vagy történelmi érték épségének vagy kutatási potenciáljának elvesztését, vagy általános csökkenését eredményezik. 2. Kedvező hatások azok, amelyek a feltételeket, a lé­tesítmény előttiekhez képest javítanák. A régészeti és történelmi műemlékek vonatkozásában ez a meg­határozás olyan, a létesítménnyel kapcsolatos ha­tásokra illik, amelyek a lelőhelyek jövőbeli — tudo­mányos kutatási, vagy nagyközönség általi meg­tekintés céljából való — megközelíthetőségét javít­ják, vagy pedig a régészeti, vagy történelmi mű­emlék minőségét javítják vagy fokozzák. A létesítmény hatásterületén lévő régészeti és mű­emléki értékek leírása a Gabéikovo/Bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer tervéhez készült információs doku­mentumban található. A Bechtel cég semmilyen vonat­kozásban nem kérdőjelezte meg és nem vitatta az ebben a dokumentumban található, a régészeti, vagy műem­léki leletekre vonatkozó szakvélyeményt, ill. megítélé­seket. Amennyiben a létesítmény építése közben bármilyen addig ismeretlen régészeti vagv történelmi műemlék­lelőhelyet tárnak fel, az építkezést fel kell függeszteni és szakavatott régésszel kell konzultáni a lelőhely je­lentőségéről és az esetleges kiásás szükségességéről. Az építőmunkásoknak nem szabad megengedni, hogy bár­milyen régészeti leletet eltulajdonítsanak, vagy meg­károsítsanak. 2.4.2. A hatások számbavétele Szigetköz—Gönyű. A hatásterületnek ebben a részében potenciálisan mind építési, mind üzemelési hatások előfordulhatnak. A vízpótló rendszer és a vízlevezető csatornák érdekében tervezett mederátvágásokból ere­dő építési hatások érhetik a Darnózseli, Püski ós Duna­remete térségében lévő, jelenleg még ismeretlen lele­teket. A potenciális hatás az alábbiak figyelembevételé­vel lenne megállapítható: 1. az archeológiai állomány létezése, 2. az archeológiai állomány jelentősége és 3. az archeológiai állományt az építési tevékenység ré­széről érő általános károsodás. Az Öreg-Duna med­rének kotrása potenciálisan ugyancsak károsíthat jelen­leg még ismeretlen régészeti leleteket Kisbajcs, Nagv­bajcs ós Vének térségében. Az eredetileg tervezett győri árvízvédelmi rendszer építkezése hatással lehetett volna egy IX—X. századi településre, köztük az első magyarországi, félig-kósz nyersvasrúd leletre (24. 1. 11. sz. lelőhely). Az Észak­Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, a múzeummal egyetértésben, módosította a tervezett rendszer vonal­vezetését, hogy ezzel megkímélje a régészeti lelőhely 2/3 részét. Ezáltal az adott lelőhelyet érő általános hatás csökken. Az Öreg-Duna mederszabályozási munkái, valamint a mederbeli vízszint süllyedése következtében Lipót és Ásványráró emlékei kerülhetnek napvilágra. Ez egyike lesz a kedvező hatásoknak, amennyiben régészeti le­letek találhatók a folyómederben. Gönyű—Nyergesújfalu. Az ezen a Duna-szakaszon a jövőben végzendő építési tevékenységeknek potenciáli­san hatása lehet a régészeti lelőhelyekre. Az építkezési hatások általában földmozgatási tevékenységekből (rob­bantásból, ásásból, egyengetésből és feltöltésből) ered­nek, továbbá a nehéz földmunkagépektől (pl. bulldó­zerektől) származnak, amelyek nagyon is könnyen összezúzhatják a régészeti műtárgyakat. A Bakony (Cuhai Bakonyér) torkolata közelében végzendő építési tevékenység római kori leletekkel kerülhet kapcsolatba, amelyeket még nem ástak ki (25. 2. 3. sz. lelőhely). Szőny közelében a tervezett szennyvíztisztító telep és elvezető csatorna potenciáli­san három régészeti lelőhelyet is érinthet: a 29. 1. 1. jelű lelőhelyet, ahol egy fazekas-település agyaggödreire ós szemétgödreire bukkantak, a 29. 1. 2. jelű római erődítmény alapjait és a 29. 1. 3. jelű római telepü-

Next

/
Thumbnails
Contents