Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

5. szám - Refuznyiki: a San Francisco-i Bechtel Mérnökiroda független szakértői felülvizsgálata a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer környezeti hatásairól 4. folytatása

320 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1991. 71. ÉVF., fi. SZAM l afajták irányában a jelenlegi fa-hozam értékéből mintegy 1/3 rósz veszteséget jelent a szóbanforgó Duna-szakasz mentén. Ezt a jövőbeli veszteséget már kompenzálták. Az erdészet termelésére semmiféle jelentős hatás nem várható. Várható viszont a Szigetközben termelt faanyag szállítási költségeinek a növekedése, minthogy a Duna mellékágait gátakkal zárják el. A termelt fát jelenleg dereglyéken szállítják ezeken a mellékágakon. A mesterséges vízpótló rendszer elemeit alkotó zárógátak lehetetlenné teszik a dereglyék közlekedését. A szállítást tehát más eszközökkel kell megoldani. A kártalanítás megtörtént új utak építésének finanszírozása révén, a szállítás más módon történő megoldására. Ez bizonyára növelni fogja a szállítási költségeket, de a növelés mértéke még nem becsülhető számszerűen. A Hruáov-Dunakiliti-tározóban lévő, kb. 1100 ha területű erdőállományt kivágták. Ez a terület korábban rét/legelővel vegyes erdő volt, s így nem merült fel nettó termésveszteség, minthogy a terület tulajdonosát, a rajkai termelőszövetkezetet, hasonló minőségű és művelésű csereterülettel kompenzálták. A mezőgazdasági ós erdészeti igényeket együttesen kielégítő mesterséges vízpótló rendszer megvalósítása számos kedvező hatással is jár. A mező- ós erdőgazdaság árvíz-okozta kárai csökkenni fognak. Ezt a kedvező hatást eddig még nem számszerűsítették. Mivel a talajvízszinteket az eddiginél jobban szabályozzák, s így csökken a vizenyős területek kiterjedése, a művelhető terület nagysága ugyanannyival nő, különösen a Szigetköz északi részén, aSzőny—Komárom térségben a Fekete-éren Almáspusztánál, valamint a Szentlélek- és Kenyérmezei patak mentén. A megnövelt művelt terület bruttó hozamát 9,1 X 10

1

3 Ft/ha Xévre becsülik. Az öntözéses és vetésforgós mezőgazdaság rendelkezésére bocsátandó szabályozott vízkészletek csökkenteni fogják a vízkészletektől függő mezőgazdasági termelés bizonytalanságát ós kockázatát, minthogy ismert öntözővízmennyisógek fognak rendelkezésre állni. Ennek hasznát további évi bruttó 104,0 X10" Ft/évre becsülték. A Gönyű alatti területen folyó mezőgazdasági tevékenység 25 249 ha-ra, vagyis a 41 440 ha területű Komárom megye 69%-ára terjed ki. Itt 677 ha területen szűnik meg a mezőgazdasági termelés a lótesítményrendszer következtében, ami kb. 14,76 XlO

3 Ft/ha, vagyis 9,99 x 10

6 Ft veszteséget okoz. A mezőgazdasági termelésnek ez a vesztesége nem éri el a megye termelésének 2%-át. Ezenkívül 659 ha-on a termelési érték változása is várható 1,132 X 10

6 Ft/ha értékben. Ezekért a veszteségekért már fizettek kártérítést, úgyhogy nem várható a mezőgazdasági termelést érő szignifikáns hatás. A rendszer tervei a településeket érintő bizonyos fejlesztéseket (pontosabban: szennyvíztisztító telepeket és vízellátó rendszereket) továbbá — a tározólétesítés ós a Győr ós Nagymaros közötti új töltés építése miatt — új utak létesítését is előirányozták. Ezek az új infrastruktúrák serkenthetik a fejlődóst olyan területeken is, amelyeknek a fejlődését jelenleg a korlátolt szennyvíztisztítási, vízellátási, vagy úthálózati kapacitás fékezi. 100 lakó- ós 20 középület veszteségét bírósági úton rendezték. E kompenzációk megtörténte után kimondhatjuk, hogy a területhasználatot várhatóan nem érik jelentős hatások. 2.4. RÉGÉSZETI ÉS TÖRTÉNELMI MŰEMLÉKEK 2.4.1. A szignifikancia-kritériumok ismertetése A régészeti és történelmi értékeket érő hatások meghatározási módszerei azokon a szignifikancia-kritériumokon alapulnak, amelyeket az értékek (az állomány) szignifikanciájának ós fontosságának, valamint az állományt érő hatásoknak a meghatározásako, szokás alkalmazni. Valamely régészeti vagy történelmi műtárgyart. tárgyat, vagy lelőhelyet általában annak épsége és minősége, kutatási potenciálja, etnikai ós történelmi értéke és a közvélemény általi potenciális értékelése alapján kell megítélni. Ezen megítélés céljára a létesítmónyrendszerrel kapcsolatos valamely jelentős hatás a következő két kritériumon alapul: 1. Szignifikánsnak tekintendők azok a hatások, amelyek valamely fontos régészeti vagy történelmi érték épségének vagy kutatási potenciáljának elvesztését, vagy általános csökkenését eredményezik. 2. Kedvező hatások azok, amelyek a feltételeket, a létesítmény előttiekhez képest javítanák. A régészeti és történelmi műemlékek vonatkozásában ez a meghatározás olyan, a létesítménnyel kapcsolatos hatásokra illik, amelyek a lelőhelyek jövőbeli — tudományos kutatási, vagy nagyközönség általi megtekintés céljából való — megközelíthetőségét javítják, vagy pedig a régészeti, vagy történelmi műemlék minőségét javítják vagy fokozzák. A létesítmény hatásterületén lévő régészeti és műemléki értékek leírása a Gabéikovo/Bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer tervéhez készült információs dokumentumban található. A Bechtel cég semmilyen vonatkozásban nem kérdőjelezte meg és nem vitatta az ebben a dokumentumban található, a régészeti, vagy műemléki leletekre vonatkozó szakvélyeményt, ill. megítéléseket. Amennyiben a létesítmény építése közben bármilyen addig ismeretlen régészeti vagv történelmi műemléklelőhelyet tárnak fel, az építkezést fel kell függeszteni és szakavatott régésszel kell konzultáni a lelőhely jelentőségéről és az esetleges kiásás szükségességéről. Az építőmunkásoknak nem szabad megengedni, hogy bármilyen régészeti leletet eltulajdonítsanak, vagy megkárosítsanak. 2.4.2. A hatások számbavétele Szigetköz—Gönyű. A hatásterületnek ebben a részében potenciálisan mind építési, mind üzemelési hatások előfordulhatnak. A vízpótló rendszer és a vízlevezető csatornák érdekében tervezett mederátvágásokból eredő építési hatások érhetik a Darnózseli, Püski ós Dunaremete térségében lévő, jelenleg még ismeretlen leleteket. A potenciális hatás az alábbiak figyelembevételével lenne megállapítható: 1. az archeológiai állomány létezése, 2. az archeológiai állomány jelentősége és 3. az archeológiai állományt az építési tevékenység részéről érő általános károsodás. Az Öreg-Duna medrének kotrása potenciálisan ugyancsak károsíthat jelenleg még ismeretlen régészeti leleteket Kisbajcs, Nagvbajcs ós Vének térségében. Az eredetileg tervezett győri árvízvédelmi rendszer építkezése hatással lehetett volna egy IX—X. századi településre, köztük az első magyarországi, félig-kósz nyersvasrúd leletre (24. 1. 11. sz. lelőhely). Az ÉszakDunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, a múzeummal egyetértésben, módosította a tervezett rendszer vonalvezetését, hogy ezzel megkímélje a régészeti lelőhely 2/3 részét. Ezáltal az adott lelőhelyet érő általános hatás csökken. Az Öreg-Duna mederszabályozási munkái, valamint a mederbeli vízszint süllyedése következtében Lipót és Ásványráró emlékei kerülhetnek napvilágra. Ez egyike lesz a kedvező hatásoknak, amennyiben régészeti leletek találhatók a folyómederben. Gönyű—Nyergesújfalu. Az ezen a Duna-szakaszon a jövőben végzendő építési tevékenységeknek potenciálisan hatása lehet a régészeti lelőhelyekre. Az építkezési hatások általában földmozgatási tevékenységekből (robbantásból, ásásból, egyengetésből és feltöltésből) erednek, továbbá a nehéz földmunkagépektől (pl. bulldózerektől) származnak, amelyek nagyon is könnyen összezúzhatják a régészeti műtárgyakat. A Bakony (Cuhai Bakonyér) torkolata közelében végzendő építési tevékenység római kori leletekkel kerülhet kapcsolatba, amelyeket még nem ástak ki (25. 2. 3. sz. lelőhely). Szőny közelében a tervezett szennyvíztisztító telep és elvezető csatorna potenciálisan három régészeti lelőhelyet is érinthet: a 29. 1. 1. jelű lelőhelyet, ahol egy fazekas-település agyaggödreire ós szemétgödreire bukkantak, a 29. 1. 2. jelű római erődítmény alapjait és a 29. 1. 3. jelű római telepü-