Hidrológiai Közlöny 1991 (71. évfolyam)

4. szám - Refuznyiki

Befuznyiki 249 Refuznyiki DOUBLE BLUES PRODUCTIONS PRESENTS AN EVENING WITH Blues Brothers IT'S TIME TO CALL FOR THE BLUES! (folyta tűs) A BECHTEL MÉRNÖKIRODA SZAKVÉLEMÉNYE Szigetköz—Gönyű, Állatvilág. A Szigetköz madárvilágára vonatkozóan csak korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre. A hatások értékelése ezek alapján történt. Adatok hiányában az egyéb állatfajokra és élőhelyekre gyakorolt hatások általános tárgyalására szorítkozik. Építési munkák. Az építési munkákkal együttjáró zaj azok ideje alatt általában zavarja a madarakat és emlősöket. A fészkelő, vagy élőhelyek elhagyását is eredményezheti, ami jelentős káros hatást fejtene ki a nagyon kis egyedszámú, vagy különleges fészkelő-élőhelyet igénylő fajokra. Azonban nincs tudomásunk arról, hogy ilyen fajok előfordulnának, vagy károsodást szenvedtek volna a dunakiliti tározó térségében. Mivel a térségben hasonló jellegű élőhelyek előfordulnak, különösen érzékeny madár ós emlősfajok előfordulása nem ismeretes, olyanok sincsenek, amelyek életük egyes szakaszaiban különösen érzékenyek lennének, továbbá mivel az építkezési zaj által okozott zavarás időben korlátozott, nem valószínű, hogy az építkezési zajártalom jelentős hatással járt volna a dunakiliti tározó környezetében. Helytálló hatásvizsgálat azonban nem lehetséges, mivel a térség faunáját az építkezés megkezdése előtt nem mérték fel és nem azonosították. A dunakiliti tározó építési munkái néhány madárés emlősfaj pusztulását, más egyedek elvándorlását fogják eredményezni az élőhely elvesztése miatt. Az építési zajártalom hatásához hasonlóan, ez esetben sincs tudomásunk arról, hogy ez korlátozott egyedszámú, vagy különleges ólőhelyigényű madár- vagy emlősfajokat érintett volna. Ezek a hatások feltehetően nem jelentősek. Itt is megemlítendő azonban, hogy megalapozott vélemény nem nyilvánítható, mert nem áll rendelkezésre a tározó térségére vonatkozó fajtaspecifikus információ. Üzem. Az Öreg Duna medre mentén a meder és az elzárt mellékágak közötti 250—300 m szélességűre becsült sávban (a növényzettel kapcsolatban leírtak szerint) a talajvíz süllyedése az élőhelyek elvesztését, vagy megváltozását fogja előidézni egyes madárfajok és emlősök számára. Az üzemelés ezért további elvándorlási hatásokat idézhet elő. Mivel azonban az élőhelyek felmérése ós leírása ebben a térségben nem történt meg, ez a hatás fajonként nem számszerűsíthető ós értékelhető. .1 Duna ártere. Ismert, hogy a rendszer hatásterületén a Duna árterében nagyszámú madárfaj, közöttük sok vízimadár ól. Egyesek ebben a térségben fészkelnek és költenek (a 4. sz. megfigylő állomás szerint). Ezek közé tartoznak a kis vöcsök (l'odiceps] ruficollis), a böjti réce (Anas quercjuedula), a csögő réce (Anas crecca), az erdei cankó (Tringa ocbropolus) és a billegető cankó (Tringa hypoleucos). Valószínűnek tekinthető, hogy az öreg meder vízhozamának 95%-os csökkenése ós a vízi, valamint parti növényzet ezt követő vesztesége (a főág- ós a mellékágak közötti sávban) a madárfajok szóles körét és egyedeik nagy számát fogja érinteni a 25 km hosszú szakasz mentén. Ez feltehetően regionális jelentőségű, hosszú távú hatásnak tekinthető. A vízi ós parti élőhelyek használata áttevődhet a szomszédos mellókágrendszer menti hasonló élőhelyekre. Ez az élőhelyek minőségétől ós azok jelenlegi állatállományától függ. Ezt a lehetőséget tovább kell vizsgáni. A hatás csökkenthető az Öreg Duna üzemi vízhozamának növelésével is. A vízi ós parti élőhelyekre ós a vízimadarakra háruló hatás a folyamatos minimális vízlebocsátás növekedésével csökken. A lehetséges hatás ós az ellenintézkedések, valamint a módosított vízlebocsátások szükségességének pontosabb meghatározása és értékelése céljából feltótlenül szükségesnek tartjuk negyedévenként évszakos felmérések végzését a vízimadarak fajainak, ólőhelytípusainak ós ólőhelyhasználatának megállapítására. A térségben a felméréseket egy évig kell végezni a rendszer üzeme által feltehetően érintett területen. Az adatok birtokában térképezhető a vízimadarak elterjedése és lápi élőhelye a területen. Ezt követően az információ összevethető az élőhelyek várható megváltozásának becslésével (ami a talajvízszint várható süllyedésének mértékén ós az uralkodó növényfajok vízigényén alapul). Ez a várható hatás megalapozottabb előrejelzését tenné lehetővé és felhasználható az üzemrend és a főmederbe lebocsájtandó vízhozamok meghatározásánál. Négy olyan védett madárfajt határoztak meg, amelynek élőhelyét a rendszer üzemelése esetleg veszélyezteti. A kis lile (Charadrius dubius) a Duna főmedre mentén az ártér homokos részeinek kövei között fészkel ós költ. A rendszer üzemelése során a főmeder menti élőhelyének megváltozása ezt a fajt károsan érintheti. A hatás bekövetkezésének valószínűsége nem mérhető fel, mert ehhez kevés adat áll rendelkezésre a faj elterjedését és ólőhelyhasználatát illetően a rendszer hatásterületén. A Szigetközben a védett kormosfejű cinege (Parus montanus) az ismeretek szerint kizárólag a Duna-szigeti keményfaerdőben fordul elő ós költ (2. sz. biológiai megfigyelő állomás). Az élőhelyéül szolgáló völgy ártéri erdő az árterület magasabb részén terül el és azt két mellékág ós a főmeder fogja közre. Az élőhely esetleges megváltozása ezt a madárfajt hátrányosan érintené. Bár a vízviszonyok valószínűleg nem változnak, a faj elterjedésére ós élőhely használatára vonatkozóan további adatok szükségesek a káros hatások valószínűségének becslése érdekében. Ismeretes, hogy a fakúsz (C'erthia familiaris) is a Duna-szigeti erdőben (2. sz. biológiai megfigyelő állomás) költ. Megfigyelték Ásványrárónál is (7. sz. biológiai megfigyelő állomás), de nem a költési időben. A kormosfejű cinkével kapcsolatban vázolt körülmények itt is fennállnak. A rendszer által esetleg veszélyeztetett negyedik védett madárfaj a függőcinege (Remiz pendulinus), amely a dinaremetei füzesekben fészkel ós költ (5. sz. biológiai megfigyelő állomás). Bár a vízpótló rendszer által tartott talajvízállás valószínűleg nem befolyásolja ennek a fajnak a füzes élőhelyét a káros hatás bekövetkezésének valószínűsége ez idő szerint nem ítélhető meg. A fenti négy védett madárfaj területi elterjedése és egyedszáma korlátozott, sajátos költési élőhelyet igényelnek. Ezért a rendszer hatásai ezek bármelyikére hosszú távon'ós regionális jelentőségűek lennének, ezért az élőhelyek vízviszonyainak biztosítása kiemelten kezelendő, hogy az esetleges káros hatások elkerülhetők legyenek. A megfelelő vízszintek és hozamok biztosítására irányuló védelmi rendszabályok terjedjenek ki az alternatív üzemrendre ós vízlebocsátások-